Szabadka gazdasági motorjai

A szabadkai vámszabad területen jelenleg hat külföldi vállalat üzemel, mintegy ötezer-ötszáz munkást foglalkoztatva. Az elmúlt években a Vámszabad övezet rohamosan bővült, fejlődött, és amennyiben a befektetők részéről igény mutatkozik rá, további bővítésre is sor kerülhet, ami természetesen újabb munkahelyeket is jelent a szabadkaiak és környékbeli városok munkavállalói számára.

Az 1996-ban megalapított Szabadka Vámszabad Övezetet Üzemeltető Rt. az elsőként megalakult szabad övezetek közé tartozik. Kezdetben mindössze egy iroda, illetve néhány szerény raktározásra és kereskedelemre szolgáló helyiség alkotta a vállalatot, mely azután kezdte meg gyors ütemű bővülését, hogy átköltözött a Kisbajmok Ipari Övezetbe. Eleinte a Phiwa vállalattól bérelt helyiségekben dolgoztak, majd öt éve saját objektummal rendelkeznek, mely hatezer négyzetméteren terül el. 2010-ben Szabadka városa a mezőgazdasági minisztériumtól 53 hektárnyi területet kapott, melyet átalakítottak építési területté, s ekkor vette kezdetét az aktív munka a külföldi befektetők ide vonzására.

Branislava Stojković Marčetić, a szabadkai Vámszabad övezet igazgatónője elmondta, az elmúlt évek során a befektetők igényeinek függvényében növelték a vámszabad terület nagyságát, így tíz évvel ezelőtt valamivel több mint 11,6 hektár alkotta a területet, majd a rá következő évben további 3 hektárral és 75 árral bővültek, 2011-ben újabb közel 19,5 hektár területet, majd 2013-ban további közel 9 hektárt jelöltek ki vámszabad területté, mely ekkor már 43 hektáron, 67 áron és 34 négyzetméteren terült el.

– Azzal a céllal, hogy a külföldi beruházók számára kedvező légkört teremtsünk és megvalósuljanak beruházásaik, a 2016-os év folyamán a vámszabad övezet újabb, 40,4 hektáros bővítését kértük, mégpedig Nagykikinda város területén, melyet jóvá is hagytak, így ebben a pillanatban valamivel több mint 84 hektáron terül el a Vámszabad övezet, melyet szükség szerint tovább bővíthetünk – tette hozzá az igazgatónő.

Elsőként a Siemens kezdte meg munkáját a vámszabad területen, miután 2007-ben átvette a Loher Electro vállalatot, mely már korábban is a Vámszabad övezet keretében működött. A Siemens jelenleg négy csarnokot bérel, melyek több mint 44 ezer négyzetmétert tesznek ki. 2010-ben a németországi Dunkermotoren érkezett a vámszabad területre, melyet két évvel később megvásárolt az Ametek cégcsoport. Miután az Ametek 2015-ben egy üzemi részleget indított be az övezet keretében, itt is megnőttek a termelői kapacitások, nemrégiben pedig megnyílt a gyár campusa is, mely így már több mint 20 ezer négyzetméternyi területet bérel. 2010-ben a Norma Group is a Vámszabad övezet mellett döntött, következő évben pedig már be is költöztek saját 12 ezer négyzetméteres objektumukba. A Continental -ContiTech 2011-től működik a vámszabad területen, első nyolcezer négyzetméteres gyárcsarnokát 2013-ban foglalhatta el, az idén tavasszal pedig elkészült még egy 12 ezer négyzetméteres termelőcsarnok és igazgatósági épület, így a vállalat már több mint 20 ezer négyzetméteren dolgozik. A Swarovski 2012-ben lett bérlője az övezetnek, azonban ezzel párhuzamosan meg is kezdték a 15 ezer négyzetméter nagyságú termelőcsarnok építését, melybe két évvel ezelőtt költöztek be. A Calzedonia – Gordon vállalat, mely ugyan nem a Vámszabad övezet keretében, de a kisbajmoki ipari övezet területén üzemel, 2011-ben érkezett Szabadkára, és három évvel ezelőtt beköltözött a 15 ezer négyzetméteres termelőcsarnokába.

– Az elmúlt nyolc évben ezek a vállalatok folyamatosan fejlődtek és bővítették kapacitásukat, ami a legnagyobb bók a dolgozók felé, és egyben kifejezi a befektetők elégedettségét a város és a vállalatunk által nyújtott támogatással szemben. A belénk vetett bizalom pedig egy több mint 100 millió eurós beruházást eredményezett, melyet az említett vállalatok a gyárcsarnokokba és a gépekbe, felszerelésekbe belefektettek. Ahogy az újabb beruházók érkeztek, úgy bővült a vámszabad terület nagysága is, s ezzel párhuzamosan a dolgozók száma is. Éves szinten átlagosan 800–1000 új munkahely nyílt, és ma mintegy öt és fél ezer ember dolgozik ezekben a gyárakban, melyek a szabadkaiak mellett mintegy száz kilométeres körből élőknek is munkát adnak, így Bajmokról, Topolyáról, Királyhalomról, Hajdújárásról, Horgosról, Kanizsáról, Törökkanizsáról, Nagykikindáról, Mišićevóról, Zomborból, Regőcéről, de még Újvidékről is érkeznek munkások. A jövőben a dolgozók számát illetően ugyan nem számíthatunk arra, hogy ez a trend ugyanilyen ütemben folytatódik, elsősorban azért, mert amíg 2010-ben a munkanélküliek száma 26 százalék volt, a tavalyi évben már csak 11 százalékos volt a munkanélküliség, ugyanakkor a jövőben olyan kisebb vállalatok megjelenésére számítunk, melyek ezeknek a nagyvállalatoknak a szállítói lesznek, azonban mindössze 150–200 embert foglalkoztatnak. A dolgozók bérezéséről nincsenek pontos adataink, annyit azonban elmondhatok, hogy a munkaadók a jövedelem utáni adókat, járulékokat rendszeresen fizetik, melyek hozzájárulnak a helyi és köztársasági pénzügyi stabilitáshoz, emellett a dolgozók rendszeresen megkapják az olyan juttatásokat, mint az útiköltség, az egytálétel és a nyaralási pótlék – tudtuk meg Branislava Stojković Marčetićtől.

Ahhoz, hogy a Vámszabad övezet megteremtse a feltételeket a külföldi beruházások megvalósításához, első lépésben szükséges volt kiépíteni az infrastruktúrát a Kisbajmok Ipari Övezetben, melynek helyén korábban csupán kukoricaföld volt. Az elmúlt hét évben mintegy 300 millió dinárt fektettek bele az infrastruktúrába, melyből kiépült a vízvezeték- és szennyvízcsatorna-hálózat, a gázhálózat, megoldották az áramellátást, kiépült az információs technológia hálózata, továbbá kiépítették az utakat, bekötőutakat, járdákat, az utcai világítást és autóbusz-állomásokat is. Erre a célra a köztársaság, a tartomány és a város is elkülönített pénzeket. Az infrastruktúra mellett fontos volt az adminisztrációt is gyorsabbá és hatékonyabbá tenni, így például Szabadkán az építési engedély kiadása mindössze egy hetet vesz igénybe, s ezt a hatékonyságot dicséri a NALED elismerése is, melyet az elektronikus építési engedélyekre beadott igénylések hatékony és gyors elbírálásáért kaptak. Ezen kívül a Vámszabad övezetben folyó munka a városi tömegközlekedésben is változásokat hozott, így az elmúlt három évben a Subotica-trans Utasszállító Közvállalat tíz autóbusszal gazdagította a gépparkját, melyeket elsősorban a Palics-Kisbajmok útvonalon helyeztek forgalomba.

A külföldi beruházások jelentősen hozzájárultak a város és a régió gazdasági mutatóinak javításához is. A tavalyi év óta Szabadka a külkereskedelem terén 7–10 százalékos többletet valósít meg, amire a ’80-as évek óta nem volt példa. A város kiviteli mérlegét tekintve a Vámszabad övezet keretében működő vállalatok valósítják meg a kivitel hatvan százalékát, illetve a régió kivitelének negyven százalékát, s ennek köszönhetően Szerbia össz kiviteléből egyre nagyobb részt vállal a régió, mely jelenleg több mint hat százalék. Az elektromos gépek és felszerelések, valamint az autó és autóalkatrészek kategóriája teszi ki a kivitel háromnegyedét, s ez közvetlenül is összekapcsolható a Kisbajmok Ipari Övezetben dolgozó vállalatokkal. Nem kevésbé jelentős, hogy az új munkahelyek megnyitása, a munkanélküliség csökkentése és a gazdasági fejlődés mellett a külföldi vállalatokkal való együttműködésnek köszönhetően új technológiák érkeztek városunkba, melyek egyben új tudást is magukban rejtenek.

– A Vámszabad övezet munkájába a helyi és hazai vállalatok, közvállalatok is bekapcsolódnak különféle szolgáltatásaik révén, olyan vállalatok, vállalkozások, melyek például szállítmányozással, karbantartással, terület biztosításával foglalkoznak, könyvelői munkát végeznek, vagy éppen pékségek, melyek a dolgozók étkeztetésébe kapcsolódnak be. Azok a vállalatok, melyek már évek óta a Vámszabad övezetben dolgoznak, egyre inkább hazai partnereket és szállítókat keresnek, sőt a Siemens vállalat már két alkalommal is szervezett vásárt a lehetséges szállítók részére – tette még hozzá az igazgatónő.