Szabadkán és környékén összesen 24 jégvédelmi állomás van, ezek közül azonban jelenleg csak 12 működik. Ennek az oka csupán az, hogy a kiképezett kilövők nem vállalják havi 2400 dinárért a 24 órás ügyeletet. Változásokat a termőföldről szóló törvény módosítása hozhat, ez azonban már csak a jövő évi idényben lesz érezhető.
A helyi közösségek pótolják a kilövők bérét, ott, ahol erre volt hajlandóság, ahol nem, ott nincs rakétakilövő (Fotó: Herceg Elizabetta)
Osztrogonác Simon, Szabadka Városi Tanácsának mezőgazdasággal megbízott tagja a szabadkai helyzet kapcsán elmondta, a 12 működő állomás is csak azért tart ügyeletet, mert a helyiek összeadják a kilövők bérét, hogy az elérje a havi 7000 dinárt, amennyit tavaly fizetett az állam ezért a munkáért.
– Júniusban komoly jégkárok keletkeztek Čačak környékén a málnaültetvényekben, akkor nagy gyorsasággal felszabadítottak a tartalékokból annyi eszközt, hogy beindítsák a jégvédelmi rendszert. Természetesen ezért a pénzért az emberek kilencven százaléka nemet mondott, 2400 dinárért kijárni és 24 órás ügyeletet tartani, egyes alkalmakkor kinn is kell aludniuk, természetesen lehetetlen. A városnak nincs lehetősége a céleszközökből fizetésekre fordítani, így a helyi közösségekkel próbáltuk ezt megoldani. Fele állomáson sikerült, a másik felével azonban nem tudtuk megoldani. Ahol nincs személyzet, azokon az állomásokon rakéta sincs. Tavaly a város 5 millió dinárral segítette a rakétavásárlást – magyarázta a jelenlegi helyzetet az illetékes, majd hozzátette, az idén rakétahiánnyal nem kell számolniuk.
– Több mint 400 rakéta maradt a múlt évről, és ez az idei évre elegendőnek bizonyul. Az idén nem kell újakat vásárolnunk, hiszen átlagban egy évben 4-5 rakétát lő ki egy állomás. A jégvédelmi rendszer a belügyi szervek fennhatósága alá tartozik, természetesen városi szinten nekünk nincs jogunk ebbe beleavatkozni, ezt köztársasági szinten kell rendezni. Az új mezőgazdasági törvénytervezetnek vannak pozitív tartalmai, mégpedig hogy az állami földek kiadásából származó bevétel 5 százalékát kötelezően minden önkormányzatnak a jégvédelmi állomások karbantartására és működtetésére kell fordítania. Sajnos nincs pontosítva, hogy milyen módon. Hogy ha csak rakétákat vásárolhatunk, akkor az nem oldja meg a jelenlegi gondunkat. Itt kiképzett emberekről van szó, nem vállalhatja ezt a munkát bárki. Akik már kiképzettek, ennyi pénzért nem hajlandóak, megmondom őszintén én sem vállalnám, mert ez nem egy olyan tevékenység, ami mellett mást is lehet csinálni. Óriási probléma ez, mert van egy jól felszerelt jégvédelmi rendszerünk és működhetne jól is, viszont nem vagyunk rá képesek, hogy működtessük – mondta Osztrogonác Simon.
A jégvédelmi rendszer Szabadkán Tavankúttól Királyhalmáig működik, tehát elsőként a gyümölcstermő vidékeken, mert itt voltak hajlandóak az emberek egy kis pénzt ráfordítani önmaguk védelme érdekében.
– Évek óta várjuk azt a kormányközi megegyezést is, amely értelmében a határ felé is lehetne lőni a rakétákat. Szabadka környékén az a legnagyobb probléma, hogy a viharfelhők észak és nyugat felől közelednek, sok esetben meg kell várni, hogy a határ innenső oldalára érjen a vihar, hogy ki lehessen lőni a rakétákat, de az sokszor már késő – tette hozzá Osztrogonác Simon.
Fremond Árpád, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője lapunknak elmondta, a legfőbb változás a törvénymódosításokban, hogy a jégvédelem ismét visszakerült a Köztársasági Hidrometeorológia Intézet hatáskörébe.
Fremond Árpád (Fotó: Molnár Edvárd)
– Korábban, azaz 2011-től a belügyminisztérium működtette a rendszert, de ez nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Most, hogy egy kézben lesz az irányítás, a beszerzés, a koordinálás és fejlesztés, remélhetőleg hatékonyabb lesz maga a jégvédelem is. Pozitívum, hogy maguk a biztosítótársaságok is kötelesek a prémiumok 10%-át elkülöníteni a jégvédelmi rendszer finanszírozására. Újdonság, hogy a jövőben az önkormányzatok és a tartomány is bekapcsolódhat a munkába, azaz az infrastruktúra fejlesztésébe, ami nagyon fontos, hisz gyakorlatilag ez határozza meg, hogy hány kilövőállomás lesz, s így azokat a jövőben majd helyileg lehet karbantartani és fejleszteni. A termőföldről szóló törvény módosításaiban már szerepel az a lehetőség is, hogy a minisztérium, az önkormányzatok és maga a tartomány is 5%-át az állami termőföldek bérbeadásából befolyt összegnek a jégvédelemre fordíthatják. Ez megoldaná a rakéták esetleges beszerzésének kérdését, a kilövőállomások személyzetének fizetését, valamint az egyéb fejlesztéseket és karbantartási költségeket is.
Több mint három éve merült fel először és azóta sem történt előrelépés a Magyarországgal megkötésre váró kormányközi megállapodás kapcsán, melynek értelmében a határ felé is lehetne lőni a rakétákat. Ez különösen Szabadkán és környékén okoz nagy gondokat. Van-e valamilyen előrelépés ez ügyben? Ön tárgyalt-e ennek kapcsán?
– Tudomásom szerint folyamatosak az egyeztetések ezen a téren a két ország között, s már hatástanulmány is készül a hatékonyabb jégvédelem érdekében. Mivel a jövőben a tartománynak is lesznek bizonyos hatáskörei a jégvédelem terén, és önkormányzatok is bekapcsolódtak a munkába, ezért személy szerint most kedvezőbb helyzetet látok az együttműködésre. Ami fontos lenne, hogy bizonyos régiók, amelyek több önkormányzatot is felölelnek, megállapodásokat köthessenek. Úgy vélem, ez az elképzelés rejti a leghatékonyabb és leggyorsabb megoldást a határ menti régiók jégvédelmét illetően. Remélem, hamarosan lesznek további előrelépések ez ügyben.
Szabadkán jelenleg van elég rakéta, de a kilövőállomásoknak – pontosan a 2400 dináros bér miatt – mindössze a fele működik. Mi a helyzet a többi településen?
– Tudomásom szerint az önkormányzatok folyamatosan különítenek el eszközöket rakéták vásárlására. Nincsenek pontos adataim, viszont komoly problémákról az elmúlt hetekben nem volt tudomásom. Ami biztosan megkönnyíti majd a helyzetet, az a termőföldről szóló törvény módosítása után áll be. A kilövőállomások karbantartása és felszerelése is így lesz teljes egészében megoldható.
Bízhatunk-e abban, hogy ezeknek a rendelkezéseknek köszönhetően végre a jól felépített rendszert hatékonyan tudjuk is használni a jövő évtől?
– A változtatások után mindenképp hatékonyabb kell hogy legyen a rendszer. A jövő évet így biztosabban várhatjuk már, de ehhez természetesen szükséges még a termőföldről szóló törvény módosítása is. Bízom abban, hogy a változtatások meghozzák a várt eredményeket, hisz semmiképp sem engedhetjük meg azt, hogy ne legyen elég rakéta a kilövőállomásokon.
