Nincs mezőgazdasági termelés mezőgazdasági földterületek nélkül. Szerbiában összesen mintegy 4 millió hektár földterület van, és ha nem akarjuk, hogy elérjen minket a recesszió, az államnak megfelelő figyelmet kell fordítania a mezőgazdaságra. Ezért fontos a mezőgazdasági földterületekről szóló törvényt a megfelelő módon módosítani, emelte ki Ivan Vojnić Tunić, a szabadkai Regionális Gazdasági Kamara mezőgazdasággal, élelmiszeriparral, víziparral és erdészettel foglalkozó bizottságának titkára, a bizottság tegnap megtartott ülésén, aminek egyik témája a módosított mezőgazdasági törvény közvitája volt.
Az ülés fontos témája volt a mezőgazdasági termelés helyzete is. Ivan Vojnić Tunić kiemelte, az államnak fel kell ismernie, hogy az országban a legnagyobb lehetőségek a mezőgazdaságban, illetve az élelmiszeriparban rejlenek, ahhoz, hogy az országot a recesszió minél kisebb mértékben érintse. Ezért az anyagi lehetőségeit ezek fejlesztésére, fenntartására kellene fordítania.
– A gazdasági válság a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart is érinti. Egyes vállalatokban nagyon komoly az elégedetlenség, míg más vállalatok minimálisra csökkentik a termelést – emelte ki Ivan Vojnić Tunić, majd rámutatott, az államnak nagy felelőssége van a gazdasági stabilitás megőrzésében. A mezőgazdaságban a különböző támogatások kifizetését június és júliusra tolták ki, ami jelentős mértékben megnehezíti azoknak a gazdáknak a helyzetét, akiknek nincsenek tartalékaik, hogy az őszi aratás költségeit fedezzék.
Ivan Vojnić Tunić, ismertetve az agrárium tavalyi állását, elmondta, hogy tavaly a gazdák a tervezett földterületek 93 százalékánál végezték el az őszi vetést. Az idén a fejtrágyázás 15 százalékkal többe fog kerülni, míg a vetés 20, a kukorica esetében pedig akár 40 százalékkal is drágább lesz. Kiemelte a zöldségtermesztés és a gyümölcstermesztés esetében megfogalmazott követelmények is szigorúbbak lettek.
A szarvasmarha állomány jelentős mértékben csökkent a korábbi évekhez képest, ebben a régióban 100 ezer liter tejet termelnek naponta a szarvasmarha-tenyésztők.
– Minden évben 3 százalékkal csökken a sertésállomány. A négy évvel ezelőtti adatokat figyelembe véve a felére csökkent az állomány. Egyesek szerint szükség van a behozatali sertéshúsra, míg mások ellenzik ezt. Véleményem szerint meg kellene tiltani a sertéshús behozatalát. Ami pedig a malom és a péktermékeket illeti, hiperprodukciónk van. Nyolcszor több gabonát termelünk, mint arra szükség van – emelte ki Ivan Vojnić Tunić, majd hozzátette: – Annak érdekében, hogy fenntartható legyen a mezőgazdaság Szerbiában, az államnak sürgősen fel kellene vásárolni a tejgyáraktól 2 ezer tonna tejport, valamint meg kellene tiltani a hús és hústermékek illegális behozatalát az országba, illetve azok áruba bocsátását a piacokon – mondta.
Az ülésen jelenlevő szakemberek felhívták a figyelmet arra, hogy nem lenne szabad a termelést csökkenteni, mert az láncreakcióban további következményekkel járna: munkafelesleg, a mezőgazdasági termelők nem tudják eladni a termékeiket. Illetve rámutattak arra, hogy a mezőgazdasági minisztériumnak pontosan meg kellene fogalmazni a „játékszabályokat”, ami útmutatást adna úgy a gazdák, mint a feldolgozóipar és az állam számára is.
