Készül a nemi egyenjogúsági stratégia és a helyi akcióterv kidolgozása is folyamatban van, ahogyan köztársasági szinten is folyamatban van az új nemi egyenjogúsági törvény kidolgozása. A stratégiáról és akciótervről több városban tartottak közvitát, a helyi problémákra fektetve a hangsúlyt. Szöllössy Gyöngyi magiszterrel, a tartományi és önkormányzati képviselővel, a szabadkai nemi egyenjogúsági tanács, a Női Képviselők Hálózata elnökével beszélgettünk.
A CIVIL SZFÉRÁTÓL A POLITIKÁIG
– A kétezres évek elején a nemi egyenjogúsággal, a születésre érzékeny politikával csakis a civil szféra foglalkozott. Akkor azok a politikával foglalkozó nők, függetlenül attól, hogy melyik pártnak voltak a tagjai, rájöttek, hogy új irányvonalként be kellene építeni a mindennapi politizálásba és a törvényhozásba azt a fajta politizálást, amely a világrajövetelünkkel egy időben szerzett jogainkra és lehetőségeinkre épül, a nemi egyenjogúságra, habár én ezt a kifejezést nem kedvelem. Amikor tartományi szinten megkezdtük ezeknek a mechanizmusoknak a kialakítását, amikor megalakult a nemi egyenjogúsággal foglalkozó tanács, a titkárság, a garanciaalap is ekkor alakult és indította meg a csak nőknek szánt hitelvonalát. 2006-ban történt ez, s csak ekkor kezdtek a politikusok komolyan érdeklődni az effajta gondolkodásmód iránt. Ugyanis, ha születésbeli egyenjogúságról, nemi egyenjogúságról beszélünk, akkor mindkét nemről, és minden korosztályról szólunk. Nagyot téved az, aki azt hiszi, hogy a nemi egyenjogúság csakis a nőkről szól, s hogy ez a politizálás csak a nőket érinti – magyarázta Szöllössy Gyöngyi.
A képviselő asszony kiemelte, azért hangsúlyozzák ezeknek a kérdéseknek a rendezését, mert ezek a döntések Szerbia minden lakosával jót tesznek: a kisfiúkkal és kislányokkal, nőkkel és férfiakkal és nyugdíjasokkal is.
– Meg kell néznünk, jelenleg milyen társadalmi körülmények között élünk, és attól függetlenül, hogy minek születtünk, milyen iskolát végeztünk, a társadalom köteles egyenrangú lehetőségeket biztosítani mindannyiunk számára, hogy a céljait megvalósítsa. Erről szól a nemi egyenjogúság. Sajnos a mai napig meg vannak róla győződve az emberek, hogy ezekkel a témákkal, ezzel a politizálással csak a nőknek kell foglalkozniuk. Be kell látnunk, hogy a nemi egyenjogúság, az erre érzékeny politizálás az élet minden területén jelen van: a gazdaságban, a mezőgazdaságban, ahol nem kezelhetőek külön például a női gazdasági vállalkozók.
A DISZKRIMINÁCIÓ SOKSZINŰSÉGE
Azért beszélünk többször a női egyenjogúságról, mert őket érinti több esetben a diszkrimináció. Például a foglalkoztatás terén és ez különösen a falvakra jellemző. Ezért aktivizáltuk a nőket, s több mint 400 falusi egyesület számára szerveztünk Miroslav Vasin titkár támogatásával, dr. Bojan Pajtić kormányában informatikai képzést. Minek? Azért, hogy ezek a nők az esti órákban ne otthon üljenek, s annak érdekében, hogy később tájékozódni tudjanak, tudják követni az aktuális pályázatokat és családi gazdaságukat ezáltal fejlesszék. Ennek köszönhetően ezek a nők információhoz juthatnak, ami egyben azt is jelenti, hogy nincsenek kirekesztve – vallja Szöllössy Gyöngyi, majd hozzáteszi: – Az a politikai érzékenység, amiről én beszélek, pont erről szól: a társadalom igenis diszkriminálja a falvakban élő nőket, a fiatalokat, mert nem biztosítja nekik a megfelelő információkat, mert a tanult fiatalok rá vannak kényszerítve, hogy pincérként dolgozzanak, mert a társadalom nem adja meg a lehetőséget, hogy a képességeikhez megfelelően elhelyezkedjenek. Ezért van szükség a praktikus, a gyakorlatban is azonnal alkalmazható, és megfelelő információkra alapuló politikára.
2009-ben hozták meg az első nemi egyenjogúsággal foglalkozó törvényt, amelynek átírása várat magára, s párhuzamosan készül a nemi egyenjogúsággal foglalkozó stratégia és akcióterv is.
– Az akcióterv 2016 és 2020 közötti időszakra készül. Nekünk elsődleges feladatunk, hogy az elkövetkező öt évben megértessük minden második polgárral, hogy miért fontos ez a politizálás. Ezeknek az akcióterveknek kötelezően betartottnak kell lenniük, mert mindaddig, amíg valami csupán javaslat, irányelv, nem számon kérhető és sokan semmibe veszik. Szabadka várostól a következőt kértük: hogy a város honlapján minden egyes tanácsülésünkről legyen beszámoló, hogy tudják mi történik. Emellett kértük, hogy a város írja alá az Európai Chartát.
A jelenlegi stratégiában felhívtuk a figyelmet például a biztonság és a média fontosságára. Mert én nem érezhetem jól magam a városomban, amennyiben nem érzem magam biztonságban. Ehhez hozzátartozik, hogy minden polgár számára lehetővé tegyék a biztonságos környezetet és közlekedést. Hogy minden városrészben legyen világítás és rendes tömegközlekedés, és például Makkhetesről is probléma nélkül eljuthasson a munkás a kisbajmoki gyárakba a munkahelyére.
Amennyiben a média is a megfelelő módon bekapcsolódik ennek a tematikának a közlésébe, akkor majd minden politikus elfogadja és megérti, hogy a nemi egyenjogúság, a születési politizálás nem a nők kiváltsága és az a politika minden egyes szegmensének a része kell, hogy legyen.
SZABADKA ÉS AZ EGYENJOGÚSÁG – ÉG ÉS FÖLD
– Szabadkán jelenleg az a helyzet, hogy a dokumentumok nincsenek összehangolva a hatályban lévő törvényekkel. A politikai csatározások pedig folyamatosak, de én több alkalommal is hangsúlyoztam, hogy nem tudom elfogadni, hogy egyetlen egy női tagja sincs a Városi Tanácsnak, pedig lennének alkalmas politikusok a helyi parlamentben is. Jó lenne, ha a jövőben nem úgy kommunikálnának a női politikusokkal, hogy „ugye te ezt nem szeretnéd csinálni”. Azonfelül, hogy nincs női tagja a Városi Tanácsnak, eljutottunk oda, hogy nincs egészségügyi felelős. Mekkora diszkrimináció ez a város összes polgára irányába, miközben az egészségügyünk hatalmas gondokkal küzd, s van több városi alapítású egészségügyi intézményünk. Szabadkán megalakult a nemi egyenjogúsági tanács, amelynek egyetlen férfi tagja sincs. Nincs, mert senki sem akart csatlakozni – mondta Szöllössy Gyöngyi.
