A Szabadkai Gerontológiai Központ a legnagyobb múlttal rendelkező, időseket ápoló szociális intézmény Szerbiában. Elsőként alapították meg a régi Jugoszlávia területén, és a mai napig a legsikeresebb intézményként emlegetik. A Gerontológiai Központ napjának és a házi ápolói és gondozói szolgálat 45. évfordulójának megünneplésén pénteken jelen volt dr. Nenad Ivanišević, a szociális és munkaügyi minisztérium államtitkára, az intézmény volt igazgatója, akinek vezetése alatt a házi ápolói és gondozói szolgálat rengeteget fejlődött, mondta a jelenlegi igazgató, Petar Balažević.
– A Gerontológiai Központ példaértékű intézmény, s nem az a fontos, hogy ki vezeti, hanem az, hogy az itt lakók és az szolgálatok felhasználói elégedettek legyenek. Az első klub 1982-ben jött létre Szabadkán, s működési elvét az akkori Jugoszlávia területén nagyon sokan átvették. Több mint százmillió dinárt költöttünk a köztársasági költségvetésből a szociális védelemre Szabadkán az elmúlt egy évben, s az odafigyelés a részünkről továbbra is tapasztalható lesz – mondta dr. Nenad Ivanišević.
Ilija Đukanović, a Városi Tanács szociális ügyekkel megbízott tagja az ünnepségen elmondta, az önkormányzat minden évben támogatja a gerontológiai központot, éves szinten ez mintegy 35–40 millió dinárt jelent. A 850 felhasználó a jövőben is számíthat ilyen mértékű támogatásra, tette hozzá.
Petar Balažević, a Gerontológiai Központ igazgatója az ünnepség alkalmával elmondta, tíz gerontológiai klub működik, hat a városban, négy pedig a külvárosi településeken. A házi ápolói és gondozói szolgálat 1971-ben alakult, a Gerontológiai Központ mai formájában pedig 1978 óta működik.
– 800 felhasználónk van, és összesen 7000 tagunk a klubokban. Az, hogy a házi ápolási szolgálat fejlesztésére szükség van, nem kérdés, hiszen míg 1970-ben a lakosság 7 százaléka volt 65 évnél idősebb, ma ez a szám megsokszorozódott, s a becslések szerint a szabadkai lakosság 30 százaléka 65 évnél idősebb – mondta az igazgató.
Az intézmény szakkáderhiánnyal ugyan még nem küzd, az igazgató azonban elmondta, egyáltalán nem állnak jól ezen a téren sem, hiszen folyamatos az elvándorlás az országból. Az elmúlt két évben 150 alkalmazott hagyta ott az intézményt, vagyis a jelenlegi dolgozók csaknem fele. Főleg az alacsonyabb végzettségű munkások döntöttek úgy, hogy külföldön keresik a jövőben a megélhetést, de egészségügyi nővérek, ápolók, egészségügyi munkások is mentek el az intézményből.
A házi ápolói és gondozói szolgálat működését teljes egészében az önkormányzat támogatja.
