Legyen szó egy család, vállalatok, közösség, vagy éppen egy település címeréről, tulajdonképpen hagyománynak számít, amiről nem lenne szabad lemondani. A törvény szerint mindenkinek joga van a saját címerére, legyen az magán személy, vagy valaki, aki a munkásságával érdemelte ki azt, esetleg településről, abban a pillanatban, amikor megszületik a címer, az felveszi annak felismerhető szerepét – osztotta meg velünk gondolatait Mirko Sojnić, neves tervező és heraldista, aki Palics címerén dolgozik éppen.
Mint azt Mirko Stojnić elmondta, Palics címerét még a hetvenes években ő már megrajzolta magának, és tulajdonképpen az szolgáltatott alapot annak a címernek, ami ma kerül először a palicsi helyi közösség képviselői elé.
Rámutatott, hogy még a régi időkben is, amikor egy címer megrajzolásán gondolkodtak, mindig olyan elemeket emeltek ki, amelyek meghatározó jellegűek voltak. Palics esetében éppen a Víztorony az, ami szinte teljesen azonosul Palics létével, ezért foglal el központi szerepet a címerben is.
– Sajnos egyesek meg szeretnék terhelni a címert különböző elemekkel, remélem sikerül majd meggyőzni őket, hogy ne így tegyék – emelte ki Mirko Stojnić, majd hozzátette: – A címernek szembetűnőnek, érthetőnek és világosnak kell lennie. Ezért minél kevesebb elemet kell tartalmaznia. Általában négy színt alkalmaznak, amelyek nem keresztezik egymást, csak érintkezhetnek és egy olyan meghatározó elemet kell tartalmaznia, ami mindjárt arra a helyre, vagy személyre asszociál. Én azt javaslom, hogy Palics címerében a kék domináljon, ugyanis a címertan ismeri a folyó és a patak fogalmát, ám a tóra nincs semmilyen szimbólum. Na most, amennyiben keverném a zöld és a kék színt a címeren, mint azt harminc évvel ezelőtt elképzeltem, nem mutatna jól, ezért a háttér kék lenne, míg a címer alsó részén lenne egy fehér sáv, ami a tó horizontját jelképezné. A víztorony tornya ezüst lenne feketével kombinálva, ugyanis eredetileg a torony sötétbarna, de ezt a színt a címertan nem ismeri – magyarázta. Elmondta továbbá, hogy mivel többen rámutattak arra, hogy a feljegyzések szerint Palics szőlőtermő vidék volt, és egyesek szerint Palicsot egy időben Orbán falvának nevezték, a bor és a szőlő védőszentjének Szent Orbánnak köszönhetően, valószínűleg ez a szent is helyet kap a címeren.
– Igaz, hogy Palicsot Orbán falvának nevezték, de arról nincsenek feljegyzések, hogy Orbán a szőlő védőszentje lett volna. Mégis mindenképpen jelen lesz a címeren. Ugyanakkor a címer alján megjelenik két kulcs, egy arany és egy ezüst kulcs, ami tulajdonképpen Orbán pápát jelzi majd. Az ezüst kulcs a poklot, az arany pedig a mennyországot nyitja. Nehéz ennek a jelzésnek a jelentését megmagyarázni, mégis fontos. Abban az időben az egyházak egyek voltak, nem volt külön katolikus és pravoszláv egyház. Ezek nem vallási jelölések, hanem a hagyományokat emeljük ki – tudtuk meg a címer rajzolójától. Két címert készít, az egyiken kiemelkedik majd a Víztorony. Másikon megjelenik majd a szőlőfürt is, mint szimbólum, a Víztoronytól balra, a címer felső részében, amelyből kijön Szent Orbán, áldást jelölő kézmozdulattal, hogy látszódjon, ő a védőszent. A címert egy szőlőkoszorú öleli majd, amit a már említett két kulcs köt össze.
Kiemelte, címert csak kézzel lehet megrajzolni, hiszen csak úgy válik élővé, a számítógépes rajz túl merev. Elképzelés még nem forrt ki teljesen tegnap, mint Mirko Stojnić elmondta, azt a legnehezebb kigondolni, hogy mi legyen a címeren, de annak legjobb változata már idővel alakul ki, amin csak akkor hajlandó változtatni, ha a váltóztatás fontosságát címertanilag és történelmileg is alátámasztják.
