Július közepén egy csaknem két hétig tartó melegfront nyomta rá bélyegét a mezőgazdaságunkra, és egy kis szünetet követően jelenleg újra egy extrém hőhullámot kell elviselniük a termesztett növényeinknek. Emellett a növényvédelem is újabbnál újabb kihívások elé állítja a termelőket. Minderről, és a mezőgazdaság egyéb kérdéseiről Kiss Árpáddal, a Szabadkai Parasztegyesület elnökével beszélgettünk.
Az enyhe telet követően gyorsan beköszöntött a tavasz, és a hőmérsékletek hatására mind a kukorica, mind pedig a napraforgó vetőmagja a szokásosnál korábban került a földbe, ami azonban nem jelentette azt, hogy a növények korábban indultak volna fejlődésnek, hisz az áprilisi alacsony hőmérsékletek lassították a növekedésüket. A nyár elején még úgy tűnt, hogy az elmúlt években tapasztalható közepes, sőt annál is rosszabb terméseredmények után az idén magasabb hozamoknak örülhetnek a gazdák. Ezt a nyári kánikula és szárazság meggátolta, a növények rosszul viselték a meleget, mivel a kipárolgás olyan magas volt, hogy azt nem tudták pótolni.
Kiss Árpád lapunk kérdésére elmondta, hogy nemcsak a szántóföldi kultúrák sínylették meg a nagy meleget.
– A júliusi melegfrontnak katasztrofális következményei voltak, látszott, hogy a növényeknél megszakadt a nedvesség-utánpótlás, vagyis nem tudtak annyi nedvességet felvenni, mint amennyi veszteségük a kipárolgás miatt volt. A határt járva látszott, hogy nagy a baj, és utána ez az időjárás kitartott két hétig. Az öntözés sokat tud segíteni, ellenben a tapasztalt gazdák azt mondják, hogy a nagy melegekben még az öntözött parcellákon lévő növények sem tudtak megfelelő mennyiségű folyadékot felvenni. A rendkívüli meleg következtében rejtett betegségek is megjelentek. Az elmúlt hetekben a termelőktől azt hallottuk, hogy nemcsak a szántóföldi kultúrák sínylették meg a nagy meleget. Például a paradicsomokkal is nagy problémák vannak, és egyes helyeken a termés megfeleződött, de vannak olyan dísznövénytermesztők, akik arra panaszkodnak, hogy olyan kukacok, lárvák támadták meg a virágaikat, amik korábban nem, például a kukoricát károsító bagolylepke lárvái is megjelentek a dísznövényekben. A búza és az árpa aratása az idén korábban volt, ami arra utal, hogy az elmúlt időszakban akkora változások voltak a csapadékelosztásban, illetve a hőmérsékletekben, hogy a vegetációs periódus korábbra tolódott. Valószínűleg a kukorica betakarítása is előbbre tolódik. A nyár elején gazdagabb termés ígérkezett, viszont azt látjuk a kukoricásokban, hogy a levelek nagy százalékban elszáradtak, először az alsó levelek, de most már fent a címerénél is – fogalmazott Kiss Árpád.
Beszélgetőpartnerünk elmondta, hogy a napraforgó terméseredményei is valószínűleg alacsonyak lesznek.
– Amíg nem történik meg a betakarítás, addig nem tudjuk pontosan megmondani, hogy milyen a termés. A napraforgó esetében volt olyan év, amikor augusztus huszadikára már végeztek a betakarításával, és akkor annak ellenére, hogy korán beért, még mindig sikerült átlagos terméseredményeket elérni. Az idén a napraforgó korábban virágzott, korábban hozta a fejet, és a fejek most szemmel láthatóan kisebbek, mint egy átlagos évben, de hogy a magok mennyire fejlődtek ki, ezt egyelőre nem tudjuk megtippelni sem – hallhattuk.
Kiss Árpád emellett elmondta, hogy a növényvédelem mind nagyobb odafigyelést igényel a termelők részéről. A növényvédelem azonban mind ezidáig nem sikeres, és csak lokális, egy-egy parcellára vonatkozó megoldások születtek. Emellett a magas hőmérsékletek korábban ismeretlen trópusi, mediterrán rovarok elszaporodását tették lehetővé.
– A rendkívül meleg időjárás hatásait egy egészséges mikroklíma biztosításával lehetne csökkenteni. A dűlőutak mellől kiirtották a fákat, bozótokat, a tanyák, amik körül fák voltak megszűntek, pedig ezek nagyban befolyásolták a mikroklímát, enyhítették a kilengéseket, és ez bizonyos stabilitást adott – fogalmazott a Szabadkai Paraszt Egyesület vezetője.
Nyitókép: Molnár Edvárd felvétele
