A polgárok többsége fásult, és csupán kis százalékuk gondolja azt, hogy hatást gyakorolhat a helyi önkormányzat munkájára – derült ki abból a tanulmányból, amelyet az EBESZ európai biztonságért és együttműködésért szervezete, valamint a CeSID szabad választásért és demokráciáért központ munkatársai készítettek 20 településen: 5 városban és 15 községben. Az egyik város, ahol 2002-től 2010-ig azt vizsgálták, hogy a polgárok milyen mértékben vesznek részt az önkormányzat munkájában, Szabadka volt.
– Az EBESZ támogatja a helyi szervezetek fejlődését, ugyanakkor segítséget nyújt a civil szervezeteknek és a médiumoknak abban, hogy szorosabb kapcsolatot alakítsanak ki a polgárok és a helyi vezetés között. Így ez a projektum, ez a kutatás alapul szolgálhat azoknak a szervezeteknek, amelyek a település életének irányításában való részvételt tartják szem előtt – emelte ki Maja Mićić, az EBESZ munkatársa, aki rámutatott arra is, hogy az elmúlt 8 évben végzett kutatás során azt követték figyelemmel, hogy a polgárok mennyire ismerik, illetve mennyire alkalmazzák azokat a mechanizmusokat, amelyeket a törvény lehetővé tesz, vagyis hogy közvetetten kivegyék a részüket az önkormányzat munkájában.
– Kiderült, hogy a polgárok nagyon kevés alkalommal élnek ezekkel a lehetőségekkel. Ugyanakkor, amikor felvettük a kapcsolatot a civil szervezetekkel és a polgárokkal, kiderült, ha felmerül valami közös érdek, akkor szerveződnek, és sokszor megoldást is találnak a gondokra – mondta.
Bojan Klačartól, a CeSID munkatársától megtudtuk, a kutatásból többek között az is kiderült, hogy azokat a módozatokat, amelyeket az állami szervek lehetőségként kínál fel a polgároknak, hogy ők is részt vehessenek az önkormányzat munkájában, elsősorban a helyi közösségek, az önkormányzatok képviselői és a politikai pártok használták. Kiemelte, a megkérdezett polgárok kétharmada gondolja úgy, hogy a polgároknak is részt kellene vállalni az önkormányzat munkájában, ugyanakkor csupán 40 százalékuk kész arra, hogy ezt meg is tegye. Ugyanakkor jelentős hányaduk, mintegy 40 százalékuk gondolja, hogy bármit is tenne, nem tud a városvezetés munkájára hatni. Rámutatott, ezek az eredmények Szabadkára is érvényesek.
A kutatás eredményeinek ismertetése kapcsán szervezett tanácskozáson több felszólalásból is kiderült, hogy Szabadkán a szerveződés sok esetben eredményeket szült. Így a Kertváros helyi közösségben a Petrinji utca megtarthatta a nevét, vagy a Harcosok sorakozója lakótelepen megőriztek egy játszóteret. A polgárok legtöbbször a civil szervezeteket keresik fel vagy a médiumokat, hogy ez úton gyakoroljanak nyomást a helyi hatalomra, hogy elérjék céljaikat, megoldást találjanak a felmerült gondokra.
