Gorác Angéla (Fotó: Kabók Erika)
Horgoson Gorác Angéla és Imre a két holdnyi barackost mutatja. Amíg a gyümölcsösükben sétálunk, amely egészen a magyar határvonalig húzódik, egyszer csak arra leszek figyelmes, hogy egy csoport migráns gyalogol a magyar határon felállított kerítés szerb oldalán. Angéla mondja, nincs nap, hogy ne igyekeznének errefelé. Kisvártatva a magyar oldalon egy rendőrautót látunk, amely kíséri a csoportot. Vannak idősebbek közöttük, gyerekek és fiatal férfiak is. Angélától megtudom, hogy amikor még hidegebb volt, több alkalommal is betörtek az igazán nagyon szépen karban tartott és berendezett tanyájukra. Most is, mutatja, hogy azok, akik előző este itt jártak, a virágoskertben tettek kárt.
Kisvártatva egy, majd még egy katonai helikopter zaja zavarja meg beszélgetésünket.
Gorác Imre szerint, ha nőni kezd a termés, félő, hogy az elfagyott szárak miatt lehullik majd a gyümölcs, és a kár tetéződik (Fotó: Kabók Erika)
A barackfák helyett egy kis ideig a migránsokról beszélgettünk, de közben elérkeztünk a barackosig. Angéla mutatja, hogy a virágok elszáradtak, ahol az aprócska zöld termésnek kellene lenni, ott fekete a bibe.
– Két hold sárgabarackunk van. Vannak itt fiatal fák, meg 30 évesek is, de mindet kár érte. Úgy látjuk, hogy a termés 80 százaléka lefagyott. Nagyon nagy veszteség ez, mert a sárgabarack minden harmadik évben terem bőségesen. Nálunk most lett volna bő termés, ehelyett 5000–6000 eurós kárral kell számolnunk – magyarázza Angéla.
Mintha leperzselték volna a sárgabarackfákat a hajdújárási gyümölcsösökben (Fotó: Kabók Erika)
– Nemcsak ennyi a kár, ami most látható a fákon, az elszáradt virágok, vagy a fák alá lehullott virágok, hanem ennél sokkal nagyobb, hiszen amennyiben elfagyott a gyümölcs szára, ha a termés növekedni kezd, akkor az is mind le fog hullani. Tehát most még nem is igazán látjuk a teljes kárt, de az biztos, hogy nagyon nagy. Eddig háromszor kellett megpermetezni ezeket a fákat. Tehát a kiadás éppen úgy megvolt, mintha teljes termést kapnánk, meg persze a munka is – mondja Imre.
Angéla hozzáteszi, hogy bármi történik is, a gyümölcsfákról nem lehet megfeledkezni, ha az ember nem gondozza megfelelően őket, akkor nem egyéves terméskiesés lesz, hanem megtörténhet, hogy az egész fa kihal, amivel négy-öt év munkája megy veszendőbe. Angéla azt mondja, hogy a húsvét hétfői fagyot még talán túl is élték volna a teljes virágzásban lévő barackfák, de másnap ismét volt fagy, harmadnap pedig hatalmas köd ereszkedett a gyümölcsösre, és ennek már nem tudtak a fák ellenállni. A gyümölcsfák akkor a legérzékenyebbek és legvédtelenebbek, amikor teljes virágzásban vannak, mondja.
Osztrogonác Simon (Fotó: Kabók Erika)
Ezt erősíti meg Osztrogonác Simon, a szabadkai önkormányzat mezőgazdasági ügyekkel megbízott tanácsosa.
– Három, négy kritikus nap van a gyümölcsfák virágzása idején. A teljes virágzásban lévő fa a legsérülékenyebb. Idén a korai sárgabarackfajtákban okozott a fagy 80, sőt helyenként 90 százalékos kárt. Függ a mostani fagykár a barack fajtájától, meg attól is, hol helyezkedik el a parcella. Az a gond, hogy a mi gazdáink nem szokták biztosítani a gyümölcsöseiket. Egy hektár gyümölcsösnek a biztosítása 1000 euróba kerül. S bizony ez olyan sok pénz, hogy inkább bizakodnak abban, hogy valahogy csak túlélik a kritikus időszakot. Az őszibarackban Királyhalmán nem esett kár, ugyanis a hideg napokat követően virágoztak csak ki ezek a fák. Ám a veszély nem múlt el, mert lehet még fagy, s a csonthéjasok nagyon érzékenyek, amikor már az a veszély is elmúlik az idő előrehaladtával, akkor meg a jégveréstől rettegnek a gazdák – mondta Osztrogonác Simon.
A példásan gondozott barackosban hatalmas kárt okozott a húsvét körüli fagy (Fotó: Kabók Erika)
Húsvét hétfőjétől számított három napon keresztül csökkent kritikus pont alá a hőmérséklet. Azok a fák, amelyek még nem virágoztak ki, a -3 Celsius-fokos hideget is átvészelik, ám amelyek teljes virágzásban vannak, azokban már a -2 Celsius-fokos hideg is kárt tesz. Szabadka környékén március utolsó hetében a hajnali órákban -3 Celsius-fokra csökkent a hőmérséklet.
Fogas Vilmos, a királyhalmi Prima hűtőház igazgatója elmondta, korábban az emberek védekeztek a fagy ellen, tüzeltek, gumiabroncsokat gyújtottak meg néhány helyen a parcellában, és a meleg füsttel igyekeztek megvédeni a termést. Voltak régen olyanok, akik pótkocsira rakták a gumit, meggyújtották és azzal járkáltak a gyümölcsösben a kritikus időszakban, azonban ma már nem foglalkoznak ilyesmivel az emberek. Vannak gázmelegítők, némelyek azzal melegítenek, s van egy olyan módszer is, hogy a locsolórendszert kapcsolják be a fagyos éjszakákon.
Az öntözőrendszert fagykár elleni védekezésre is lehet használni (Fotó: Kabók Erika)
– Nyugaton alkalmazzák a locsolórendszert, aminek a lényege, hogy nagy hideg esetén a gyümölcsfák felett elhelyezett szórófejekből a porlasztott víz aláhullik a virágokra, és tulajdonképpen az ágakra, gyümölcsre ráfagyott víz védi meg a termést – mondta Fogas Vilmos.
Királyhalmán a legtöbben almatermesztéssel foglalkoznak. Az almások most nagyon szépek, de 2012-ben április vége felé 80–90 százalékos fagykár keletkezett a Szabadka-környéki almásokban. Jöhetnek tehát még hideg napok. A néphagyomány szerint még a fagyosszentek (május 12.,13.,14.) is tartogathatnak hideget.
A néphit szerint Pongrác, Szervác és Bonifác az embereket bosszantani tértek vissza a földre. „Pongrác ugyanis kánikulában subában megfagyott, Szervác a Tisza közepén víz nélkül megfulladt, Bonifácot pedig agyoncsipkedték a szúnyogok – ezért haragusznak ránk, emberekre, és évről évre visszajönnek, hogy bosszantsanak bennünket" – áll a topolyai népi magyarázatban.
Mivel nincs igazán hatékony védekezés a fagykár ellen, mindenki maga próbálja kiötleni, hogy ha mégiscsak lefagy a termés, akkor is legyen miből megélni és jövőre befektetni.
A horgosi Gorácék nemrégiben ültettek negyven sárgabarackfát. Négy fajtát telepítettek, abban bízván, hogy ezek különböző időszakokban virágoznak, s ha mégis kár esne az egyik fajtában, legalább a másik megmarad, mondják.
