December óta nem üzemel a Bajmok határában, a főút mellett lévő dögtemető, így az elhullott állatokat jobb híján a bezárt kapu előtt hagyták az emberek. Kiss Árpád, a Szabadkai Parasztok Egyesülete elnöke juttatta el hozzánk az erről tanúskodó képeket, s mint elmondta, ahogy múltak a napok, újabb állattetemek kerültek a kapu elé.
– Az előző önkormányzati összetételben a város egy magáncég által alkalmazott egy munkást, aki karbantartotta a bajmoki dögtemetőt, és rendezte a jószágtetemeket. Ha jól tudom, decemberben a vele kötött szerződés lejárt, és azóta nincs senki a telepen, így a dögtemető sem működik, az emberek pedig nem tudnak mit tenni, ott hagyják a tetemeket a kapu előtt. Ez a téli időszakban még nem annyira veszélyes, de az enyhe idő miatt a bomló tetemek bűze mellett a legyek, bogarak, patkányok megjelenése is problémát okoz, és a betegségek kialakulásának veszélye is nagyobb. A város területén sehol sincs megoldva ez a kérdés, s most már az az egy hely is, amelyik működött, becsukta kapuit – hívta fel a figyelmet a problémára Kiss Árpád.
Elmondta, az állat-egészségügyi törvény értelmében az állattenyésztőknek tilos az elhullott jószágaikat elásni vagy elégetni, ehelyett a tetemeket a legközelebbi, azaz a zombori döghamvasztóba kell elszállítani, csakhogy annak nincs akkora kapacitása, hogy két körzet elhullott jószágait befogadja, ezért is lenne szükség egy hűtőház kiépítésére, ahol egy ideig tárolni tudnák az elhullott jószágokat, amíg el nem szállítják azokat a zombori döghamvasztóba.
A tervek szerint a szabadkai hűtőháznak már 2015 végére el kellett volna készülnie, mely a csantavéri dögtemetőben kapott volna helyet. A projektum megvalósításába bele is kezdtek, kijelölték a helyszínt, megszerezték az engedélyeket, s a norvég kormánynál pályáztak is pénzre, azonban a hűtőház a mai napig nem épült ki, de mint Osztrogonác Simon, a város mezőgazdasággal megbízott tanácsosa megjegyezte, ha el is készülne, ezzel egyáltalán nem oldódna meg a probléma.
A tanácsos lapunknak elmondta, hogy négy évvel ezelőtt a köztársasági kormány hozott egy rendeletet, annak alapján az önkormányzatok kötelesek az elhullott jószágokról gondoskodni. Az Agrozelena belga–holland konzorcium kiépített egy döghamvasztót Inđiján, ami alapvető követelménye volt annak, hogy a rendszer működjön, és kötött egy szerződést az akkori kormánnyal, hogy ők lesznek Szerbiában az egyetlen cég, amelynek joga van ennek a tevékenységnek a végzésére. Az új kormány hatalomra lépésével azonban minden megváltozott, állami pénzen építettek ki állattetem-hamvasztókat Ćupriján és Zomborban, s ezzel megkezdődtek a problémák.
– Ezt követően az Agrozelena a strasbourgi bíróságon beperelte a szerb államot szerződésszegésért, s szinte biztos, hogy meg fogják nyerni a pert, de ez csak az egyik vonzata a történetnek. Az új törvény azért született meg, hogy azt összhangba hozzák az uniós előírásokkal, csakhogy az ország erre nem volt felkészülve – emelte ki Osztrogonác Simon. – Az volt az elképzelés, hogy építenek egy központi döghamvasztót, az önkormányzatok területén pedig hűtőházakat, ezekben ideiglenesen tárolják az elhullott állatokat, mindaddig, amíg az erre a célra szolgáló járművekkel el nem szállítják őket a hamvasztóba. Tudomásom szerint három vagy négy önkormányzat rendelkezik ebben a pillanatban hűtőházzal, de mivel az inđijai hamvasztó elkészült ugyan, de nem működik, a hozzánk legközelebbi, azaz a zombori hamvasztó kapacitása viszont nagyon kicsi, ezért a problémát még a hűtőházak sem oldják meg. A hamvasztó az Észak-Bácska területén elhullott jószágok nagyjából egy tizedét tudja csak befogadni, és a hűtőházak kapacitása is véges, így megint nem tudunk majd mit kezdeni az elhullott jószágokkal – mutatott rá a tanácsos.
Szabadka területén három dögtemető van, mégpedig Bajmokon, Csantavéren és a szabadkai szennyvíztisztító mellett. Osztrogonác Simon kiemelte, mindhárom törvényellenesen, engedély nélkül működik, azonban a szabadkai önkormányzat is kényszerpályán van, mert valahogy muszáj az állattetemeket rendezni. A szennyvíztisztító melletti dögtemető ráadásul lassan teljesen megtelik, s ha a bezárására kerül sor, a probléma tovább fokozódik. Szabadkán a Köztisztasági és Parkosítási Közvállalat, Csantavéren a Komval Közvállalat, Bajmokon pedig a Dubrava vállalat tartja karban a dögtemetőket. Az önkormányzat minden évben szerződést köt ezekkel a vállalatokkal, melyeken keresztül fizetnek egy munkást, aki a dögtemetőben dolgozik. Mivel a pályázatot csak a múlt héten írták ki, a Dubrava cég tulajdonosa úgy döntött, hogy amíg az önkormányzat ki nem fizeti az itt alkalmazott munkás bérét, addig nem gondozzák a bajmoki dögtemetőt. Hogy a helyzetet valamennyire mentsék, az önkormányzat ígéretet tett, hogy a hét folyamán kifizetik ezt az összeget, cserébe kérték, hogy azonnal álljon munkába az a személy, aki a dögtemetőről gondoskodik. Ennek köszönhetően a bajmoki dögtemető kapui elől eltűntek az állattetemek, és rendeződött a helyzet, de a probléma hosszú távú megoldására még jó ideig várni kell.
