A Ludasi-tó és környéke több száz ritka állatfaj számára nyújt lakhelyet. Egyes fajok kizárólag azokat az elhagyatott, csendes területeket szeretik, ahol az ember már évek óta nem járt. Egyik ilyen, egyébként elsőfokú védettség alatt álló terület a Ludasi-tó északi, északkeleti része, ahol három nappal ezelőtt ismeretlen okok miatt tűz ütött ki. Mintegy 10 hektár terület semmisült meg.
A tűz valószínűleg a Körös patak torkolatától indult, majd a Ludasi-tó felé terjedt. A tűzoltók nehezen, de meg tudták fékezni a tűz terjedését, de eloltani nem tudták, éppen azért, mert egy olyan érintetlen területen keletkezett a tűz, ahová nem, vagy csak nagyon nehezen tud az ember bejutni. A nádas a nyílt vízig leégett.
– Március 30-án, délután fél négy és fél hat óra között égett le egy 10 hektár nagyságú terület a ludasi természetvédelmi rezervátum elsőfokú védelmi zónájában. Egy avas nádasról van szó, amely azért lényeges, mert ezt a nádasrészt soha nem kaszáljuk, nem égetjük, avas nádasként marad meg, és így maradnak meg a kellő feltételek bizonyos madárfajok fészkeléséhez. És búvóhelyet nyújt olyan természeti ritkaságoknak, mint a vidrák, vagy a teknősbékák, siklók – magyarázta Szekeres Ottó, a Palics-Ludas Közvállalat természetvédelmi őre.
Szekeres elmondta, hogy a tűz nagy csapást jelentett az állatvilág számára, különösen a madarakéra: – Ezen a 10 hektáros területen a fészkelés biztosan elmarad az idén. A madarak vándorlása már megindult, lassan be is fejeződik. Sőt egyes madárfajok már költenek is, ezért a tűz után találtunk elégett fészkeket is. A madarak otthagyták a fészkeket, elmenekültek, de a fészkek megsemmisültek. Emellett találtunk több vízisikló-, teknősbéka-, békatetemet, amely állatok a tűz következtében pusztultak el – mondta. Szekeres Ottótól megtudtuk továbbá, hogy éppen ez a leégett terület az egyik legfőbb költőhely a fülemülesitke számára, ami egy nagyon ritka madárfaj, kifejezetten az öreg, avas nádasokat keresi, és négy évnél fiatalabb nádasban, a kutatások szerint, nem is költ.
– Azt kell mondanom, hogy a fülemülesitke egyetlen bizonyított költőhelye Szerbiában éppen a ludasi természetvédelmi rezervátum. Valamint itt van a közelben a gémtelep is, ahol vörös és selyemgémek költenek. Ennek a telepnek egy részét is érte a tűz. A meglévő, érintetlen területnek mintegy egyötöde semmisült meg – tudtuk meg Szekeres Ottótól. Elmondta, hogy a jelek arra utalnak, hogy szándékos gyújtogatásról van szó, ugyanis két ellenkező irányból, gyakorlatilag egy időben indult el a tűz.
– Remélem, a környezetvédelmet senki nem úgy fogja fel, hogy valamiben bárkit is gátolna. A gyújtogatás okait egyelőre még nem ismerjük. Ebben az esetben az is elképzelhető, hogy gyerekek játékból meggyújtották a nádat, és amikor látták, hogy mekkora tűz lett, elszöktek – magyarázta a természetvédelmi őr, majd hozzátette: – Gyújtogatni egyébként is törvénybe ütköző. Gyakran az emberek nem is szándékosan okoznak tüzet, hanem csak el szeretnék takarítani a tavalyi füvet. Azt gondolom, nem ez a megoldás. Egyrészt oktatóprogramokat szervezünk, hogy az emberek tisztában legyenek azzal, hogy mekkora kárt tudnak okozni. Másrészt pedig jó lenne, ha a törvény egy kicsit szigorúbban tekintene ezekre az ügyekre. Az új környezetvédelmi törvénytervezet már a természetkárosítást, valamint a természeti ritkaságok és élőhelyük elpusztítását nem szabálysértésként, hanem bűncselekményként kezeli – tudtuk meg. Elmondta, hogy a tűz után a területet magára fogják hagyni, hiszen nem tudnak beleavatkozni a terület újraéledésébe. A természetnek kell magától regenerálódnia.
– Előreláthatólag négy-öt évre lesz szükség, hogy helyreálljon a terület flórája és faunája. Itt nem csak a nádról van szó, hiszen az gyorsan kinő, de egy év az ideális költőhely kialakulásához nagyon kevés. Nem sokat tudunk tenni, csupán annyit, hogy a terület továbbra is érintetlen maradjon, ne kaszálják, ne zavarják meg – tette hozzá Szekeres Ottó.
