Szabadka a maga történelmével, multikulturális hagyományaival, az itt élő huszonegy nemzeti kisebbséggel és különféle vallási közösségeivel gazdag kulturális örökséget hordoz, mely a sokszínű kulturális programok és rendezvények révén is megmutatkozik. Szabadkát mára már a fesztiválok városaként is emlegetik, hiszen olyan események kerülnek megrendezésre, mint az Interetno fesztivál, a Summer3p, az Etno fest, a Jazzik vagy a Desiré fesztivál, a palicsi filmfesztivál, illetve a Nemzetközi Gyermekszínházi Fesztivál pedig a város védjegyévé vált.
Miroslava Babić, a város művelődéssel megbízott tanácsosa lapunknak elmondta, az önkormányzat tizenkét művelődési intézmény alapítója, emellett támogatja számos egyesület programjainak megvalósítását is. Kiemelte, igyekeznek minden nemzeti közösség kulturális igényeit kielégíteni, melyek bemutatják gazdag kultúránkat, szokásainkat, hagyományainkat, ugyanakkor nagyon fontos megőrizni azoknak a rendezvényeknek a minőségi szintjét, amelyek már évek óta fémjelzik városunkat.
– A kultúra fogalma nemcsak a művészetet foglalja magában, hanem az oktatást és nevelést, a magatartást, az emberi kapcsolatokat vagy a város urbánus rendezettségét. Éppen ezért nagyon fontos összekapcsolni a kultúrát az oktatással, a szociálpolitikával, a kulturális turizmussal, az urbanisztikával, a gazdasági fejlesztéssel, valamint lényeges jó kommunikációt kialakítani a közintézmények és a civil szektor között. Célunk, hogy a jövőben minél jobban kihasználjuk a kapacitásokat, népszerűsítsük és elérhetőbbé tegyük a rendezvényeket, továbbá hogy bizonyos rendezvények helyszíne Palics legyen, hogy ezáltal is gazdagabbá tegyük a palicsi eseménynaptárt.
A városi költségvetésből az idei évben 32,2 millió dinárt különítettek el kulturális projektumok támogatására, ami felöleli az irodalom, a zene, a képzőművészet, a formatervezés vizuális művészete, az építészet és a digitális alkotások területét, melyeket összesen 9 millió 77 ezer dinárral támogat az önkormányzat, illetve 23,1 millió dinárt fordít színház- és filmművészet területéhez kötődő projektumok megvalósítására, különféle rendezvények megtartására, valamint egyéb olyan tevékenységekre, például tudományos kutatómunkára, melyek a művelődés és művelődési élet részét képezik. A művelődési minisztérium további 18 millió 190 ezer dinárral támogatja az idén a művelődési intézményeinket, illetve nemzeti kisebbségi és művelődési egyesületeinket, a Szabadkai Városi Múzeum a kulturális örökség keretében 2,8 millió dinárt, valamint annak digitalizálására további 781 ezer dinárt kap, a tartományi kormány pedig 4,8 millió dinárral támogatja szabadkai kulturális projektumokat.
– A szabadkai Zeneiskola szervezésében, mely jövő évben ünnepli fennállásának 150. évfordulóját, számos hangversenyre kerül sor az év folyamán, melynek keretében színpadra lépnek az iskola tanulói, tanárai, de az egész éven át tartó koncertszezonhoz a művelődési egyesületek programjai is hozzájárulnak, melynek keretében a klasszikus zene mellett a jazz, kórusmuzsika, balett, néptánc, modern tánc is palettára kerül, ezenkívül már nagy hagyománya van az újévi hangversenynek, valamint a városnapot, húsvétot, karácsonyt is koncertek fémjelezik. Szabadka az idén harmadik alkalommal kapcsolódott be a Szerbia Európa ritmusában elnevezésű versenybe, harmadik alkalommal csatlakoztunk a Szerbia múzeumai tíz nap 10-től 10-ig rendezvényhez, és tizennegyedik alkalommal városunkban is megrendeztük a Múzeumok éjszakáját, melybe huszonnyolc művelődési intézmény, egyesület és vendéglátóipari objektum kapcsolódott be. Hosszú évek óta szervez különféle programokat a Szent Száva Szerb Művelődési Központ, a Népkör Magyar Művelődési Központ, a Bunjevačko kolo Horvát Művelődési Központ, a Roma Kultúrközpont, a Német Kultúrközpont. A Piazza Italia Olasz Művelődési Központ mellett tervezünk egy francia klubot is megnyitni, és a város csatlakozik az Ápoljuk a szerb nyelvet akcióba is, melynek célja, hogy felhívjuk a polgárok figyelmét arra, hogy helyesen beszéljenek és írjanak – sorolta a művelődési tanácsos.
A város kulturális életének egyik legfontosabb színhelye az épülő színház lesz, melynek munkálatai a hatodik fázis végén járnak, a hetedik fázisban pedig befejezik az épület régi, védelem alatt álló részének munkálatait, mely magában foglalja a belső tér installációinak és a színpadtechnika beszerelését, továbbá a berendezést is. A hatodik fázisra a művelődési minisztérium és a Nagyberuházási Igazgatóság 62 millió dinárt különített el, továbbá a szerb kormány az idén 111 millió dinárt folyósít, a tartományi költségvetés átütemezése jóvoltából pedig további 112 millió dinárt kap a város a színház építésére.
Folyamatban van a palicsi Nyári színpad felújítása, mely az Európai Filmek Fesztiváljának közönségét már megújult külsővel várja. A munkálatok értéke 9,5 millió dinárt tesz ki, melyet a város a kereskedelmi minisztérium pályázatán nyert pénzből finanszíroz.
Az idén 115 éves Zsinagóga felújítási munkálatai is a végéhez közelednek. Az épület homlokzatának munkálatait városi, tartományi és köztársasági pénzekből fizették, a belső tér restaurálását a magyar kormány támogatta 1,69 millió euró értékben, a város pedig további 25,6 millió dinárt fordít a központi kupola felújítására.
Az év elején folytatódtak a Szent Teréz Székesegyház épületének felújítási munkálatai, amire a Magyar Nemzeti Tanácson keresztül Magyarország kormánya folyósít 32 millió dinárt.
A városházát és a Zsinagógát Szerbiában a kiemelt jelentőségű kulturális műemlékek között tartják számon, melyek építészetileg a város kulturális identitását testesítik meg, a Raichle-palota, a Dömötör Miksa-palota, a Leović-palota, továbbá Palicson a Víztorony, a Vigadó és a Női strand pedig a Szecessziós városok hálózatának részét képezi. A 2015 és 2017 között tartó Örökség nagyító alatt nevet viselő projektum keretében a Zsinagógához kapcsolódó oktató és a kulturális örökség megőrzésére és irányítására vonatkozó szakmai fejlesztést segítő programsorozatra is sor került.
– A globalizáció világában fontos megőrizni a kulturális örökségünket, a hagyományainkat, a szokásainkat, a nyelvünket, ugyanakkor nyitottnak, érdeklődőnek kell lennünk, hogy elfogadjuk és tiszteletben tartsuk a különféle kultúrákat. A hagyományos kultúra ápolása a közösség identitásának lehetősége és szükséglete is egyben, s ahhoz, hogy a művelődési programjaink sokszínűek legyenek, a kulturális örökségünket nemesebbé kell tennünk, egyúttal a kortárs alkotói igényekhez kell igazítanunk – tette még hozzá Miroslava Babić.
