Egy afgán állampolgárt megöltek, két másik személy pedig megsebesült abban a hajnali verekedésben, amely a menekültek között tört ki egy királyhalmi gyümölcsösben. A konfliktus oka egyelőre ismeretlen. A helyszínelést a déli órákban fejezte be az ügyészség, a holttestet valamivel tizenegy óra után szállította el egy helyi temetkezési vállalat kombija.
A helyszínre érkezésünkkor még őrizte a területet a rendőrség, a gyümölcsöst, ahol az incidens és a tragédia történt. Nem sokkal délután egy óra előtt a belügy két autója távozott, így meg tudtuk közelíteni az Ásotthalomra vezető út jobb oldalán, a lakott területtől távolabb eső földterületeket. Az egyik almásban sátorlap, ideiglenes búvóhely található, palackok, szemét szerteszét. A vele szemben lévőben verekedtek össze a migránsok, itt most is látható a sérültek ellátásának nyoma – kesztyűk, fecskendők, kötszerek csomagolásai. A homokban egy nagyobb papírdarabon kisebb vérnyom, és annak a látható nyomai, hogy egy testet húztak, vonszoltak végig ezen a szakaszon.
Itt találkozunk Sors Mátyással is, aki, mint kiderül, szemtanúja volt a konfliktusnak, ő jelentette a rendőrségnek az esetet. Az áldozat és a sérültek is fiatalok, húsz és harminc év közöttiek, tudtuk meg tőle.
– Hajnali öt órakor itt dolgoztam kint a földön, amikor arra lettem figyelmes, hogy itt valami nagy cirkusz lehet. Kiabálás, verekedés, szaladgálás. Idejöttem, látom, hogy nagy a baj, fekete bicska, vér, sikítoztak a nők. Gyerekek, fiatalok is voltak itt. Itt a gyümölcsösben húzták a homokon végig az embert, hát látom, hogy ez bizony halott. A másiknak be volt kötve egy pulóverrel a keze, az is tiszta vér volt. Hazamentem, hogy szóljak a bátyámnak, hívja a rendőrséget Palicson, de ott nem vették fel a telefont. Aztán itt szóltunk a rendőröknek, akik erre jártak, hogy jöjjenek már ki, aztán jött az egész csapat – mesélte láthatóan az események hatása alatt Sors Mátyás, aki megmutatta a helyszínt, hol látta a fekete bicskát a homokba szúrva, s elmondta, tegnap reggel mintegy kétszáz bevándorlót látott a határban. – Ki tudja, lehet, hogy holnap megint hívnom kell a rendőrséget… – tette hozzá távozásakor.
Katona Róbert, a királyhalmi helyi közösség közgyűlésének elnöke hivatalos értesítést nem kapott, ő is csak annyit tudott az esetről, amennyit a helyiektől hallott. Azt mondta, ezek után kérni fogják az ideiglenes rendőrállomás létrehozását a faluban.
– A helyiek ez az eset előtt is féltek, hiszen naponta 500–600 ember vonul át a falun, hihetetlen mennyiségű szemetet hagyva maguk után. Sokszor énekelve, visítozva mennek a határ felé, az idősebbek, egyedül élők, a tanyákon élők rettegnek. Bezárkózva élnek és várják minden alkalommal, hogy a tömeg elvonuljon – mondta Katona.
A helyi közösség elnökétől azt is megtudjuk, hogy az elmúlt egy hétben kifejezetté vált a probléma, s ígéretet kaptak a fokozott rendőri jelenlétre, amit tapasztalnak is. Sokat azonban a rendőrség sem tehet.
– Ezek az emberek rendelkeznek papírokkal, amelyek feljogosítják őket arra, hogy 72 órát az országban tartózkodhassanak. Így a rendőrség sem sokat tehet. A faluban a temetőben okoztak nagyobb károkat, megrongálták a kapcsolókat, ott tisztálkodnak, de hatalmas károkat okoznak a helyiek gyümölcsöseiben is, hiszen több százan átvonulnak egy-egy helyen, szinte semmi sem marad a fákon – magyarázta Katona.
A faluban megtudjuk, hogy a migránsok már szerveződtek is, kisebb maffia alakult ki Királyhalmán. Reggel a negyed hétkor Szabadkára induló buszra felszállnak, a városban összeszedik a nagyobb csoportokat, akiknek azt mondják a szolgáltatásuk – éjszakázás biztosítása a faluban, majd a határon való átvezetés – ezer euróba kerül fejenként. Átviszik a csoportot, majd másnap reggel indulnak a következő csoport menekültért. Mindez úgy derült ki, hogy egy fiatalember alternatív útvonalat keresett, hogy átszökhessen a határon, mert nem volt ezer eurója, hogy „igénybe vegye a szolgáltatást”. Azt is mondják, hogy a szabadkai taxisok 500 euróért visznek négy embert Királyhalmáról Magyarkanizsára.
– Eddig sem volt mindegy, de most már nagyon félünk – mondja az út mentén őszibarackot értékesítő Szabó Katalin. – A szívem megszakad azokért a pici gyerekekért, harmincasával itt vonulnak, vizet, barackot adtam nekik, már tudják kérni szerbül, hogy „voda”. De amint bezár a határ és besötétedik, nincs nyugtunk, nem tudunk aludni, mert megindulnak a határnak, a kutyáink meg, amelyek egyébként nem csaholósak, csak ugatnak, ugatnak, mert érzik, hogy idegenek – meséli Katalin.
– Ki tudja, hogy milyen vírusokat hordoznak, amikről mi nem is tudunk. Ezek nem félnek semmitől és senkitől. Megáll az ember esze – teszi hozzá Szabó Sándor.
Az embercsempészek az ásotthalmi határátkelőre vezető úton teszik ki őket az autókból, vizet, ételt is adnak nekik, aztán itt hagyják őket.
– Már nem merünk kimenni a halottjainkhoz a temetőbe, nem merünk a buszra felszállni, mert tele van velük. A temetőben kidöntötték az oszlopokat, ott fürdenek, csúnyálkodnak, a kriptákon alszanak – mondja egy helyi asszony.
Ördög Erzsébet hozzáteszi, két gyereke szeptemberben megint elindul az iskolába, most már őket is félti, hiszen mindennap Magyarkanizsára kell, hogy utazzanak.
– Nem mindegy, sok mindent hall az ember, hogy ezek közül sokan már hatéves korukra fegyvert tudnak forgatni. Négy nappal ezelőtt egy idős bácsihoz a szomszédunkban, 92 éves az ember, bementek, megsütötték a tojást, töltötték a telefonjaikat, az ember meg kinn ült a küszöbön. Mi utcabeliek mind szerveződtünk, s elmentünk, hogy elküldjük őket onnan. A gyümölcsösökben nagy kárt tesznek, leszedik a még zöld almát, nem tudják, hogy az nem ehető. Szétdobálnak mindent, hálózsákot, ruhát, útleveleket, széttépett dinárt, eurót is találunk sokszor a gyümölcsösben. Ezek mind új, minőségi ruhák, dolgok, amiket maguk után hagynak. Mobiltelefonon GPS-szel mutatják maguknak az utat – mondja Ördög Erzsébet.
A gyilkosságot nem szívesen kommentálják a helyiek, de attól tartanak, teszik hozzá, hogyha ezt képesek egymással megtenni, akkor mire számíthatnak ők, a helybéliek. Mindannyian hozzáteszik, tisztában vannak vele, hogy ez az egész folyamat nem fejeződött be, s attól félnek, mi lesz majd télen, amikor nem tudnak a szabad ég alatt éjszakázni. Félnek, hogy elfoglalják az üres házakat, hogy esetleg valakinek bántódása esik. A királyhalmi helyi közösség elnöke hozzátette, ő abban reménykedik, hogy emiatt az eset miatt nagy ívben elkerülik majd ezt a területet.
A helyszínen készült képek itt láthatók.