2024. július 17., szerda

Csak egy ötlet volt

Három héten belül elkészül a Jovan Nenad cár téri mélygarázs ötletterve – dr. Hovány Lajos: Építészetileg nem probléma felépíteni egy mélygarázst a Városháza és a Népszínház között

Két-három héten belül elkészül a Jovan Nenad cár téri mélygarázs ötletterve, aminek elkészítésével a szabadkai Építőmérnöki Kart bízták meg. Várhatóan már májusra meglesz a főterv is. Az építkezés egy évet fog igénybe venni. Már megkezdték a tárgyalásokat a közvállalatok képviselőivel, hogy az ott lévő infrastruktúrákat hogyan lehetne áthelyezni, hiszen a garázs építésénél a csövek és vezetékek útban lesznek.

– Először a kommunális berendezések áthelyezéséről kell elkészíteni a projektet, és csak ezután lehet a főtervet is befejezni – mondta dr. Petar Santrač, az Építőmérnöki Kar professzora, aki az ötletterv kidolgozásáért is felel. – A kétszintes nyilvános garázsban mintegy háromszáz parkolóhelyet fognak kialakítani, és ez biztosan realizálódni is fog, de a zöld szökőkút alatti mélygarázs gondolata csupán egy diplomamunkában merült fel. Természetesen elgondolkodtunk róla, hiszen itt van a Népszínház épületének föld alatti része, a szökőkút szinte teljesen tönkrement és itt a központ parkolási problémája, amit meg kell oldani. Végiggondoltuk az ötletet, lehet-e ott is egy kétszintes mélygarázs, amit a színházzal, illetve a Szabadegyetem előttivel is összekötnénk. De ez csak egy ötlet volt, és ennek megvalósulása egyelőre nem reális, de lehet hogy a jövő területrendezési tervében majd szerepelni fog.

A kérdésre, miszerint a közvállalatok számára szétküldött levélben akkor miért írták azt, hogy a zöld szökőkút alatti garázs megépítése egy nagyon is valószínű variáció, Santrač a következőket felelte:

– Ezt nyugodtan idézőjelbe lehet tenni. Tisztán technikai szempontból érdekel minket a dolog. Az a valaki, aki a központ területrendezéséért felel, majd megmondja, mit lehet és kell tenni, illetve mit nem. Habár tény, hogy ha mindkét garázs megépülne, az autók teljesen a föld alá kerülnének és a teljes központ egy nagy zöldövezet lehetne, humán része a városnak. A belgrádi Közlekedési Karon három éve készítettek egy tanulmányt és öt lehetséges pontot jelöltek meg a városban, ahol nyilvános parkolót lehetne építeni, a Vuk Karadžić utcánál, a Jovan Nenad cár téren, a Bajcsi Zsilinszki illetve az Ago Mamužić utcánál és a Fasizmus áldozatainak terénél. Ez alapján választották ki a legmegfelelőbb helyszínt, a Szabadegyetem előtti területet.

Az építőmérnök kiemelte, a mélygarázs oldalfala négy-öt méterre lesz a Szabadegyetemtől és a valamikori Centar áruháztól is, és mintegy nyolc méter mélyre fognak leásni. Technikailag minden kivitelezhető, az ötlettervben már meghatározták, hogyan védik meg a környező épületeket, illetve mit kezdenek a talajvízzel, ugyanis a kérdéses területen immár három éve mérik a talajvíz szintjét. Szerinte a Távfűtőművek fővezetéke, ami ott halad el és tavaly fejezték be, gond nélkül áthelyezhető, átépíthető, mint ahogy minden más infrastruktúra is.

Dr. Hovány Lajos vízépítő mérnök, a szabadkai Építőmérnöki Kar professzora szerint először méréseket kell végezni az adott területen, mert csak ez alapján lehet a terveket is elkészíteni. A legnagyobb probléma viszont pontosan az, hogy ezekre általában nem kerül sor, csupán papíron léteznek adatok.

– Szabadkát nem megváltoztatni, hanem megismerni kell. Fontos tudni, hogy két tó is volt a központ közelében, az egyik a Gombkötő utcától nagyjából a Népkörig terjedt, ez egy mesterségesen kialakított tó volt, a Vasútállomásnál volt másik, a Róka-mocsár, ami természetes úton képződött, a két tavat pedig csatorna kötötte össze, ami a színház telke mellett haladt el. Az 1700-as évek közepén először a mesterséges tó tűnt el, később pedig feltöltötték a másik tavat a csatornával együtt. Tehát a színház alatti talaj egy része is töltés, homok, ami aztán elvékonyodik és csak a lösz marad. Vagyis itt a talaj a Városháza és a színház tájékán geológiailag megváltozik. Mintegy hetven talajmechanikai furat készült az 1950-es évek óta a színház környékén, amivel a talajrétegeket vizsgálják, és ebből kiderül, hogy amennyiben a kérdéses részen megváltoztatják a talajvíz mozgását, megemelkedhet annak szintje. Hogy mennyire, és mekkora területen, arra nem tudok válaszolni pontosan azért, mert nincsenek megfelelő adataim.

A professzor szerint mérések és pontos adatok nélkül nem szabad belekezdeni semmilyen építkezésbe, vagy az objektum köré olyan anyagot, vízhordó réteget kell rakni, melyen átszivárog a talajvíz és elfolyik. Ezt még ha sikerül is megoldani, a városi csatornahálózat vezetékével, ami ott halad keresztül s a szennyvíz mellett az esővizet is elvezeti, nem lehet mit kezdeni. A csatornát nem oda rakjuk, ahová akarjuk, hanem ahová szükséges, átvágni pedig azt nem lehet – emelti ki Hovány.

– Építészetileg nem probléma felépíteni egy mélygarázst a Városháza és a Népszínház között, nem keletkezne kár az épületekben, csak nem szabad elzárni a víz útját. Ugyanakkor magáról az elképzelésről az a véleményem, hogy nincs szükség mélygarázsra a városközpontban, és nem látom okát, miért kell az óvárost átalakítani modern üzletközponttá. Szabadkát nem megváltoztatni kell, hanem végre igazodni hozzá.