A Peščará ban élők már régóta szeretnék, ha helyi közösségük visszakapná régi elnevezését, és ismét a Bajai szőlők nevet viselné. A városi képviselő-testület legutóbbi ülésén jóváhagyta ezt a polgári kezdeményezést, néhány helybéli azonban nem ért egyet a döntéssel, ezért aláírásgyűjtésbe kezdett.
Ezzel egyidejűleg egy másik petícióval is szeretnének az önkormányzathoz fordulni, ezt az akciót viszont a Szerb Haladó Párt helyi szervezete kezdeményezte, mert elégedetlenek a helyi közösségben uralkodó helyzettel.
A helyi közösség vezetősége a petíciókra reagálva közleményt adott ki, mely szerint jelenleg semmiféle aláírásgyűjtést sem szerveznek, nem ők állnak az akciók mögött, ezért nem vállalnak felelősséget az esetleges következményekért, ha például a felvett adatok illetéktelen kezekbe kerülnek, vagy visszaélnek velük.
Mint azt Nagy József, a helyi közösség tanácsának elnöke elmondta, a névváltoztatásra vonatkozó folyamodvány polgári kezdeményezés volt, amit mintegy száz helybéli írt alá. Ezt már át is adták a helyi közösség vezetőségének, az azonban ettől az akciótól szeretne elhatárolódni. A másik petíció hátterében viszont a Szerb Haladó Párt áll, ami Nagy József szerint azért gondba ejtő, mert hamarosan indul a kampány, közlednek a választások, ezért könnyen lehet, hogy a párt a helyi közösség kommunális problémái mögé bújva gyűjti az adatokat a saját részére.
– Ez egy becsapás! Hiszen mi kell a polgároknak? Ígéret, hogy lesz vízvezeték, kiaszfaltozott utca, szennyvízelvezető hálózat. Ebből nem lesz semmi. Sőt könnyen meglehet, hogy a névváltoztatás mögött is ugyanilyen szándékok húzódnak meg, és ez is csak egy ürügy. Összeszednek egy-kétezer aláírást, és végül csak kicserélik a fejlécet, a polgár meg nem is tudja, mit írt alá – mondta a tanács elnöke.
Novica Crnčević volt az, aki a névváltoztatásra vonatkozó petíciót benyújtotta. Ezzel csupán elégedetlenségét szerette volna kifejezni, mert szerinte mindössze kilencvenketten kérték, hogy újra a Bajai szőlők nevet viselje a helyi közösségük, miközben ő szimbolikusan száz olyan polgár aláírását gyűjtötte össze, akik ezt ellenzik.
– Egy ilyen ügyben nem néhány ember véleménye alapján kell meghozni a döntést, hanem meg kell kérdezni mindenkit. A petíciót átadtam a helyi közösségnek, hogy vizsgálják felül ezt a döntést. Csupán ennyi volt a célom, s nem szeretném, ha az embereket valaki politikai célokra használná fel – mondta Novica Crnčević.
Aleksandar Ranković, az SZHP helyi bizottságának elnöke másként látja a dolgokat.
– A helyi közösség polgárai elégedetlenek, hiszen rengeteg megoldatlan problémánk van. Sok helyen még mindig nincs vízvezeték-hálózat, az utcák állapotáról nem is beszélve, szükség lenne aszfaltozásra, néhány helyen meg kellene oldani a közvilágítást, nincsenek járdáink és nincs semmilyen közösségi élet sem. Évek óta nem történt előrelépés. Azért kezdtünk bele az aláírásgyűjtésbe, hogy megoldást találjunk végre az infrastrukturális gondjainkra. Az adatokkal pedig biztosan nem fogunk visszaélni, az aláírásgyűjtést ugyanis nem titokban bonyolítjuk: mindenki tud róla, és az akció végén néhány kérdésben a polgármesterhez fordulunk, pár kérést pedig az illetékes közvállalatokhoz intézünk. Az akció még mindig tart, egyelőre még nem tudni, mikor fejezzük be, de van rá érdeklődés, a polgárok hívnak, kérdeznek és támogatnak minket. Ez nem pártkérdés, a közösségért próbálunk tenni – mondta Aleksandar Ranković, aki a helyi közösség vezetőségének közleményét úgy kommentálta, hogy szerinte a vádaskodással próbálják leplezni, hogy ők viszont nem tesznek semmit. Mint rámutatott, októberben két nap alatt mintegy ezer aláírást gyűjtöttek össze, hogy a gyógyszertár az Egészségház mellett kapjon helyet, erre ígéretet is kaptak a városvezetőségtől, s az újabb petícióval további pozitív változást szeretnének hozni az ott lakók életébe.
Molcer Ilona az egyik aktivista, aki járja a helyi közösséget és gyűjti az aláírásokat. Mint mondja, az ő helyi közösségük a legelhanyagoltabb Szabadkán, a polgárok pedig elkeseredettek emiatt, ezért is támogatják ezt a folyamodványt. Mindenki nagyon nyitottan fogadja őket, mert abban bíznak, végre talán történik valami. Ezt erősíti meg Rozsnyik László és Franci, valamint Biljana Boroš véleménye is, akik úgyszintén azt állítják: a helyi közösség vezetői nem csinálnak semmit, évtizedek óta nem történt náluk előrelépés, és ez ügyben nem is tudnak kihez fordulni. Miközben mindenfelé épül, fejlődik a város, hozzájuk valahogy sosem jut el a pénz. Éppen ezért támogatják olyan sokan ezt a petíciót, melynek hátterében – mint mondják – polgári összefogás áll, nem pedig pártérdek.
