2024. július 20., szombat

Minőségtelen elektromos berendezések

Nagyobb gondot kellene fordítani a tűzbiztonságra – Tisztítsuk a kéményeket!

Tavaly az észak-bácskai körzetben 891 alkalommal riasztották a tűzoltókat (705 alkalommal tűzesethez), és ebből 148 alkalommal, vagyis az esetek 20 százalékánál családi házaknál alakult ki a tűz -- tudtuk meg Juhász Vilmostól, a szabadkai tűzmegelőzési és mentési szektor, megelőzési részlegének vezetőjétől.

– A hangsúly, ami a tűzbiztonságot, illetve a tűzesetek megelőzését illeti, a törvény miatt még mindig elsősorban az állami és a társadalmi intézményeken van, de a magánosítás ellenére a tűzoltósági felügyelőség továbbra is ellenőrzi a gyárakat és vállalatokat – magyarázta Ilija Despotović, tűzvédelmi felügyelő, a szerbiai tűzvédelmi és mentési szektor szabadkai részlegének vezetője, majd hozzátette: – Sajnos nagyon ritka a lakások, a tömbépületek és a családi házak tűzbiztonságának ellenőrzése, ugyanis a felügyelőségnek nincs joga bemenni ezekbe az épületekbe, csupán akkor végzik el az ellenőrzést, ha a ház, vagy a lakás tulajdonosa kéri ezt, mégis itt a leggyakoribbak a tűzesetek – mondta. Megtudtuk, hogy a tüzet okozó leggyakoribb problémák közé soroljuk a meghibásodott, vagy túlterhelt elektromos vezetékeket, vagy az elektromos berendezésekhez való nemértést, illetve a tájékozatlanságot.

– A polgárok gyakran minőségtelen elosztó kábeleket vásárolnak, maguk szerelik be a tűzhelyeket, hűtőszekrényeket, vagy a melegítőket. Sűrűn gondot okoz, hogy az így is megterhelt áramhálózatra további elektromos berendezéseket kapcsolnak rá. Amikor pedig gond jelentkezik, ahelyett hogy mestert hívnának, a polgárok maguk improvizálnak. Havonta 10–15 olyan esetünk van, amikor az elektromos hálózat megterhelése és meghibásodása okozza a tüzet. A kéményeknél kialakuló tűzesetek különlegesek. Ugyanis a családi házak többsége már régi, így építészeti hiányosságok fedezhetők fel. Emellett nem is tisztítják rendszeresen a kéményt és a lerakódott korom meggyullad. Amennyiben megreped a kémény, a parázs behúzódik a nád közé, amit szigetelőanyagként használtak a régi házaknál, így kigyulladhat a tetőtér. Tavaly mintegy 20 komolyabb tűzesetünk volt, amely legnagyobb része családi házaknál történt és halálos áldozat is volt – mutatott rá Despotović.

– Tavaly 32 esetben alakult ki tűz a kéményeknél. Az idén már februárban túlhaladtuk ezt a számot. Ilyen esetekben feljelentéseket teszünk a tulajdonosok ellen, ugyanis a községi rendelet kötelezi a polgárokat a kémények tisztítására. Mi nem kérjük, hogy azt vállalattal végeztessék el, megoldhatják maguk a polgárok is, csak tartsák tisztán – mondta Juhász Vilmos.

Ilija Despotovićtól megtudtuk, hogy tavaly csupán 5-6 alkalommal merült fel szándékos tűzgyújtás.

Ami a preventív tevékenységeket illeti, Despotović rámutatott, hogy az új épületek műszaki dokumentációit is ők ellenőrzik.

Ma a rendszeres vizsgálatoknak köszönhetően a kávézók és éttermek mintegy 80 százaléka rendelkezik megfelelő tűzmegelőzési berendezéssel.

A törvény szerint minden nyilvános épületben lennie kell egy tűzoltó készüléknek az arra kijelölt helyen, illetve az is meg van határozva, hogy milyen gyakran (félévente egyszer) kell a tűzoltókészülékeket ellenőriztetni. A berendezés hiánya büntetést von maga után. Tavaly mintegy 50 szabálysértési feljelentést tettek a felügyelők.

– A tűz kialakulása és megfékezése érdekében minden lakásban, házban és akár autóban is kellene tűzoltókészüléket tartani. Igaz, a törvény csak a teherautók tulajdonosait kötelezi erre, ám véleményem szerint minden autóban elférne egy kis készülék, ami megközelítőleg 700–800 dinárba kerül – mondta Despotović.