Szinte minden házban találkozunk képekkel a falakon. Olykor megcsodáljuk őket, gyönyörködünk bennük, olykor megijedünk tőlük, néha nyomasztóan hatnak ránk, néha pedig nemtetszésünket fejezzük ki egy-egy alkotás kapcsán. Ám abba sokszor bele sem gondolunk, hogy ezek a képek valójában milyen képkeretbe vannak bezárva, illetve, hogy adott esetben a keret is kihathat arra, hogy milyen érzést kelt bennünk egy-egy alkotás.
A boltokban vásárolható tömeggyártott keretek mellett a képeket szakemberekkel is bekereteztethetjük. Buza Mihály 1983 óta működteti képkeretező üzletét Szabadkán, és a minap felkerestük, hogy beszéljen erről a nem mindennapi szakmáról.
Hogyan került kapcsolatba ezzel a szakmával?
Az a jó képkeret, ami megfelel a képnek (Fotó: Benedek Miklós)
– Nálam ez viszonylag egyszerű volt, mivel nagyapám is és az édesanyám is ezzel foglalkozott, úgyhogy én már a harmadik generációt képviselem. Nagyapám, Trišić Dragoljub a harmincas évek legelején került Szabadkára, a Taráról, és egy német, Bachinger nevű mesternél kezdett inaskodni. 1934-ben saját üzletet nyitott, ami azután gyárrá nőtte ki magát. A gyárat 1943-ban lebombázták. Az ipart a háború után folytatta, és az 1988-ban, hetvennyolc éves korában bekövetkezett haláláig dolgozott. Édesanyám először gyárban dolgozott, de elege lett belőle és ő is iparos lett. 1971-ben saját műhelyet nyitott, de nem nagyapámmal közösen, hanem párhuzamosan működtették a kettőt. Én 1983-ban indítottam el a vállalkozásomat. Valójában mindenki az idősebbektől tanult, de mindenki a saját filozófiáját követte és saját műhelyet működtetett. Ebben a szakmában az a legszebb, hogy nem monoton munka. Az eddigiek során volt szerencsém a legismertebb alkotók műveit keretezni, Daliét, Picassóét, a legismertebb ex-jugoszláv festőkét, és sokukkal személyesen is megismerkedtem.
1983 óta mi változott ebben a szakmában?
– Sok minden megváltozott, mind a felszerelés, mind az anyagok. Sok új gép van, ami megkönnyíti a munkát és sokat javít a munka minőségén is. A legújabb keretek afrikai szambafából készülnek, ami ugyan drága, de minőséges. Amikor nyitottam, a választék körülbelül huszonöt fajta keretből, egyfajta üvegből és egyfajta paszpartból állt. Ma az üzletemben 250 fajta keret, speciális üvegek és harmincöt fajta paszpart található.
|
RENDKÍVÜLI KIÁLLÍTÁSOK A szakmámnak köszönhetően sok képzőművésszel, művészettörténésszel jó kapcsolatban vagyok. Időnként úgynevezett egyfalkiállítást rendezünk, ami abból áll, hogy az üzletben egy falat egy adott festő képeivel díszítünk, ami azután egy ideig ott áll. Általános tapasztalat, hogy egy-egy kiállításmegnyitóra elmennek az emberek, de később csak azért nem mennek be a képtárba vagy múzeumba, hogy megnézzenek egy tárlatot. Az üzletben viszont jönnek-mennek az emberek, és akarva-akaratlanul is találkoznak a képekkel, így ezek az alkotások tulajdonképpen élnek. |
Milyen a jó képkeret?
– Az a jó képkeret, ami megfelel a képnek. A keretet nem tudjuk soha egymagában nézni, hanem a képpel együtt, és azt hiszem, a képet sem lehet keret nélkül nézni. A jó keretnek soha sem szabad előtérbe kerülnie annyira, hogy a képen túl menjen a hatása. Emellett természetesen megfelelő színben, stílusban kell készülnie. Erre rá kell érezni, mert nagyon sok embernek segíteni kell a választásban. Van, hogy egy képre több fajta megoldást találunk, amit mi felajánlunk a vásárlóknak, de a döntést mindig rájuk bízzuk. Meg szoktuk kérdezni azt is, hogy a kép ajándékba vagy saját részre megy, fiatalnak-e vagy idősebbnek. Vannak régi kuncsaftjaim, akik teljesen rám bízzák a választást, az új kuncsaftoknál tapogatózni kell. Egy kis pszichológia is kell a szakmához. Nem mi határozzuk meg, hogy az embereknek mi tetszik, de az a célunk, hogy jól érezzék magukat az adott tárgy mellett.
Mekkora az igény a keretezésre?
– Ez mindig változik. A hetvenes években, amikor nagy divatja volt a gobelineknek, nagy igény volt a keretezőkre. Később, amikor Szabadkán kiépült a Harcosok Sorakozója lakótelep, a sok új lakásba sok új kép került, akkor is nagy szükség volt a munkánkra. Most mindenfélét csinálunk, dolgozunk múzeumnak, kulturális központnak, templomoknak, iskoláknak, különféle cégeknek. Az emberek pedig, amit csak el lehet képzelni, a sportolói dresszektől a házi áldáson keresztül a szalmaképekig, mindent kereteztetnek velünk.
Hogyan tudja felvenni a versenyt a tömeggyártott képkeretekkel?
– Nagy előnye ennek a munkának az, hogy ha valaki igazán be akar kereteztetni valamit, akkor nem tud hozzá igazi keretet venni akármelyik üzletben. Persze vehet keretet meghatározott méretben, színben, de az nem fog teljes mértékben megfelelni a képnek. Az árkülönbség nem olyan nagy, sőt néha nincs is, így nincs szükség nagy befektetésre annak érdekében, hogy valamit minőségesen csináljunk meg.
Van valaki, aki továbbviszi a műhelyt?
– Ikreim vannak, akik más szakmát választottak, de ki tudja, talán egyikük idővel meggondolja magát.
