A környezetvédelem alatt álló parcellán egy évvel ezelőtt még gyümölcsös állt, most egy nagy gödör tátong a helyén. A polgárok elmondásai szerint este folyik a homok kitermelése, amint besötétedik megjelennek a teherautók és a munkagépek is. Szabadka határában, Kelebián egy hektár terület 1000–1200 euróba kerül.
A illetékes felügyelőségnek kellene ezeket a folyamatokat felügyelnie, ám mint az a napokban megtartott lakossági fórumon elhangzott (ahová egyébként a helyi közösség vezetősége meghívta az illetékes felügyelőt is, ám ő nem jött el), a felügyelő nem végzi kellőképpen a munkáját.
– A homokkitermelés problémájával minden nap szembesülünk már évek óta. Erről értesítettük a községi felügyelőt, aki tulajdonképpen a köztársasági felügyelő is, ám visszajelzést még nem kapunk. Néhány évvel ezelőtt Kelebián volt homokbánya, ám annak működését leállították, mert környezetvédelmi területté nyilvánították. Most pedig egyes személyek maguk alakítottak ki saját bányákat, ami után nagy gödröket hagynak – ismertette a jelenlegi helyzetet Antal István, a kelebiai helyi közösség elnöke.
– Két törvény foglalkozik a homok kitermelésének lehetőségeivel, mégpedig a mezőgazdasági földterületekkel foglalkozó törvény és a bányászatról és az ásványi nyersanyagok kitermeléséről szóló törvény – hallottuk Mirko Ostrogonactól. Elmondta, hogy a mezőgazdasági minisztérium beleegyező nyilatkozatot ad a földterület használatának ideiglenes megváltoztatására, amit az illetékes felügyelő jegyzőkönyve alapján adnak ki. Az előírások szerint a kitermelést úgy kellene elvégezni, hogy ne bolygassa meg a talajvíz szintjét, illetve a kitermelés után pedig kötelező lenne a területet újra feltölteni, kiegyenlíteni, hogy mezőgazdasági területként használni lehessen.
– Sajnos azonban a beruházó ezt a végső fázist nem végzi el, ugyanis az egész rendszerben éppen a munkálatok figyelemmel kísérése a leggyengébb láncszem – emelte ki Mirko Ostrogonac.
Grgur Stipić, a mezőgazdasági és idegenforgalmi szolgálat szakmunkatársa rámutatott, hogy miután a kérelmező rendelkezik minisztériumi belegyező nyilatkozattal, az önkormányzat kénytelen végzést kiadni, ami elmondásai szerint csak a további dokumentumok, vizsgálatok és a különböző hatástanulmányok elvégzéséhez szükséges. Kiemelte, a jóváhagyás nem azt jelenti, hogy az illető rendelkezik engedéllyel a homok kitermeléséhez.
– Szabadka területén azok közül, akik homokkitermeléssel foglalkoznak, senki nem rendelkezik engedéllyel. A homok kitermeléséhez a tartományi energetikai és az ásványi nyersanyagügyi titkárság adja ki az engedélyt – mondta Grgur Stipić.
Suzana Dulić, Szabadka Városi Tanácsának környezetvédelemmel és a kommunális ügyekkel megbízott tagja rámutatott, hogy az illegális homokkitermelést akkor tudják megakadályozni, ha egy városi fennhatóság alatt levő központi homokbányát nyitnak meg.
– Az elmúlt időszakban a különböző közlekedési táblák kihelyezésével szerettünk volna leállítani a homokkitermelést. De ez nem megoldás. Véleményünk szerint egy központi homokbánya kialakítása véget vetne az illegális kitermelésnek. Tavaly novemberben a Városrendezési Intézettel és a szabadkai Építészeti Karral együtt elkészített geomechanikus tanulmány szerint az egyik megoldás éppen a Csikérián levő, egy állami tulajdonú, 200 hektár nagyságú terület. Ez a terület hosszú távon kielégítené a város igényeit, ami a homokkitermelést illeti. Amennyiben a város megkapja a homokkitermelésre az engedélyt, megállíthatjuk az illegális homokkitermelést – mondta Suzana Dulić, majd hozzátette: – Ésszerűtlen, hogy a felügyelőségi vizsgálatot ugyanaz az egy ember végzi, aki köztársasági felügyelő is egyben. És abból, hogy ma hogyan viszonyult ehhez az összejövetelhez, láthatjuk, hogy mennyire komolyan veszi a munkáját. A másik ésszerűtlen dolog pedig az, hogy a minisztérium mondja meg, hogy mit csinálhatunk a mi területünkön, vagyis a probléma megoldása jóval összetettebb – emelte ki.
