Romániában az elmúlt egy évben több mint háromezren betegedtek meg kanyaróban, mely tizenhat halálos áldozatot is követelt, néhány napja pedig Magyarországon, a makói kórházban is regisztráltak néhány kanyarós megbetegedést. Habár az elmúlt időszakban sem Szabadkán, sem Vajdaság területén nem regisztráltak kanyarós beteget, a határ közelsége miatt nálunk is könnyen megjelenhet a betegség.
A kanyaró rendkívül ragályos fertőző betegség, és nagyon gyorsan terjed. Ha egy kanyarós személy olyan közösségbe kerül, amelynek tagjai érzékenyek a betegségre, akkor mintegy kilencvenöt százalékukat megfertőzi a morbilli vírussal, de egy kanyarós átlagosan 16–18 másik embert fertőz meg a közvetlen környezetében.
Dr. Nebojša Bohucki, a szabadkai Közegészségügyi Intézet járványügyi szakorvosa elmondta, a kanyaró cseppfertőzéssel terjed, az egyetlen védekezés ellene pedig az időben felvett védőoltás, mert nincs rá semmilyen más orvosság, és az időben megkezdett immunerősítés sem tesz védetté. Főleg a késő őszi, téli, illetve kora tavaszi időszakban jelentkezik, s könnyen összetéveszthető egy megfázással, influenzával. Az inkubációs időszak mintegy tíz napig tart, majd magas láz, légúti tünetek, köhögés, orrfolyás, kötőhártya-gyulladás jelentkezik. A kiütések csak ezután jelennek meg.
– Mivel a kezdeti tünetek elég enyhék, a fertőzött személy ahelyett, hogy orvoshoz menne, otthon maradna, ugyanúgy eljár dolgozni, emberek közé megy, s ekkor fertőz meg másokat is, hiszen éppen ebben a periódusban a legragályosabb a kanyaró. A kiütések megjelenése előtt négy nappal és eltűnését követően négy napig fertőzhet a beteg. A bőrkiütés a fejen, arcon jelenik meg először, majd szétterjed a testen, mielőtt teljesen eltűnne. Nagyon fontos, hogy az ember időben elmenjen orvoshoz, nem is annyira a gyógykezelés miatt, hiszen nincs orvosság a kanyaró ellen, és komplikációk is kialakulhatnak, hanem, hogy az egészségügy előtt kiderüljön, kanyarós megbetegedésről van szó, s hogy ennek értelmében megtegyék a szükséges intézkedéseket, és megakadályozzák a járvány kialakulását. A kanyaró nem veszélytelen megbetegedés, hiszen az esetek mintegy 38 százalékában valamilyen szövődmény lép fel, például tüdőgyulladás, agyvelőgyulladás, középfül-gyulladás, vagy kiszáradást okozó hasmenés, és az esetek 0,2 százalékában halálos kimenetelű is lehet, azaz ezer betegből nagyjából 1–3 személy belehal a kanyaróba. Az öt évnél fiatalabb gyermekek és a 20 év felettiek a legveszélyeztetettebbek, vagyis náluk alakul ki legnagyobb valószínűséggel valamilyen komplikáció – hangsúlyozta dr. Nebojša Bohucki.
Dr. Nebojša Bohucki (Fotó: Magyar Lívia)
Mielőtt bevezették volna a védőoltást, a kanyaró az egész világon megjelent. Elsőként 1963-ban az USA-ban kezdték meg kanyaró ellen beoltani a lakosságot, a volt Jugoszlávia területén pedig 1971-ben kezdték meg az oltást, csakhogy ezek után is kialakultak járványok. Vajdaságban az utolsó nagyobb kanyarójárvány 1993-ban volt, amikor is mintegy háromezer személy betegedett meg, azonban 1996 óta újraoltják a lakosságot a nagyobb fokú immunizáció elérése végett, s azóta a kanyarós megbetegedések számát is jól kordában tudják tartani.
– A kanyaró esetében egy élővírus tartalmú védőoltásról van szó, melyben legyengített vírussal találkozik a szervezet. Csakhogy a legyengített vírusra adott immunválasz-reakció is gyengébb, az emberek mintegy öt százaléka pedig egyáltalán nem reagál az oltásra, vagyis olyan, mintha meg sem kapta volna, tehát náluk továbbra is fennáll a fertőzésveszély. A fenti okok miatt húsz évvel ezelőtt bevezették az újraoltást, azaz azóta két dózisban történik a lakosság immunizációja, így az MMR kombinált oltást, mely a kanyaró (morbilli), mumpsz és rózsahimlő (rubeola) ellen véd, a kisgyerekek először 12–15 hónapos korukban veszik fel, majd hatéves korukban megtörténik az újraoltás. A 70-es és 80-as évek alatt születettek csupán egyszer kapták meg a védőoltást a betegség ellen, ezért az ő esetükben mintegy öt százalék az esély rá, hogy kanyarósak lesznek. Azt azért tudni kell, hogy az oltás és újraoltás ellenére az emberek 1-2 százaléka mégis megbetegedhet, s évente néhány eset mindig előfordul, nemcsak nálunk, hanem Európa fejlett országaiban is, ahol pár száz, egy-egy évben akár több ezer kanyaróst is regisztrálnak, főleg a társadalom peremén élő populáció körében – magyarázta a járványügyi szakorvos.
Hozzátette, amennyiben a lakosság legalább 95 százaléka megkapja a kanyaró elleni védőoltást, a „nyájimmunizáció” értelmében a beoltatlan öt százalék, illetve az az 1-2 százalék is, amelyik nem reagált az oltóanyagra, védettnek számít, hiszen nincs, akitől elkaphatná a betegséget. Sajnos vannak országok, ahol ez a szám nem éri el a 95 százalékot, ilyen például Románia is, sőt az elmúlt években a védőoltások elleni lobbi miatt Szerbiában is romlott a lakosság beoltottságának szintje, ezért itt nagyobb valószínűséggel alakul ki a betegség és egy esetleges járvány.
– Szerbiában kilencven százalék, sőt egyes helyeken nyolcvan százalék alatt van az MMR-beoltottság, Vajdaságban pedig a lakosság mintegy 90–95 százaléka kapta meg a védőoltást. Az utolsó nagyobb kanyarójárvány Vajdaságban 2007-ben volt, amikor kétszáz megbetegedést jegyeztek fel, illetve 2014/15-ben is volt egy kisebb járvány, amikor kilencvenhárom ember fertőződött meg. Minden évben van néhány kanyarós eset az országban, de azokat más országokból hozzák be, és amíg a lakosság, tehát a gyerekek legalább kilencvenöt százaléka felveszi az oltást, nincs nagy veszély. A nyolcvanas évek elején 2,6 millió gyermek halt meg kanyaróban, 2015-ben már csak 135 ezer, habár még ez is nagy szám. Arra törekszenek, hogy ez a fertőző betegség is eltűnjön a föld színéről, de amíg az emberek mindegyike nem oltatja be magát, a betegség sem tűnik el – jelentette ki a doktor.
