Levéllel fordultak Szerbia kormányfőjéhez, Aleksandar Vučićhoz és a gazdasági miniszterhez, Željko Sertićhez a szabadkai Szabadövezet működtetéséért felelős kft. társalapítói, Bóni László, a Magnotron tulajdonosa és Slavko Krstić, a Pan-trade tulajdonosa. Bóni László sajtótájékoztató keretében tért ki arra, hogy a sikeresnek beállított cég tulajdonképpen tartozásokkal terhelt, vékony jégen táncol, és a régi bűncselekményeket újakkal próbálják elfedni.
Bóni László hangsúlyozta, ők továbbra is kisrészvényesei a vállalatnak, amelyet tízen alapítottak, akkor ötezer márka alapítótőkével. Nehezményezte, hogy azóta egyetlen alkalommal sem fizetett a vállalat nekik járó osztalékot, s kiemelte, hogy a legújabb átverés véleménye szerint az, hogy a tartományi kormányt akarják részvényesnek.
– A tartománynak felkínálták az 1,4 százalékot kicsivel több mint egymillió dinárért. A Magnotron szerette volna ezt megvásárolni, erre azonban nem adtak lehetőséget, azzal a magyarázattal, hogy mi csak a részvények 0.01 százalékának megvásárlására vagyunk jogosultak. Ki szeretném emelni, hogy annak idején tíz részvényes alapította a részvénytársaságot, s egyszer csak a Sever és az önkormányzat önkényesen úgy döntött, hogy tőkenövelést hajt végre, és ezáltal egyharmados nagyságúra növeli a részesedését. Mindezt illegális tőkenöveléssel. Az elmúlt években azért, hogy információhoz juthassak egy olyan vállalattól, ahol alapító vagyok, perelnem kellett őket – mondta Bóni László.
A Magnotron tulajdonosa hozzátette, tudomása van a többi között arról is, hogy 2,5 hektáros földterületet 150 ezer euróért vásárolt meg a vállalat a várostól, de arra is volt példa, hogy csak használatra kapott földterületet egyszer csak a sajátjaként kezelt.
– A fizetések osztásakor sem szerénykednek a Szabadövezetben, az igazgatók ugyanis az elmúlt években 140–160 ezer dinár között keresnek, a vállalat jogi képviselője, Józsa László pedig éves szinten 1 660 000 dinárt számláz a szolgáltatásaiért. Mi, alapítók pedig 20 év után sem kaptunk egyetlen egy dinárt sem. Senkinek a Szabadövezetből a szűk vezetőségen kívül nincs haszna, a városnak semmiképp – mondta Bóni László.
Lapunk felkereste Józsa Lászlót, a vállalat jogi képviselőjét, s arra kértük, mondja el a Magnotron tulajdonosa által felvetett kérdések kapcsán a cég álláspontját.
– Egy korlátolt felelősségű társaságról beszélünk. A cég eredendően részvénytársaságként alakult, 2012-ben alakult át kft.-vé. A Magnotron tulajdonosa állandóan tévesen használja a részvényes kifejezést, ő tagja a kft.-nek és nem részvényese. A Magnotron tulajdonosa a tényekről tíz éve nem hajlandó tudomást venni. Valóban, az egykori rt. alapítása során tíz-tíz százalékos részesedéssel állt össze akkor tíz alapító. Viszont 2002 júniusában tartott a cég egy olyan közgyűlést, amelyen a részvényesek egyhangú határozattal engedélyezték, hogy Szabadka város és az akkori Sever Holding tőkeemelést hajtsanak végre. Ez megtörtént, és ettől a pillanattól kezdett változni a tulajdonosi struktúra. Tőkeemelések sorozata történt meg. Mindegyik tulajdonostársnak, ma üzletrészek tulajdonosainak, lett volna lehetősége, hogy saját maga is tőkét emeljen, amennyiben meg akarja tartani a részesedésének mértékét. Szeretném hozzátenni azt is, hogy a Magnotron tulajdonosa mindössze azt felejti el, hogy ez a cég ma 4 millió euró vagyonnal rendelkező vállalat, és ő ebben részesül 1,42 százalékos részesedéssel. Korábban az ő részesedésének a mértéke drámaian kevesebb volt.
Ami a ki nem fizetett osztalékot illeti, a törvény értelmében a cég minden évben többséggel olyan döntést hozott, hogy a saját tevékenységének fejlesztése érdekében nem osztja fel a nyereséget, hanem az alaptőkébe konvertálja. Mindenki úgy látta, hogy ez a helyes, kivéve a Magnotront.
A Magnotron és a Pan-trade tulajdonosa 2006 óta fejezik ki elégedetlenségüket, viszont elfelejtik elmondani, hogy a szabadkai gazdasági bíróság előtt két alkalommal is jogerősen pert vesztettek a Szabadövezettel szemben.
Jómagam jogi képviselője vagyok ennek a cégnek, a munkámat a cég igazgatási szerveinek utasítása alapján látom el, és ezért a szerb ügyvédi kamara által meghatározott díjszabás értelmében számlázom le a munkadíjamat, mint ahogy azt bárki más is tenné.
|
Vajdaság Autonóm Tartomány Kormánya jelezte, hogy hajlandó megvásárolni az úgynevezett saját üzletrészt, amely 1,41 százalékos, és a cég nevén állt magában a cégben. A gazdasági társaságokról szóló törvény erről rendelkezik, tehát saját üzletrésszel rendelkezett a cég saját magában, és ennek az értékesítésére indított el egy folyamatot. Erre jelentkezett a tartományi kormány. Ilyen esetben elővásárlási jogot biztosít a törvény a jelenlegi tagoknak, azzal, hogy ezt a jogot a saját üzletrészük meglétével arányosan értékesíthetik. Bármelyik tag, amelyiknek 1,41 százalékos üzletrésze van, a felkínált részesedés csupán 1,41 százalékára, vagyis 0,019881 százalékára jogosult. Ezt a törvény írja elő, így a Magnotronnak és a Pan-trade-nek is felajánlotta a cég ennek a lehetőségét. A Magnotron nem járult a felkínált szerződéskötéshez, hanem elindította a nyilvánosságban ezt a hajszát, úgy beállítva, mintha sérült volna a joga. A szabadnak hagyott üzletrész megvásárlásáról szóló szerződést már aláírta a cég a tartományi kormánnyal – magyarázta Józsa László, a kft. jogi képviselője. |
