A csantavéri helyi közösség vezetősége, a környező települések támogatásával kérvényezte a köztársasági és tartományi illetékes szerveknél, valamint a szabadkai önkormányzatnál, hogy község lehessenek. A csantavéri helyi közösség elnökétől megtudtuk, amennyiben községgé válnának, nagyobb lehetőségek nyílnának a falu és a környező települések fejlődésére. Számításaik szerint erről az elkövetkező időszakban már döntésnek kell születnie, hogy a város új statútumában már községként szerepeljenek.
– Csantavértől 1962-ben megvonták a községi státust. Négy évvel ezelőtt, 2004 nyarán Csantavér és a környező települések: Dušanovo, Meggyes, Újzsednik, Nagyfény, Györgyén, Békova és Mérges egy közös megegyezést írtak alá, hogy a problémákat közösen tudják megoldani. Ebbe az okmányba azt is belefoglaltuk, hogy a lakosság életszínvonalán is igyekezni fogunk javítani, ám ennek egyik alapfeltétele, hogy ezek a települések egy önálló önkormányzattá váljanak – magyarázta Murényi Tibor, a csantavéri helyi közösség elnöke, majd hozzátette: – Szerbia igyekszik eleget tenni azoknak a követelményeknek, amelyeket az Európai Unió megszab. Ezek közül az egyik feltétel a decentralizáció. Tavaly decemberben megszületett a helyi önkormányzatokról szóló új törvény, ami meghatározza, hogy lehet új községeket létrehozni. Ennek az új törvénynek köszönhetően kapta vissza Szabadka városi státusát – mondta. Kiemelte, április folyamán Csantavér a környező településekkel egy megvalósítási tanulmányt dolgozott ki, ami a mai napig több mint 90 százalékban elkészült.
– Ez a tanulmány igazolja, hogy Csantavér és a környező települések, fenn tudnának maradni, és önállóan meg tudnának élni. Ez adott tulajdonképpen egy lendületet nekünk, így július 18-án kérvénnyel fordultunk Szabadka város új vezetőségéhez, a tartományi és a köztársasági szervekhez, amelyben kérjük, hogy Csantavért községgé válásában támogassák. Az ügy nem tűr halasztást, ugyanis a városnak szeptemberben új statútumot kell hoznia, amelyben azt szeretnénk, ha már Csantavért községként emlegetnék – mondta Murányi Tibor. Rámutatott, törekvéseik a lakosok életszínvonalának fejlesztésére, illetve a települések fejlődésére irányulnak.
– Azt szeretnénk elérni, hogy a polgárok jól éljenek, a fiatalok itt maradjanak, ne haljon ki a falu. Fejleszteni tudnánk az ipart, a kis és a középvállalkozásokat, munkahelyeket tudnánk biztosítani, hiszen növekedne a községi költségvetés – hallottuk a helyi közösség elnökétől. Megtudtuk, hogy egyelőre az átadott kérvényekre nem kaptak választ. Ettől függetlenül úgy döntöttek, hogy törekvéseiket a nyilvánosság elé terjesztik.
– Szeptember folyamán, attól függetlenül, hogy a minisztériumból, vagy a tartományi titkárságról kapunk-e valamilyen visszajelzést, úgy tervezzük, leutazunk az illetékes szervekhez. Természetesen a lakosságot is meg szeretnénk kérdezni. A községi cím megszerzése kétféleképpen történhet. Az egyik megoldás szerint a minisztérium döntése alapján automatikusan megkapjuk a községi státust, a másik megoldás szerint pedig a lakosság dönt majd a kiírt referendumon – magyarázta Murényi Tibor. Kiemelte, ezidáig a lakosságot nem vonták bele terveik megvalósításába. A megkérdezettek jelentős hányada szerint jobb lenne, ha Csantavér község lenne, míg vannak olyanok is, akik ellenérveket hoztak fel.
– Éppen ezért volt szükség arra, hogy elkészítsük a tanulmányt. Pontos adatokkal mutathatunk rá a községi státus pozitívumaira. A tanulmánynak számos fontos szegmense van, az egyik az, hogy egy teljesen különálló térséget foglal magába, nem egy, hanem többféle nemzet él itt. Csantavér földrajzi fekvése is megfelel az előírt feltételeknek – mondta Murényi, majd hozzátette: – Jelen pillanatban a helyi közösség a törvény szerint nem jogi személy, így nem tudunk pályázni a projektumaink megvalósítására. Jogi személyként a községet és az önkormányzatot ismerik el – mondta. Számításaik szerint 30–35 ember el tudná végezni a községi munkákat, ami 20–25 millió dinárt emésztene fel évente, de a bevétel jelentős mértékben túlhaladná ezeket a költségeket.
Kiemelte, továbbra is vannak tisztázatlan dolgok és problémák, amelyek megoldásra várnak, de abban reménykednek, ezekre is megoldást találnak.
– Nem akarunk teljes mértékben elszakadni a várostól. Továbbra is a város irányításához tartozunk majd – emelte ki a helyi közösség elnöke.
