Két napja látható mértékben csökkent a Szabadka területére érkező menekültek száma, nem lehet azonban előrelátni, hogy ez tendencia marad-e, hogyan alakul a mozgásuk az elkövetkező időszakban. Az önkormányzat jelenleg a valamikori téglagyár tulajdonjogi viszonyait rendezi, hogy a területre bevezethessék a villanyáramot. A helyszínen járt tegnap Maglai Jenő polgármester és Milimir Vujadinović, a Városi Tanács szociális ügyekkel megbízott tagja.
– Azért tartottam fontosnak, hogy beszéljünk a lépésekről, amelyeket a város tesz a menekültkérdés rendezése kapcsán, hogy eloszlassuk a kételyeket. Amikor első alkalommal itt jártunk a köztársasági illetékesekkel, nyilvánvaló volt, hogy megvan a szándék mindenki részéről, hogy ezt a problémát meg szeretnénk oldani. Figyelembe kell venni azonban, hogy ez egy magánterület, ezért nekünk úgy is kell viszonyulnunk hozzá. A Vízművek és Csatornázási Kommunális Közvállalat vállalta az ivóvíz biztosítását, így a téglagyárral szemben található víztisztító oldalán helyeztek ki csapokat, illetve a gyár területén található kút vizét is bevizsgálták, amelyről kiderült, hogy fürdésre alkalmas – magyarázta Maglai Jenő.
A polgármester kiemelte, a villanyáram idevezetését is meg kell oldani, hogy a tél beállta előtt megfelelő körülményeket tudjanak biztosítani, amennyiben szükség mutatkozik rá. A város területén egyelőre nincsenek komolyabb gondok, mint amilyenekkel Magyarkanizsa, illetve a főváros küzd. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a város befogadó központot hozna létre, mert, tette hozzá Maglai Jenő, véleménye szerint azt az ország belsejében, és nem a határ menti övezetben kell megtenni. Ha viszont a téli hónapokban is lesznek migránsok Szabadka területén, akkor az ő életüket meg kell óvni itt a helyszínen.
– Nőtt a Palicson tartózkodó menekültek száma, mi ezt helyi szinten megpróbáljuk megoldani. Az elmúlt napokban azonban csökkent a Szabadkára érkezők száma. A munkacsoport is végzi a munkáját, és folyamatos a kapcsolatunk a köztársasági illetékesekkel – tette hozzá a polgármester.
Maglai Jenő újságírói kérdésre elmondta, nem tud arról, hogy külföldi segítség érkezne az országnak a menekültkérdés rendezésére, ő csak a helyi problémák megoldása kapcsán tartja a kapcsolatot az államtitkárral, dr. Nenad Ivaniševićtyel.
A Vöröskereszt továbbra is ételcsomagot oszt, folyamatos a menekültek egészségügyi ellátása is akkor, amikor szükség van rá. Maglai Jenő hozzátette, a város egyelőre anyagi segítséget nem kért a köztársasági szintről, az eddig költségek ugyanis nem haladják meg a néhány százezer dinárt.
– A köztisztasági vállalat folyamatosan gyűjti a szemetet a víztisztítónál, a városi parkokban, a buszállomás környékén, ennek a költségeit állja a város, illetve a Kommunális Rendőrség is fokozott őrjáratot tart – tette hozzá Maglai Jenő.
Milimir Vujadinović, a menekültek helyzetét figyelő munkacsoport vezetője, amelynek tagjai a Vöröskereszt, az Egészségházak, a Szociális Központ és a belügyminisztérium képviselői, lapunknak elmondta, a város négy éve szembesül a menekültek érkezésével, azzal, hogy az elmúlt hat hónapban érte el a maximumot, de nem tudni, hogy ez-e a maximum, és milyen irányban változik a jövőben az érkezők száma.
– 2014 elejétől működik a Kolevkában a menekült gyermekeket befogadó központ, amelyet a város és a Kolevka Gyermekotthon közösen nyitott meg. Hetven gyermek ment keresztül a rendszeren. A tél folyamán a városi költségvetésből biztosítottunk eszközöket a legnagyobb hidegek idején a menekültek befogadó központokba való szállítási költségeire. A nyári hónapokban a víz biztosítása elengedhetetlenné vált, azzal, hogy a gyakorlat azt mutatta, hogy a ciszternákban szállított víz nehézkes és nagyon költséges a városnak, ezért a vízművek biztosította a folyóvizet a közelben. Bármilyen szisztematikus ellátásra nincs szándék és lehetőség sem, hiszen ezek az emberek legfeljebb 48 órát tartózkodnak itt. A szándék az, hogy a magyarkanizsaihoz hasonló pihenőhely is legyen ezen a területen az elkövetkező hónapokban. A munkacsoportnak két célja van, az egyik, hogy a Szabadkára érkező menekültek életét megóvjuk, amíg a városban tartózkodnak. A másik cél természetesen, hogy az ő és a helyi lakosság biztonságát is óvjuk. Szerencsére eddig sikerült ezeket a célokat megvalósítanunk – mondta Milimir Vujadinović.
