A városi képviselő-testület tegnapi ülésén a képviselők viszonylag gyors ütemben, felszólalás nélkül választották meg a közvállalatok igazgatóbizottságának és felügyelő bizottságának elnökeit és tagjait. Bár a képviselő-testület tegnapi ülésére a fegyelmezett munka volt jellemző, az ülés ezúttal sem volt mentes a személyeskedésektől. A legnagyobb vitát a magyar nyelv, illetve a horvát nyelv mint környezetnyelv tanításának magasabb szintre való emelését célzó javaslat váltotta ki.
Minőséges tankönyvekre lenne szükség a környezetnyelv tanításához
Fotó: Molnár Edvárd
A javaslatot Slobodan Čamprag, a városi tanács oktatással megbízott tagja ismertette. Felszólalásában kiemelte, hogy 1992 óta a magyar nyelv oktatása fakultatív tantárggyá vált az iskolákban. Ám azóta a környezetnyelv tanítására nem készült sem egységesített tanterv, sem pedig tankönyv. A tapasztalatok pedig arra mutatnak rá, hogy a diákok körében érdeklődés van a magyar nyelv tanulására. Svetozar Marunić, a Szerb Haladó Párt képviselője arra mutatott rá, hogy a diákok nem az iskolában tanulják meg a nyelvet, hanem az utcán, barátkozás közben. Marica Stantić, az Európai Szabadkáért koalíció képviselője felszólalásában elmondta, szükség van a magyar nyelv, mint környezetnyelv oktatásnak magasabb szintre emelésére. Így minőséges tankönyveket készülhetnek, hogy a diákok elsajátítsák ezt a nyelvet. Joó Horti Lívia, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője pedig azt emelte ki, hogy az elmúlt időszakban lecsökkent a magyarul tanuló diákok száma, ami szavai szerint a „katasztrofális tanmenetnek köszönhető”. Arra is rámutatott, hogy magyar anyanyelvű diákok szerb nyelvű oktatása is kifogásolható, ezen is változtatni kellene. A horvát, mint környezetnyelv oktatásában is találtak kivetnivalót a képviselők. Stevan Bakić, a Szerbiai Demokrata Párt képviselője provokációnak tartotta a horvát nyelv, mint környezetnyelv választott tantárgyak közé való sorolását. Végül azonban, mintegy másfél órás vita után, a képviselők többsége megszavazta a javaslatot, amit ezután a tartományi oktatási titkárság és az oktatási minisztérium elé terjesztenek majd.
Nem volt vitától mentes a képviselő-testület új ügyrendjének meghozatala is. Gojko Radić, a Szerb Haladó Párt képviselője és Petar Balažević, az Európai Szabadkáért koalíció képviselője személyeskedő szópárbajba is keveredett.
A képviselők megszavazták a költségvetés átütemezését. Megszavazták azt az indítványt is miszerint a vámszabad övezet területét ki kell szélesíteni, illetve a sétaerdei medencekomplexum építéséről szóló rendelet módosítását is, amely Jasmin Šečić, a polgármester gazdasággal megbízott tanácsadója szerint felgyorsítja majd az építési folyamatokat, hogy így 2 éven belül befejezhessék a komplexumot.
Módosították a Népszaporulat-ösztönző Lakáshitel Alapjáról szóló határozatot is. A legmagasabb odaítélhető összeg a banki lakáshitelekre ezek után 15 ezer euró, míg a lakáskörülmények javítására 4500 euró, lakás, illetve ház felújításra pedig 9 ezer euró.
Vita alakult ki az építészeti területek bérleti díja körül is. Gojko Radić ezúttal is gyanújának adott hangot. Kiemelte: a Szabadka és Palics közötti út mentén húzódó területek extra zónában vannak, így a bérleti díjat is aszerint kellene megfizettetni, és véleménye szerint azzal, hogy második övezetként kezelik ezt a területet, a pártok egymás közötti megegyezését mutatja.
A képviselő-testület ülésén szó esett még a Parkosítási, a Vízművek és a Szabadkai Gázművek Közvállalat alaptőkéjének növeléséről is. Valamint érdek-ütköztetésre hivatkozva több iskola iskolaszékének régi tagjait felmentették és újakat neveztek ki helyettük.
