A szabadkai Népkör Magyar Művelődési Központ, Vajdaság legidősebb, folyamatosan működő kulturális szervezete 1871. október 15-én alakult olvasókörként. Ismeretterjesztő előadásokat, irodalmi esteket, műsoros estélyeket tart, dalárdát, szalon- és gitárzenekart hoz létre, bálokat, a későbbiekben vetélkedőket, szavalóversenyeket, kiállításokat, könyvbemutatókat, népfőiskolai jellegű előadásokat szervez, hogy azután a kornak megfelelően könyvtári szerepet is vállaljon, vándorkönyvtárat indítson útjára, népművészeti és színjátszó szakosztályt alapítson.
A Népkör 145 éve áll a kultúra szolgálatában (Fotó: Molnár Edvárd)
A Népkör Magyar Művelődési Központ közel száznegyvenöt éves fennállása óta mindig a magyar kultúra szolgálatában állt. Innen indult útjára többek között a Híd folyóirat, itt szerveződött meg a fiatal magyar képzőművészek első kiállítása (17 fiatal festő, szobrász, grafikus, karikaturista közel 100 alkotása volt látható, köztük olyan alkotóké, akiket azóta az egyetemes művészettörténet is jegyez: Ács József, Almási Gábor, Boschán György, B. Szabó György, Hangya András, Wanyek Tivadar…), a két világháború között, amikor a hatalom száműzte a közéletből, így a színpadról is a magyar nyelvet, a Népkör színjátszó együttese Garay Béla irányításával gyakorlatilag a hivatásos színház szerepét vette át (innen került ki a második világháború után megalakított Magyar Népszínház társulatának több neves művésze), irodalmi műsorainak keretében többször látta vendégül az erdélyi magyar írókat (gondoljunk csak Szemlér Ferenc, Sütő András, Gálfalvy Zsolt, Kányádi Sándor, Farkas Árpád és Páskándi Géza 1972-es közös estjére).
A Népkör 120 éves fennállásának évében, 1992-ben, az ünnepi rendezvénysorozat keretében itt mondták ki a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség megalakulását. Sokoldalú és színvonalas tevékenységéért 2002-ben Szabadka Város legmagasabb rangú társadalmi elismerését, a Pro Urbe díjat vehette át az intézmény, 2011-ben Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke a Kisebbségekért Díj Külhoni Magyarságért Tagozat kitüntetéssel ismerte el a Népkör kiemelkedő tevékenységét, 2012. január 22-én a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség legmagasabb elismerésével, Aranyplakettel tüntette ki a Népkör Magyar Művelődési Központot.
Dr. Takács Márta tíz éve a Népkör elnöke. A Népkör történelmi és jelenlegi szerepe kapcsán is hangsúlyozta az alapszabály azon részét, amely kiemeli, hogy a Népkörnek tagja lehet minden olyan szabad gondolkodású ember, aki becsülettel éli meg a hétköznapjait, vallási, nemzeti, politikai hovatartozástól függetlenül.
Dr. Takács Márta (Fotó: Diósi Árpád)
– A mai napig így van ez. Ahogy múltak a korszakok, úgy változott a Népkör szerepe, de az biztos, hogy mindig egy olyan központ volt, ahol a fenn jellemzett emberek jöttek össze. Nagyon fontos időszak az első világháború utáni, amikor a kisebbségi politikának egy nagyon fontos helyszíne volt a Népkör, hiszen itt alakult az első magyar érdekeltségű párt, de a két világháború között is egy olyan intézmény volt, ahol szabadon fel lehetett vállalni saját nemzetiségünket és a kultúránk ápolását. A második világháború utáni időszakban az intézmény elsősorban kultúrkör volt, óvodáskortól a felnőttkorig begyűjtötte az amatőr műkedvelőket. Abban az időben, a hetvenes években egy nagyon komoly színjátszókör működött a Népkörben. Az elmúlt évtizedekben viszont a hagyományőrzés volt nagyon erős. Ha végigtekintünk az intézmény történetén, mindig voltak különböző körök, de a Népkörnek mindig a hagyományőrzés volt az elsődleges feladata, úgy a polgári, mint a népi hagyományoké is. Ezért választottuk jelmondatként öt évvel ezelőtt a Hagyományok büszke őre szlogent. Most indul egy öt évre szóló kutatás, újabb dokumentumok kerültek elő, történészek segítségével ezeket a korokat és a Népkör szerepét kutatnánk, ebben Dévavári Zoltán segít majd nekünk. A 150. évfordulóra reményeink szerint egy komoly monográfiát sikerül összeállítani – mondta dr. Takács Márta.
Bodrogi Béla 18 éve a Népkör főtitkára. Kiemelte, fantasztikus csapattal dolgozik nap mint nap.
– Igyekszem olyan embereket választani a legközvetlenebb munkatársnak, akik itt nevelkedtek, kiskoruktól kezdve népkörösök voltak, egy érzelmi kapocs van bennük, valóban második otthonuknak tekintik a Népkört. Egy népkörös mindig népkörös marad. Nagyon sokan a néptáncosok közül utána oktatókként jelennek meg ismét a Népkörben.
Bodrogi Béla (Fotó: Diósi Árpád)
Nagyon fontos nekünk az, hogy mindenki jól érezze itt magát, hasznosan töltse el itt az idejét, s az sem mellékes, hogy minden népkörösből becsületes, jó ember lett, senki sem lett semmilyen függőség rabja, függőség csak egyetlen dolog iránt alakult ki bennük, mégpedig a Népkör iránt. Nagyon sok szakosztályunkban vannak más nemzetiségű gyermekek, a képzőművészeti szakosztályban, a játszóházba hoznak szerb gyerekeket, azzal a céllal, hogy megtanuljanak magyarul és mindenkit nagy szeretettel fogadunk. 2014/2019-es periódusra elnökségünk elfogadta a Népkör stratégiáját, ami az MNT kulturális stratégiájának alappilléreit követi, de egy igazi közösségi házként szeretnénk működni, mindig a multikulturalizmus szellemében.
Bodrogi kiemelte, 2011 óta 5 sikeres európai uniós pályázatban vettek részt, és mindegyiket nagyon pozitívan értékelték. A multikulturalizmus jegyében zajlik az idén 14. alkalommal megszervezett Interetno fesztivál.
– 2002-ben egynapos rendezvényként indult, 2004-ig a Népkör volt a helyszíne, utána döntöttünk úgy, hogy a város főterére visszük a rendezvényt, 2007 óta Etnopolisz a város főterének a neve, s azóta ötnapos a fesztivál. Ezóta a százhalombattai Summerfesttel közösen szervezzük az Interetnót, a külföldi csoportok egy része onnan érkezik. Történt még egy előrelépés, Nagyenyed, Százhalombatta és Szabadka együttműködési megállapodást kötött, aminek köszönhetően augusztus 6-tól 26-ig biztosítva van a külföldi csapatoknak a fellépés, és ezáltal is attraktívabbá válunk. 40 országból voltak nálunk, 103 különböző néptáncegyüttes, 80 különböző koncertfellépés, 340 000 néző, csak az idén 34 000-en voltak. A jövő évi 15. fesztivált szeretnénk még szebbé, különlegesebbé tenni. Ilyen nagy munkát, amit máshol legalább egy húsz tagú hivatásos csapat végez, nálunk ugyanaz a három ember, az operatív csapat, Bodrogi Hajnalka, Rumenyákovity Szilvia és Sutus Áron végzik – fejtette ki a Népkör főtitkára.
Előadás, kiállítás, ünnepi előadás
Október 16-án, pénteken 17.00 órai kezdettel a Múltunk mezsgyéjén programsorozat keretében a szabadkai Népkör Magyar Művelődési Központnak a két világháború között betöltött szerepéről két kiváló történészt hallhat a közönség: dr. Bárdi Nándor, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézete osztályvezetője Népszolgálat és társadalomszervezés – Kende Ferenc és a Közművelődési Tanács (1934–1941) címmel, míg dr. Dévavári Zoltán az Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karának docense A Népkör a 30-as években címmel tart előadást.
Október 17-ei, szombati programunk 18.30 órakor az idei Interetno fesztiválról született fényképekből válogató kiállítás megnyitójával veszi kezdetét, és természetesen kiosztásra kerülnek a fotópályázat díjai is. Ezt követően, 19.00 óra kezdettel az intézmény által alapított díjak és elismerések átadása következik, amely után a közönség a Róna táncegyüttesnek az ünnepségre készített produkcióját tekintheti meg. Az egybegyűlteket prof. dr. Takács Márta üdvözli, az est ünnepi szónoka Maglai Jenő, Szabadka Város polgármestere lesz.
