Kedden délután kezdték meg az Intercord újrahasznosító- és műanyag-feldolgozó gyár mögötti, még mindig füstölgő területen az izzó gócpontok hűtését, szerdán pedig homokkal, földdel takarták be ezeket a helyeket, hogy megakadályozzák azt, hogy az oxigén újra fellobbantsa a parazsat. A talaj vizsgálatának eredményei mára várhatóak, és az eredmények tudatában kezdik majd meg a terület szanálását.
Szerdán dr. Csengeri Attila, a Városi Tanács egészségügyi, szociális- és környezetvédelemmel megbízott tagja, újságírók kíséretében a helyszínen járt. Mint azt a szabadkai Köztisztasági és Parkosítási Kommunális Közvállalat műszaki igazgatója, Jovan Mrković elmondta, azt a feladatot kapták a városi önkormányzattól, hogy eloltsák a parazsat.
– Nagyon nehéz volt megközelíteni a területet, egyszerre csak egy teherautó fér el. Öt géppel dolgozunk, és egy ciszterna is itt van a helyszínen – mondta a szakember.
Dr. Csengeri szerint rendkívül összetett folyamatról van szó. A cél az, hogy a füst végre megszűnjön, és ne irritálja többé a polgárokat. Újságírói kérdésre, miszerint miért kellett egy hónapot várni arra, hogy a folyamatosan füstöt árasztó, izzó területen végre megpróbálják eloltani a parazsat, hiszen azóta folyamatosan mérgezik a polgárokat, Csengeri a következőket mondta:
– Nem mérgezzük a polgárokat. Itt arról van szó, hogy ki az illetékes az ügyben – mondta Csengeri.
– A város felelősséget vállalt azért, hogy rendezze ezt a problémát. Ami pedig a tűzoltóságot illeti, ők úgy vélték, hogy elvégezték a munka rájuk eső részét. Mi ma is tárgyaltunk az illetékesekkel – a tűzoltókkal, a belügyesekkel – és megbeszéltük, hogy a továbbiakban vizet pumpálunk azokra a területekre, ahol továbbra is parázslik. Erre a következő két-három napban sor kerül. Egy speciális technológiát alkalmaznak majd. Emellett a szakértőktől azt a tanácsot kaptuk, hogy várjunk a megfelelő időjárási körülményekre, hiszen esőt jósoltak, ez az eső azonban nem segített akkora mértékben, mint amennyire számítottunk rá – mondta.
Mivel a következő napokban nem várható eső, ami lehűtené a talajt, ami 40 Celsius-fokos, s ennek következtében folyamatosan izzik, úgy döntöttek, megpróbálnak lépéseket tenni az ügyben.
Csengeri arra a kérdésre, miszerint a szabadkaiakat addig mérgezik, amíg nem esik az eső, elmondta, ez nem ilyen egyszerű, az esőzések az erdőtüzek alkalmával is nagy segítséggel lehetnek. A parázs a föld alatt terjed, ezekbe a medencékbe nem tudnak belemenni a tűzoltóautók, mert süllyed a homok, egy medence pedig mintegy másfél futballpálya nagyságú.
– Most sem oltanak minden helyen, még mindig vannak olyan területek, amelyek füstölögnek, ezekre a helyekre majd locsolókat állítunk fel, amelyek folyamatosan hűtik a talajt. Felelősséggel állíthatom, hogy a környezetvédelmi szakemberek véleménye szerint olyan anyag parázslik, amely nem rákkeltő. A Közegészségügyi Intézet adatai szerint pedig a kellemetlen szag csak irritál, de nem okoz egészségkárosodást – ismételte a megbízott.
Szintén újságírói kérdésre, miszerint a szakértők szerint a valamikor bőrcserzésre használt területen feltételezhetően rendkívül veszélyes anyagok találhatók, amelyek egy hónapja parázslanak, Csengeri azt mondta, senki sem állítja, hogy ez így rendben van, viszont a szakemberek szerint feltételezhetően nincs ok aggodalomra, ennek a területnek a talajvizsgálata még folyamatban van, és addig, amíg ezek az eredmények nem készülnek el, nem állítható, hogy káros, rákkeltő anyagokról van szó.
– Ezeket a medencéket tizenöt éve nem használják, nem tudjuk, hogy azok a nehézfémek, amelyek annak idején ezekbe a tárolókba kerültek, ma is jelen vannak-e, és mekkora mértékben. A levegő minőségét is folyamatosan ellenőrzik, igaz ugyan, hogy nem ellenőriznek minden rákkeltő anyagot, ami elméletileg keletkezhet a feltételezett anyagok égésekor – mondta Csengeri.
Tavalyi mérések szerint ezen a területen – vagyis a valamikor bőrcserzésre használt medencékben – különösen magas koncentrációban található króm, cink és réz, ennek a mérésnek a részletes adatai pedig hozzáférhetőek Szabadka honlapján.
