Amióta az Európai Unió követelményeket fogalmazott meg a felszíni vizek biológiai és kémiai összetevőit illetően, amit minden tagállamnak be kell tartani, a szerbiai szakemberek is egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a Palicsi-tó és a Ludasi-tó vízminőségének javítására.
A napokban a Protego Környezet és Építészeti Örökség Védelmi és Fejlesztési Egyesület kerekasztal-beszélgetést szervezett a tavak lehetséges restaurációjáról, illetve azokról a természetes módszerekről beszéltek, amelyekkel javítható a tavak vízminősége.
Dr. Miroslav Nikčević, a belgrádi Multidiszciplináris Kutatóintézet igazgatója rámutatott, hogy már évek óta foglalkoznak nem csak a Palicsi-és a Ludasi-tó problémájával, hanem az ország területén minden felszíni víz problémájával is, amelyek többé kevésbé ugyanazok. A kutatások szerint az egyik megoldás, amely javíthatna a tavak vízminőségén, a biomanipuláció. Ez nem kíván nagyobb beavatkozást, és jelentős mértékben javíthat a víz kémiai és biológiai összetételén.
Dr. Aleksandar Hegediš, a belgrádi intézmény szakmunkatársa rámutatott, ahhoz, hogy a biomanipulációs módszert alkalmazzák, ismerni kell annak elveit, de ugyanakkor az ökoszisztéma működését is. Kiemelte, mindenekelőtt a szennyezés forrását kell kiiktatni. Az ország területén számos felszíni víznél alkalmazták már a biomanipulációs módszert. Rámutatott, hogy Szerbia közepesen gazdag vízgyűjtő területekből, ám nagyon kevés a megfelelő minőségű víz. Éppen ezért ott, ahol a felszíni vizeket ilyen-olyan célokra használják, figyelemmel kell kísérni annak változásait, vagyis vízgazdálkodásra van szükség.
Dr. Tomislav Grozdić, a belgrádi intézet szakmunkatársa pedig a Ludasi-tavon végzett kutatásokról számolt be. Rámutatott, ezek az eredmények a Palicsi-tó esetében sem jobbak. Kiemelte, a Ludasi-tó vízforrásai a csapadékvíz, valamint a Palicsi-tó (ami nagyrészt a szennyvízből táplálkozik), illetve a Kőrös patak. A kutatások során a tóban levő víz minősége, szektortól függően változik, de sok esetben a víz minősége harmadik (amit már locsolásra sem ajánlanak a szakemberek), vagy negyedik (ami pedig már fertőzésveszélyes) kategóriába tartozik. A szakember szerint ahhoz, hogy javuljon a víz minősége, mindenekelőtt több oxigént kell a vízbe juttatni, főként az esti órákban, szabályozni kellene a víz hőmérsékletét, csökkenteni a szennyezés forrását és mindenképpen fontos a tó iszaptalanítása.
A kerekasztal-beszélgetés ugyan konkrét megoldásokat nem nyújtott, de a közönség között számos kérdés merült fel, amit feltehettek a szakembereknek.
Dr. Gabor Mesaroš, a Protego képviseletében pedig azt hangsúlyozta ki, hogy a tavak tisztítása esetében attól függ majd a módszer kiválasztása, hogy melyik a legmegfelelőbb abban az esetben, ha közben a tavat különböző sporttevékenységekre használják.
