Eldobott ruhaneműk, palackok, ételmaradékok, műanyag dobozok, zacskók, pelenkák, széthajigált gyümölcsök, letaposott kerítések... nem nehéz a migránsok útvonalára bukkanni, elég csak a szemét- és ürüléknyomokat követni. A bevándorlókat gyakran látják Királyhalmán és Nagyradanovácon is. Kisebb-nagyobb csoportokban vonulnak, és egyre nagyobb károkat okoznak. Ottjártunkkor mindkét település esetében lesújtó látványt nyújtó gyümölcsösökre leltünk, a gyümölcsfák között szétdobált szeméttel és széthajigált, félig megevett gyümölcsökkel.
Királyhalmán a migránsok gyakran a temetőben éjszakáznak. A minap még a ravatalozó ajtaját is feltörték. A temető szintén megdöbbentő látványt nyújtott, széthagyott szemét, vizes palackok, ürüléknyomok...
Az esetről kérdeztük Katona Róbertet, a helyi közösség közgyűlésének elnökét:
– Főleg az elmúlt hétre volt jellemző, hogy a temetőben, a halottasház környékén nagyszámú menekült volt, negyvenes-ötvenes csoportokban tanyáztak. Ott éjszakáztak, pihentek meg, nagy károkat okozva ezzel. Az ajtókat is feltörték, behúzódtak a ravatalozó épületébe, és ott aludtak.
Rengeteg szemetet hagynak maguk után, a helyi lakosok már szinte nem mernek kimenni a temetőbe. A bevándorlók a ruháikat a keresztekre teregetik, a temetőben mosakodnak, fürdenek, és a fizikai szükségleteiket mindenfelé végzik a temető területén és a környékbeli gyümölcsösökben. A temető gondnoka mindennap kijár a temetőbe takarítani, de másnapra már egy teljesen új csoport egy újabb halom szemetet hagy a temető területén. Hétfőn reggel egy megközelítőleg 25 főből álló csoportot találtunk kint. Értesítettük a rendőrséget, kijöttek, az intézkedés után pedig elszállították őket.
Nemcsak a temetőben, a gyümölcsösökben is károkat okoznak. Leszedik az érett és a még érőben levő gyümölcsöket, egy 50–100 főből álló csoport hatalmas mennyiségű barackot tud elfogyasztani. A zöld almát is leszedik, beleharapnak, és ha azt látják, hogy nem jó, akkor eldobálják. Rengeteg szemét marad utánuk a gyümölcsösökben, ezt a gazdák kénytelenek önerőből összeszedni. Abból a gyümölcsösből, ahol a gyilkosság történt, hat pótkocsi szemetet szállított el a gazda, a közmunkásunk is ment segíteni. A hat pótkocsi szemét, a ruhaneműktől kezdve az üres műanyagdobozokig, mindent tartalmazott. Nehéz ehhez mit hozzáfűzni. Úgy hallottam, hogy a munkagépek már dolgoznak a magyar határon, ami azt jelenti, hogy a kerítésépítés folyamatban van. Abban reménykedem, hogy ha a kerítés megépül, kevesebben fognak erre jönni, alternatív útvonalat keresnek, a falu pedig visszakapja békés mindennapjait – mondta Katona Róbert.
A fentieket támasztotta alá Tóth Péter, a temető gondnoka is, aki azt is hozzátette, hogy az ajtók feltörésével 5000–10 000 dináros kár keletkezett, és szinte képtelenség folyamatosan takarítani a tetemes mennyiségű szemetet, amit a bevándorlók maguk mögött hagynak.
Nagyradanovácon szintén gyakran látni migránsokat, Kókai Zoltán, a helyi közösség közgyűlésének alelnöke is erről számolt be:
– Folyamatosan járnak-kelnek, nemcsak Királyhalmán vagy Palics környékén, hanem Nagyradanovácon is, mivel elég közel van a határ, az aszfaltút végétől számítva két-három kilométerre. Általában oda érkeznek a taxisok, kombik, besötétített ablakokkal. Valamikor egy este többször fordulnak, vagy több autó jelenik meg. Elhozzák őket, és megmutatják az irányt, hogy merre menjenek, de a migránsok egyébként is feltalálják magukat. Inkább estefelé jönnek, úgy tíz óra felé, de napközben is látni őket gyalogolni 20-30-as csoportokban. Elég sok kárt okoznak a mezőgazdasági területeken. Leszedik a gyümölcsöt, letapossák a kerítést. Előfordult, hogy találkoztam különleges egységekkel, belgrádi rendőrökkel, akik ellenőrizték a terepet, de úgy gondolom, ez ritkán fordul elő. Gondolom, nem is az a cél, hogy itt állítsák meg őket. Esetleg azokat, akik embercsempészettel foglalkoznak. Tőlük elveszik az autót, ilyesmiről is tudomásom van, vagy legalábbis hallottam róla. A mezőgazdasági termelők már aratás előtt is jelentették, hogy a bevándorlók letapossák a búzát, most meg már megtizedelik a gyümölcsöt is, az őszi- és sárgabarackot. Éhesek, szomjasak. Oda mennek, ahol vizet látnak, esetleg kérnek vizet. Egyes mezőgazdasági termelők megpróbáltak panaszt tenni. Hozzám is fordultak, de a helyi közösség ebben nem tud segíteni, gondolom az önkormányzat sem. Fordultak a biztosítóhoz is, de ha nincs meg az, aki elkövette a kárt, nincs bizonyítékuk. Ez nem elemi csapás, nem az időjárás teszi tönkre. Nem olyasmi, amit szerződésbe lehetne tenni, ilyen szerződést a biztosító nem köt. Ahol egyszerre legalább 30-40 ember elhalad, sok mindent letapos. A kárt nem is lehet összefoglalni. Sokan nem is jelentik be, mert nincs hova fordulni a panasszal – hallottuk Kókai Zoltántól.
A migránsokkal Glasz László nagyradanováci lakos is találkozott:
– Három nappal ezelőtt ment egy nagyobb csoport, úgy este nyolc óra tájékán. Egy hónappal ezelőtt volt egy nagy vihar, és két hatalmas fenyőt keresztbe döntött az úton. A komplett koronája rajta van az úton, teljesen lezárta a Tőzeg felé vezető utat. Jobbról és balról nagyon sűrű a növényzet. Aki nem ismeri az utat, az nem tud továbbhaladni. Vissza kell jönni és több kilométeres kerülőt tenni. Most egyenesen nem lehet kimenni az erdő felé, ezért feltételezem, hogy az erdészháznál levő úton mennek le, mivel több alkalommal láttam a bolt előtt 15–30-as létszámú csoportokat is. Egy alkalommal hozzám is bekéredzkedtek, asszonyok gyerekekkel és – feltételezem – a férjeikkel. Megkérdezték, kaphatnak-e vizet, miután pedig ittak és megmosdottak, mentek tovább. A szomszédom azt mesélte, hogy ő a palicsi úton látott migránsokat, egy rendőrkombiból tessékelték ki őket, és mutatták, merre menjenek. Ekkor jöttem rá, hogy küldik őket a határ felé, hogy minél előbb elmenjenek. Egyik-másik szomszéd arra panaszkodott, hogy sokan eldobálják a ruháikat, de őszintén szólva a szemetelés nem csak a migránsok jellemzője. A városból is sok szemetet hoznak ide, a kiránduló tanulók is rengeteget szemetelnek – mesélte Glasz László.
