2024. november 25., hétfő

„A modern kori nándorfehérvári csata”

Szeptember 17-ig még regisztrálhat az, aki részt szeretne venni a magyarországi kvótareferendumon

A szabadkai új városházán tartott lakossági fórumot tegnap a kvótareferendumon való részvétel fontosságáról a Vajdasági Magyar Szövetség. A felszólalók mindegyike hangsúlyozta a határon kívüli magyarok szerepét a népszavazáson, s kiemelték a magyar kormány többrétegű támogatási rendszerét, amely, mint mondták, kötelezi a magyar állampolgárokat arra, hogy a magyar kormányt támogassák törekvéseiben.

Bunford Tivadar, a szabadkai képviselő-testület elnöke beszédében elmondta, a menekültpolitikai döntések ránk, vajdasági magyarokra is hatással lesznek.

– Tudjuk, mit jelent a menekültválság, a határ menti lakosság nap mint nap szembesült a tényekkel, részese volt mindaddig, amíg Magyarország fel nem építette a határzárat. Most is találkozhatunk migránsokkal, de a határzárnak köszönhetően sokkal kevesebbel. Romlott a közbiztonság, nem érzik magukat biztonságban, féltik gyermekeiket és javaikat a határ mentén élők. Tudjuk, hogy olyan migránsok is megfordultak környékünkön, akik később terrortámadást is elkövettek. A szexuális zaklatások száma is megnőtt az elmúlt időszakban. A gyakorlat azt mutatja, hogy a migránsok képtelenek és nem is hajlandóak beilleszkedni.

A referendumra azért van szükség, hangsúlyozta Bunford, mert Brüsszel elfogadott egy kvótacsomagot, ami kötelező jellegű. Ez azt jelentené, hogy a jövőben Brüsszel döntené el, hogy hány migráns telepedne Magyarországra.

(Fotó: Molnár Edvárd)

(Fotó: Molnár Edvárd)

– Nem kérünk abból, hogy erőszakkal idegeneket telepítsenek Magyarországra. Beláthatatlan következményei lennének, ha egy nem keresztény embertömeget telepítenének ide. Egyszer már megvédték a magyarok a keresztény Európát a nándorfehérvári csatával. A mostani népszavazást nevezhetnénk akár a modern kori nándorfehérvári csatának is. A keresztény alapokra épülő magyar társadalom megvédése ez. Maradjon meg olyan országnak, ahol magyarul beszélnek, otthon érezzük magunkat. Nyelvünkben, szokásainkban, világnézetünkben egyek vagyunk azokkal, akik ott élnek. Egy nyelvében és vallásában megtört anyaországgal mi is gyökértelenné válnánk. Ha együttesen kinyilvánítjuk véleményünket, megállíthatjuk Brüsszelt. Mi is járuljunk hozzá, hogy a magyar kormány megüzenhesse Brüsszelnek, nem kérünk az erőszakos betelepítésből! – mondta Bunford Tivadar.

Kovács Károly, a VMSZ szabadkai-belvárosi helyi szervezetének elnöke beszédében emlékeztetett az utóbbi évtizedekre.

– Megtisztelő, hogy olyan ország állampolgára is vagyok, amely kikéri személyes véleményemet ebben a helyzetben. Mi olyan országban élünk, ahol voltak már ilyen kényszerbetelepítések, s azoknak, akik érkeztek, hány év kellett, hogy beilleszkedjenek. Miért kellene nekem bűntudatot éreznem azért, hogy olyan Európában szeretnék élni, amely a keresztény alapokra épül? Ezek a menekültek nem is akarnak integrálódni, hanem inkább bezárkóznak, szeretnék, hogy mi legyünk engedékenyek velük szemben. Jogunk és kötelezettségünk részt vennünk a népszavazáson és támogatni a magyar kormányt, hiszen megtisztelő, hogy a kormány felhatalmazást kér, hogy megbizonyosodjon a kérdésben, jó úton jár-e – hangsúlyozta Kovács Károly.

Juhász Attila, a VMSZ zentai szervezetének elnöke, azokra a nehézségekre emlékeztetett, amikor a kilencvenes években, a véres balkáni háborúk idején, fiataljaink miféle akadályokba ütköztek, hogy át tudjanak lépni a határon.

– A közel-keleti népvándorlás nem ezt a tendenciát mutatja, nem a mi filozófiai egységünknek a részét képezi. A menekülthelyzettel nem az afrikai, vagy a közel-keleti válságot oldjuk meg. Mi befogadóak vagyunk, ha az a valaki, aki közénk jön, alkalmazkodik – hangsúlyozta Juhász Attila.

Kovács Elvira, a VMSZ alelnöke, köztársasági parlamenti képviselő emlékeztetett arra, hogy Pásztor Bálint parlamenti képviselő bő másfél évvel ezelőtt felvetette a szerb kormánynak, hogy nem kellene szemet hunyni a migránsprobléma felett, s hogy ebben a történetben a szerbiai polgárok vagyona, jogai kellene, hogy a legfontosabb legyen. Kaptak akkor ezért az álláspontért hideget, meleget, hangsúlyozta, ma viszont ott tartunk, hogy a szerb kormány véleménye teljesen megváltozott, s a VMSZ-szel egyetértő politikát folytat.

– A múlt héten az Európa Tanács ülésén voltam Párizsban, ahol az utóbbi években több terrortámadás is volt, és mindenki fél. Nem normális, hogy a 21. században az EU legnagyobb városaiban mindenki félelemben él. Elképzelhetetlen egy ilyen jövő a számomra. Egyértelmű, hogy a válasz nem a referendum kérdésére. Az egyetlen dilemma, hogy nekünk egyáltalán jogunk van-e beleszólni Magyarország ügyeibe. Persze, hogy igen. Magyarország kormánya jóvoltából a gyerekeink iskolába induláskor támogatást kapnak, a beiskoláztatási csomag természetes már a számunkra, ez a szerb gyerekeknek nem jár. Az MNT-nek ezer körül van az egyetemi ösztöndíjazottak száma, az Európa Kollégiumban lakhatnak, jól működő falugondnok-szolgálatunk van, a gazdaságfejlesztésről se feledkezzünk meg, ezt is a magyar kormány biztosítja. A VMSZ és a Fidesz stratégiai együttműködésének eredménye ez, megadatott számunkra a lehetőség, hogy magyar állampolgárok lehetünk, az egységes magyar nemzetnek a része vagyunk, szavaznunk kell, és nemmel kell voksolnunk – mondta Kovács Elvira.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás