Fiatalok a középpontban

Az Ifjúsági Munkaközpont vezetésével és az ifjúsági és sport minisztérium támogatásával tegnap Szabadkán tartották az ifjúsági szervezetek az első kerekasztal-beszélgetést, amelynek célja a fiatalokkal foglalkozó szervezetek összefogása és az ifjúsági munkát gyakorlók nemzeti szervezetének megalapítása. Ebben a projektumban 25 civil szervezet vesz részt az egész ország területéről, akik régiónként ismerkedhetnek meg az ifjúsági munka fogalmával és elvárásaival.

– Egy olyan szervezet létrehozása a célunk, amely összefogja mindazokat a szervezeteket, amelyek ifjúsági munkával foglalkoznak. De mindenekelőtt a legfontosabb feladatunk az, hogy közösen megfogalmazzuk az ifjúsági munka definícióját Szerbia területén, illetve meghatározni azokat a minimális elvárásokat, amelyekkel egy személynek rendelkeznie kell, aki ifjúsági munkával szeretne foglalkozni. Tudnunk kell, melyik az az iskolázottsági minimum, ami minőséget biztosít ezen a területen, megvitatjuk az etikai kódex alapelveit, illetve mindenki elmondhatja a véleményét, amit összesíteni fogunk – hallottuk Srđan Nikolićtól, a Vajdasági Volontőrök Központjának regionális koordinátorától, majd hozzátette: – A projektumot fázisokban valósítjuk meg. Mindenekelőtt megvizsgáltuk, hogy az ifjúsági munka európai országokban hogyan működik. Mivel az észak-írországi modell áll hozzánk a legközelebb, így azt vettük alapul. Most pedig kerekasztal-beszélgetéseken keresztül, amiből összesen hét lesz az ország területén, ezúttal Szabadkán, majd Újvidéken, illetve Belgrádban, Kruševacon, Nišben, Zlatiboron és Zaječarban vitatjuk meg az ifjúsági munka követelményeit, lehetőségeit. A kerekasztal-beszélgetések után tartunk egy nagyszabású tanácskozást Belgrádban, itt fogjuk tulajdonképpen megalapítani az ifjúsági munkát gyakorlók asszociációját – mondta.

Kiemelte, hogy ebbe a munkába minél több embert be szeretnének vonni, hiszen nagyon sokan foglalkoznak fiatalokkal, jelentős mértékben hozzájárulnak a civil szektor fejlesztéséhez és demokratizálódásához, illetve segítik a fiatalokat az önállósulásban és a társadalmi életükben.

– Ezektől a tanácskozásoktól várjuk azt is, hogy szakmaként ismerjék el az ifjúsági munkát. Csak az Ifjúsági Munkaközpontban 226 személyt képeztünk ki az elmúlt hét évben. Az utóbbi két évben pedig azon dolgozunk, hogy lehetőség nyíljon a specializált képzéshez is ezen a területen. Az egész program egy svédországi egyetemen keresztül működik – tudtuk meg Srđan Nikolićtól. Rámutatott, hogy az ifjúsági munkásokra azért van szükség, hogy megőrizzék a fiatalok és a gyerekek jogait például a színvonalas oktatásban. Ehhez egy etikai kódexre is szükség volt, amit egyrészt az elmúlt évek alatt szerzett tapasztalatok, másrészt pedig az észak-írországi modellből átvett alapelvek alkotnak.

– Az elmúlt időszakban a fiatalok kerültek előtérbe Szerbiában, amire az elmúlt 10–15 évben nem volt példa. Ez nagyon fontos, hiszen egy állam jövője a fiatal munkaerőtől függ. Sajnos nálunk nagyon sok probléma van, hiszen gondot okoz a fiatalok körében az első elhelyezkedés, mert tapasztalatot várnak el a munkaadók, vagy különböző képzéseket, illetve olyan elvárásokat támasztanak a fiatalok felé, amit nem tudnak teljesíteni. Gondok vannak az egészségüggyel is, hiszen a fiatalok nem elég tájékozottak, nem tudják mi károsítja az egészségüket, jelen van a körükben az alkoholizmus, a kábítószer, a fiatalkori bűnözés. Ezekkel a gondokkal küszködnek azok az országok is, akiknél fejlett az ifjúsági munka, sajnos nekünk sem sikerül majd minden fiatalt átnevelni, de megpróbálkozhatunk vele. Például az én korosztályomból a fiatalok külföldön próbálnak szerencsét, mert itt nem látják a lehetőséget a fejlődésre – emelte ki Srđan Nikolić, majd hozzátette: – Ezért fontos, hogy foglalkozzunk a fiatalokkal, és elfogadott helyet kapjunk a társadalomban, akár önkéntes munka végzésével – mondta.