2024. november 23., szombat

Nem csak szép, tanít is

Vitrázsokkal lett teli a kelebiai templom – Öt év alatt huszonhét üvegablak került Isten házába – Mindegyik egyedi, iparművészeti alkotás

Öt évvel ezelőtt a kelebiai templomnak egyetlen egy vitrázsa sem volt. Két héttel ezelőtt már a 27-iket építették be. Paskó Csaba plébános ötlete nyomán nem csak a klasszikus szentek kaptak helyet az üvegablakokon, hanem a huszadik század nagyjai is. A szentek köztünk élnek elnevezéssel tematikussá lettek a vitrázsok a kelebiai templomban.

II. János Pál pápa és  Bogner Mária Margit ( Fotó: Molnár Edvárd)

II. János Pál pápa és Bogner Mária Margit ( Fotó: Molnár Edvárd)

A kelebiai templom 1937-ben épült Molcer Károly tervei alapján. A legenda az, hogy ezt a templomot eredetileg a rendőrség mögé akarták építeni. Az ottani pasztorális tanácsnak azonban nem volt elegendő pénze, illetve egyetértés sem volt, így az akkori apostoli adminisztrátor úgy döntött, hogy mivel Kelebián világosak az igények, ezért épüljön meg ott a templom. Kelebián ezt megelőzően tanyavilág volt, s a hívek Tompára jártak fel a Szent Anna kápolnába. Trianon után felmerült az igény, 1927-ben, hogy a kelebiaiaknak is legyen temploma. Kelebia akkor nagyon pici település volt, főleg tanyavilágból állt, s a mai napig ez is van a köztudatban, hiszen egészen a hetvenes évekig, amíg a határ meg nem nyílt, Szabadka vakbele volt a település: oda el lehetett menni és onnan vissza lehetett jönni.
A hatalmas templomot adományokból építették 1937-ben.
– Nemcsak nagy és funkcionális, hanem szép is, esztétikus, egy neoromán stílusú templomról beszélünk, ami jövőre lesz 80 éves – mondja Paskó Csaba kelebiai plébános. Karzata nagy volt, hiszen egy orgonát irányoztak oda elő, de az soha nem épült meg. Az ablakai pedig vitrázsra alkalmasak, de kicsit tejes, sárga-fehér színű egyszerű üvegek kerültek be, a kerete is elrozsdásodott, be se lehetett már csukni, süvített be a szél, a hó. Amikor odaérkezésemkor az orgona helyét készítettük elő, akkor az első nagy jótékonysági hangversenyeink annak érdekében történtek, hogy a nagy ablakot és a két kisebb ablakot leszigeteljük, hogy az orgona, amit oda felállítunk 2011-ben, ne legyen kitéve az időjárás viszontagságainak – mondja a plébános.
A helyiek a régi nagy klasszikus szenteket is akarták látni, s lefoglalták az alsó ablakokat erre. Itt az első vitrázs Szent Antal volt, amelynek különös háttértörténete van:

Kalkuttai Teréz Anya ( Fotó: Molnár Edvárd)

Kalkuttai Teréz Anya ( Fotó: Molnár Edvárd)

– Üzletet kötöttem Szent Antallal: ha sikerül az orgonára az utolsó tízezer eurót megszerezni, akkor kap tőlem egy vitrázst. S Szent Antal napján, cseresznyeszedés közben hívtak s jelentették a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-től, hogy megvan a pénz. Utána jött Szent Anna, Szent László, Szent Margit és sorolhatnám, akik felkerültek a lenti sorozatba – sorolja Paskó Csaba, aki elmeséli A szentek köztünk élnek sorozat ötletének történetét is.
– A Pax Romana évek óta jár Bogner Mária Margit sírjához. Bogner Mária Margit várja a boldoggá avatást, délvidéki származású, s felajánlotta a család, hogy legyen az első ablakon egy neki szánt vitrázs. Akkor pedig én azt javasoltam, hogy a felső sorban legyen tematikus sorozat, ne csak a középkori nagy szenteknek adjunk vitrázsokat, hanem indítsuk meg a Szentek köztünk élnek sorozatot. Mutassa a templom funkcionálisan is azt, hogy a huszadik században is voltak kiváló egyéniségek, megfogható személyek, akiket mi is ismertünk, Márton Áron, vagy IV. Boldog Károly, Teréz Anya és sorolhatnánk.
Amikor Bogner Mária Margit vitrázsa elkészült, akkor azt mondtam, hogy én most elindítottam egy sorozatot, s ismerve a gazdasági helyzetünket, az elkövetkező 20 évben majd egy-két vitrázs felkerül. Hihetetlen dolog történt, egyik napról a másikra jöttek a felajánlások és a megrendelések, a Tiffany műhely nem győzte készíteni őket. Korhecz Papp Zsuzsanna állandóan festette, előkészítette a képeket. A budapesti jezsuiták itt jártak nálunk, nagyon tetszett nekik ez a tematika, és azonnal kifizették Kaszap István vitrázsát. Így kerültünk oda, hogy ma összesen 27 vitrázsunk van – mondja büszkén Paskó Csaba plébános.
Most már a templomon kívül is készülnek vitrázsok, néhány kelebiai család most is adományoz, a sekrestyébe felkerült például Néry Szent Fülöp, a fiatalok védőszentje. Két héttel ezelőtt pedig egy nagymama a tej értékesítéséből tett félre pénzt és összejött a vitrázsra, amely pont az ő házára néz, s az őrző szent angyalt ábrázolja.
– A templom beltere teljesen be van vitrázsozva és ennek hihetetlenül örülök, hiszen minden egyes vitrázs egy iparművészeti alkotás. Egyediek, a kelebiai templomnak készültek. Ez az 1937-ben épült templomnak a művészeti értékét emeli, s mint minden egyes alkotás, tanít is.

Batthyány-Strattmann László és Kaszap István ( Fotó: Molnár Edvárd)

Batthyány-Strattmann László és Kaszap István ( Fotó: Molnár Edvárd)

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás