Kedden vette kezdetét a házasság hete, melynek célja a házasság intézményének megünneplése és népszerűsítése, melybe több mint 26 ország kapcsolódik be. A házasság intézménye ugyan régi, de ez még nem jelenti azt, hogy egyben elavult is, és bár az utóbbi években a házasság intézményének válságáról hallani, ismét egyre többen vannak azok, akik hisznek a házasságban és az anyakönyvvezető elé állnak.
Újra kezd divatba jönni a házasság, legalábbis a szabadkai Anyakönyvi Hivatal adatai alapján az elmúlt évekhez képest lassú növekedés figyelhető meg a házasságkötések számát illetően. Csányi Klára anyakönyvvezető-helyettes lapunknak elmondta, amíg 2010-ben 551, tavalyelőtt már 654, tavaly pedig 621 házasságkötésre került sor Szabadkán.
– Amikor a párok eljönnek bejelenteni a házasságkötést, már akkor le lehet nagyjából szűrni, hogy hogyan is állnak a házasság intézményéhez, és ebből az tűnik ki, hogy egyre többször nem csak „papírként” tekintenek rá. A házasságkötést legtöbbször megelőzi az együttélés, így a felek már tudják, mit jelent megosztani a gondokat, terheteket, örömöket, és felfogják, hogy a házasság több egy papírnál, azonban az is igaz, hogy sok esetben megkönnyíti az életüket ennek a dokumentumnak a megléte. Sokan elmentek külföldre dolgozni, és bizony könnyebben érvényesülnek, ha a kapcsolatukat törvényesítik – mondta Csányi Klára.
A legtöbb házasság vegyes házasság, a házasulandók mintegy egyharmadát pedig a magyar ajkú párok teszik ki, azonban nemzetközi jellegű házasságok is köttetnek Szabadkán, azaz a helyiek sok esetben más nemzetiségű, külföldi állampolgárral házasodnak össze a városházán. Ez nem újdonság, hiszen azelőtt is voltak ilyen házasságkötések, s a szabadkaiak az elmúlt években kanadai, horvát, német, olasz, amerikai, svájci, japán, portugál, ukrán, török, montenegrói, orosz, francia, cseh, bolgár, lengyel, román, indiai, líbiai párjukkal kötötték össze életüket. Ilyenkor bírósági tolmács jelenlétében vezetik le az esketést.
– Szinte havonta sor kerül ilyen házasságkötésre, tavaly amerikai, román, montenegrói, bosznia-hercegovinai, svéd, japán, török, szlovák, orosz és ukrán állampolgárunk volt, valamint egy hölgy a Dél-Afrikai Köztársaságból itt kötött házasságot egy szabadkai fiatalemberrel. Nagyon egyszerű a történetük, a fiú elment egy óceánjáróra dolgozni, ott ismerkedett meg ezzel a hölggyel, egymásba szerettek és Szabadkán összeházasodtak. Persze a külföldön kötött házasságokat itthon is érvényesíteni kell, így ezek a házasságkötések is bekerülnek a szabadkai könyvekbe. Ami az életkort illeti, a házasulandók nagy átlagban 28 és 32 év közötti korosztályhoz tartoznak, de mintha az elmúlt hetekben hirtelen megszaporodott volna az ennél fiatalabbak száma. Persze mindig vannak olyanok, akik már több évtizede együtt élnek és a végén rászánják magukat erre a lépésre, de inkább a harmincas évei elején járók kötnek házasságot.
Habár maga a házasságkötés teljesen ingyenes, mégis sokan az anyagiakra fogják az esküvő odázását, hiszen a legtöbb pár szeretne lakodalmat is, ami bizony sokba kerül. Az elmúlt években többen is éltek azzal a lehetőséggel, hogy az esketési szertartás után a városháza folyosóján egy kis állófogadást tartottak a vendégeiknek, ezt azonban mára megszüntették, mert már nincsenek meg hozzá a feltételek. A kistermi és dísztermi esketések száma nagyjából megegyezik, a legnépszerűbb időpontok pedig tavasszal és kora ősszel vannak. A kistermi esketés teljesen ingyenes, amennyiben a pár nem kér orgonakíséretet, ugyanakkor akár ötven-hatvan vendég is elfér ott, a díszterem bérlete zenei kísérettel 6400 dinár, maga az orgonakíséret pedig 1030 dinár. Habár a városháza meghitt és méltó helyszíne a házasságkötésnek, mégis sokan választják azt, hogy az ünnepség helyszínén mondják ki az igent, és mintegy 19 ezer dinárba kerül, hogy az anyakönyvvezető kimenjen a helyszínre összeadni a párt.
– Néhány esküvői szokáshoz, mint a menyasszonyi ruhához vagy egy alkalmi, ünnepélyes öltözékhez a legtöbben ma is ragaszkodnak, és egyéb hagyományok is élnek még, de például a helyszíni esketést az utóbbi időben áthatja egy, a hollywoodi filmekből ellesett divat is, mégpedig, hogy a felek saját esküszöveget is mondanak. A régi időkkel ellentétben ma már egyáltalán nem furcsa, ha a menyasszony várandós, és egyre gyakoribb, hogy a hölgyek amellett, hogy felveszik férjük vezetéknevét, megtartják leánykori nevüket is, ami azelőtt nem volt divat, és bizony látom, hogy a vőlegények nem mindig örülnek ennek, bár nem szólnak semmit, illetve nem jellemző ugyan, de olyan is előfordul, hogy a férj és feleség kombinálják a vezetéknevüket és mindketten viselik mindkét családnevet – tette még hozzá az anyakönyvvezető.
