Egyre többször kerül fel a világhálóra fiatalok által készített videó, amelyben valamelyik társukat terrorizálják vagy bántalmazzák. A diákok között mindig is voltak viták és összetűzések, azonban a konfliktusok egyre többször extrém formákat öltenek, a diákagressziót pedig csak fokozza, hogy a szülők nem tudnak elég időt tölteni gyermekeikkel, miközben a modern technikai eszközök és a közösségi oldalak a mindennapjaik részét képezik, s ilyen formában még a digitális erőszaknak is ki vannak téve.
(Gergely Árpád illusztrációja)
A diákagresszió hátterében többféle ok is állhat. Az egyik maga a családi környezet, ahol maguk a szülők is agresszíven viselkednek, vagy a problémák miatt folyamatos feszültségben telnek a napok, s így a gyerek is feszülten érkezik az iskolába, de vannak olyan gyerekek is, akiknek jelleme eleve erőszakosabb, rámenősebb, az agresszió célja lehet a figyelemfelkeltés, és a kudarcok, frusztrációk is kiválthatnak erőszakos viselkedést a gyermekből. A lányok körében főleg a verbális agresszió jellemző, mely egyre többször a közösségi oldalon zajlik, bár egyre többször előfordul, hogy fizikailag is rátámadnak a másikra, például meglökik a társukat. A verekedések még mindig a fiúkra, főképp a negyedik–hatodik osztályos diákokra jellemzőek, akik saját kortársaikkal csapnak össze, s ritkábban fordul elő, hogy az idősebb gyerekek bántják a fiatalabbakat, ugyanakkor a végzősök többségére már kevesebbé jellemző az agresszív viselkedés.
Szabó Szőke Izabella, a Széchenyi István Általános Iskola pszichológusa lapunknak elmondta, az alsó osztályos diákok körében előfordul, hogy a tanuló azon dühödik fel, hogy tudja a választ, de a tanítónéni nem szólítja fel, azaz nem tudja elfogadni, hogy nincs a figyelem középpontjában, de előfordul, hogy az agressziót az egyik diáktárs támadása váltja ki, vagy ha lobbanékony természetű valaki, akkor akár az is lehet a konfliktus forrása, hogy véletlenül lelökik az asztalról a tolltartóját.
– Sokszor a konfliktus hátterében az áll, hogy a tanulónak egyszerűen rossz napja van, mert rossz jegyet kapott, vagy a szimpátiája nem viszonozza az érzéseit, és amit máskor fel sem vesz, abban a pillanatban nem tudja tolerálni, elviccelni, s akár össze is verekedhetnek. Iskolánkba több mint ezer diák jár, és hetente akár három-négy ilyen eset is előfordul, bár nem mindennapos. Ilyenkor elsősorban szét kell választani a verekedőket, majd leültetjük őket, hogy egy kicsit lehiggadjanak, s azután megbeszéljük velük, hogy ők hogyan látták az esetet. Néha kiderül, hogy csak félreértésről volt szó, de van olyan eset is, amikor nem tudják elviselni egymást, és ilyenkor azt javasoljuk, hogy vigyázzanak magukra, egymásra és kerüljék egymást.
Szabó Szőke Izabella (Fotó: Gergely Árpád)
Egyszeri esetnél még nem feltétlenül indokolt a szülők bevonása, de ha visszaesést tapasztalnak, akkor az iskola mindenképpen a szülőkkel közösen igyekszik megoldani a problémát, sőt, ha semmilyen figyelmeztetés, megrovó, büntetés, tiltás nem segít, akkor egyéni védelmi tervet dolgoznak ki, melyben összeírják, hogy mik azok a problémák, amik a gyermek viselkedésében megjelennek, például órán nem dolgozik, sértegeti az osztálytársait, szemtelen a tanárokkal, agresszív, s hogy ezek közül mi az, amin a tanuló, a szülők és tanárok együttesen tudnának dolgozni. Mint a pszichológus elmondta, az iskolának évente több mint tíz ilyen tervet kell kidolgoznia, s amennyiben a tanuló és a szülők részéről is megvan a szándék, akkor eredménye is van a tervnek.
– A verbális agresszió, erőszak nagyrészt áttevődött a közösségi oldalakra, amire sokkal kisebb a rálátásunk. Itt elsősorban a szülőknek kell odafigyelni, hogy a gyermekük milyen tartalmakat néz az interneten, milyen számítógépes játékokat játszik és hogy mi zajlik a közösségi oldalon. Sajnos a technikai eszközök negatívan hatnak a gyermekek viselkedésére. Eleve az írásbeli kommunikáció nem tudja ugyanazt nyújtani, mint a személyes beszélgetés, nem érezhető, hogy a másik megjegyzése ironikus, vicces vagy komoly hangvételű-e, illetve a közösségi oldalak sok lehetőséget nyújtanak, hogy valakit sértegessenek, kritizáljanak, beszóljanak neki a társai, vagy hogy egy megalázó videót feltöltsenek róla, s ez nagyban növeli a frusztrációt. Másrészt ahelyett, hogy a gyerekek szaladgálnának, kimozognák magukból a feszültséget, s rögtön elintéznék a problémáikat, a technikai eszközök egy ülő, bezárt életmódot hoztak magukkal, s mozgásszegény életmódba kényszerül egy olyan korosztály, amelyiknek nem ez a természetes állapota, a felgyülemlett feszültség pedig agresszió formájában nyilvánul meg – magyarázta a pszichológus.
A diákok a tanárokkal szemben is egyre többször mutatnak agressziót, ami általában verbális formában jelenik meg. A mai gyerekek egyre bátrabbak, s maguk a szülők is sokszor inkább a tanárt vagy a másik tanulót hibáztatják és nem a saját gyermeküket, emiatt a gyerekek egy idő után már nyíltan vissza mernek szólni a tanárnak, vagy kigúnyolják, sértegetik őt. Ennek hátterében legtöbbször a határok feszegetése áll, de dac, tiszteletlenség és a frusztráció is oka lehet az ilyen viselkedésnek, mellyel kapcsolatban Szabó Szőke Izabella hozzátette, szerencsére csak ritkán fordul elő ilyen eset, azonban tény, hogy volt már példa ilyen viselkedésre a diákok részéről.
A tapasztalat azt mutatja, hogy azok a tanulók, akik az általános iskolában agresszív viselkedést mutatnak, azok a középiskolába kerülve vagy teljesen megváltoznak és lenyugszanak, vagy még inkább elfajulnak a dolgok, és azon túl, hogy eltanácsolják őket az iskolából, egyesek bűnözővé válnak és börtönbe kerülnek.
