Ma, március 24-én van a tuberkulózis elleni küzdelem világnapja. A TBC-ről, amelybe száz évvel ezelőtt oly sokan belehaltak, ma már azt hisszük, nem létező betegség, miközben minden harmadik emberben ott lappang a baktérium, amelyik lehet, hogy soha sem támadja meg a szervezetét. Mindannyiunk egyéni felelőssége, hogy egészséges életmóddal, amely az egyetlen megelőzése a betegség kialakulásának, tegyünk azért, hogy annak terjedését visszaszorítsuk. Hogy miért is létezik még ez a betegség, ha évtizedek óta védőoltást is kapunk ellene? Dr. Nebojša Bohuckival, a Szabadka Közegészségügyi Intézet járványügyi szakértőjével beszélgettünk.
A tuberkulózis az egyik legnagyobb közegészségügyi probléma és kihívás a világban, így ebben a régióban is. Amióta feljegyzések vannak, azóta vannak adataink is tuberkulózisos tünetekről. Valamilyen szinten teljesen különbözik a többi fertőző betegségtől, az embereknek harmada ugyanis megfertőződött azzal a baktériummal, amely a tuberkulózist okozza, de mindössze tíz százalékuk lesz beteg élete során.
– Más fertőző betegségek esetében amikor a baktériummal vagy vírussal találkozunk, akkor vagy lebetegszünk, vagy sem. A tuberkulózisnál pedig a baktérium a tüdőbe kerülve tulajdonképpen „pihen”, vagyis a látencia időszakában van, egészen addig, amíg az illető szervezet le nem gyengül, vagyis az immunrendszere nem tud védekezni ellene – ez az esetek többségében idős korban fordul elő, vagy ha valamilyen más betegséggel társul – HIV-fertőzéssel, rákos megbetegedéssel, cukorbetegséggel, alkoholizmussal vagy más hasonló betegséggel – magyarázza dr. Nebojša Bohucki.
Az emberek sokszor felteszik a kérdést, miért fertőződnek meg, ha már születéskor megkapták a TBC elleni védőoltást.
– Azért, mert ez az oltás nem elég jó – s ezen dolgoznak folyamatosan, hogy jobbá tegyék, vagyis megtalálják a megfelelő oltást a felnőttek számára is. A TBC elleni oltás, amelyet az újszülött már az első nap megkap, megvédi a gyermeket a TBC-től egészen kicsi korban, hogy az ne kapja el a betegséget és annak komplikációit, mint amilyen a TBC okozta agyhártyagyulladás. Amennyiben a gyermek jó általános állapotú, és megfertőződik, akkor ez a baktérium, ha mégis bekerül a szervezetbe, akkor akár évtizedeken keresztül is a látencia időszakában marad – mondja a szakember.
A TBC-re ismét a kamaszkorban kezd érzékeny lenni a fiatal, majd felnőttkorban, amikor jó általános egészségügyi állapotban van, nincsenek függőségei és más komoly betegsége, akkor szintén védett fázisba kerül. Majd idős korban ismét potenciálisan veszélyeztetett, hogy a benne esetleg lappangó baktérium úgymond akcióba lép.
A WHO szerint 2014-ben – ezek a legfrissebb adatok – körülbelül 9,6 millió új, TBC-vel fertőzött egyént jegyeztek, s mintegy 1,5 millióan hunytak el ebben a betegségben. 2015-ben Szabadkán, vagyis 140 000 lakosra 16 új beteget jegyeztek az intézetben, ami azt jelenti, hogy 100 000 lakosra 11 beteg jut. A WHO elvárása a legfeljebb 25 beteg 100 000 emberre, tehát jó eredményeink vannak. Csökkenő tendenciát mutat a megbetegedés, és ez jó hír. A fejletlenebb országokban, Afrikában 200-nál is több eset jut 100 000 lakosra. Az Egyesült Államokban pedig alig pár eset 3-4 évente 100 000 lakosra.
– Amit fontos elmondani, hogy ugyan a földön élő emberek harmada TBC-vel fertőzött, de csak akkor jelent veszélyt a környezetére, vagyis akkor fertőz, ha ő maga már a betegség aktív fázisában van, vagyis beteg. A tüdőtuberkulózis mellett a Mycobacterium tubercolosis nevű baktérium megtámadhatja a nyirokcsomókat, csontokat és a vesét is. Ezekben az esetekben a TBC-vel fertőzött beteg nem fertőző.
Nem mondhatjuk, hogy a TBC a szegények betegsége, mégis nagyobb eséllyel alakul ki náluk a betegség, hiszen az általános állapotuk rosszabb, kevesebb fehérjét, zöldséget, gyümölcsöt ehetnek, esetleg rosszabbak az életkörülményeik, sokan élnek egy helyiségben és egyebek. Viszont a jólétben élők sem védettek, amennyiben önpusztító életet élnek.
– A tuberkulózis gyógyítható, s elméletben összegyűjthető lenne a világ összes betege, kikezelnénk őket, s megszűnhetne a betegség, de akkor jöhetne ismét valaki, aki hordozza a baktériumot, az aktiválódik a szervezetében, és minden kezdődik elölről. Amennyiben jelentkeznek a tünetek – éjszakai nagymértékű izzadás, súlyvesztés, étvágytalanság, gyengeség, köhögés –, és bebizonyosodik, hogy tuberkulózisról van szó, a gyógyítás hosszadalmas, de sikeres lehet. Négyféle antibiotikumot kell szedni, 6-9 hónapon keresztül, súlyosabb esetben akár két vagy még több éven át. Előfordul, hogy a szervezetünkben lévő baktérium rezisztens, vagyis ellenálló, ebben az esetben nehezebb a dolgunk, kombinálni kell a gyógyszereket. Nagyon fontos az antibiotikumok rendszeres szedése ugyanabban a ritmusban, hiszen ha a beteg összevissza szedi a gyógyszereket, akkor kialakul a rezisztencia – magyarázta dr. Bohucki.
Mint annyi betegség esetében, itt is a megelőzésen van a hangsúly. A helyes táplálkozás, egészséges életmód, amivel általános egészségi állapotunkat is megvédjük, vezethet oda, hogy ha hordozzuk is a tuberkulózist okozó baktériumot, abból ne alakuljon ki betegség.
– A tuberkulózis esetében nagyon nagy a személyes felelősségünk. A prevenció azért fontos, mert az egészségtelen életmód, dohányzás, drog, alkohol aktiválhatja a baktériumot, amit esetleg nem megfelelően kezel az illető, s ezáltal rezisztens baktériummal fertőzi a környezetét, bennünket, akik pedig mindent próbálunk megtenni egészségünk megőrzéséért.
Úgy kell viselkednünk, mintha fertőzöttek lennénk. Mert lehet, hogy ma még nem vagyunk azok, de holnap már igen. Általában a prevenció nemcsak ettől, hanem minden más betegségtől is megvéd, a keringési, szívbetegségektől is, így kisebb az esély a rák és más krónikus betegségek kialakulására is – javasolja a szakember.
