Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem Küzdelmes sorsközösség címmel Szabadkán zajló Akadémiai Napjainak keretében tegnap délelőtt dr. Makkai Béla történész és egyetemi docens a budapesti Károli Gáspár Református Egyetemen Küzdelmek – kölcsönhatások – sorsközösség – A Balkán arcai tegnap és ma címmel tartott előadást, míg dr. Manzinger Krisztián jogász és a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara Társadalomtudományok és Nemzetközi Tanulmányok Intézetének intézetvezető-helyettes egyetemi adjunktusa A nemzetiségi fókuszú területi és közösségi jogok gyakorlata Európában címmel. A későbbiekben megtartott Valóság-modellek vonzásában című kerekasztal-beszélgetésen Erdődi Edvina jogász, a Magyar Nemzeti Tanács alelnöke és a Magyar Szó Lapkiadó Kft. igazgatóhelyettese, dr. Heka László jogász és újságíró, továbbá Ódor László nyelvész szólalt fel, a moderátor Manzinger Krisztián volt.
Ez a térség mindig is problematikus eleme volt a szerb–magyar kapcsolatoknak, jegyezte meg előadásának bevezetőjében Makkai Béla, aki a folytatásban a Balkán-félsziget földrajzi, történelmi, politikai és kulturális sajátosságairól értekezett. A térbeli tagoltság és a nyelvi sokszínűség jellemzően akadályozta a térségben élő nemzetek békés együttélését, emlékeztetett az előadó, hozzátéve, hogy ez az a föld, ahol a fegyver és a fegyverforgatás a túlélés záloga volt. A Balkán népeinek a sorsát évszázadokon át a törökök elleni küzdelem határozta meg, ez a félsziget peremén fekvő Magyarországra is vonatkozik, hangzott el, mint ahogyan az is, hogy a térség népei ebben a küzdelemben sorsközösséget alkottak. A továbbiakban egyebek mellett a népkeveredésről, az erőszakos iszlamizációról, a gyermekadó intézményéről, illetve a török elnyomás okán a különböző nemzetek között létrejövő együttműködésről volt szó.
A magyar és a szerb nemzet kapcsolata kezdettől fogva meglehetősen ellentmondásos volt, emelte ki a továbbiakban Makkai Béla, elemezvén számos olyan eseményt, amelyik a korábbi évszázadok gyümölcsöző együttműködéséről tanúskodik, de a viszonyok kiéleződésének, illetve a két nemzet közötti feszültségeknek és az ezekhez vezető történelmi eseményeknek a témáját is körbejárta. Az elemzés során arra is kitért, hogy mit jelentett a két nemzet számára Trianon, majd a második világháború a két nemzet vonatkozásában legmeghatározóbb eseményeit idézte fel. Makkai Béla örömének adott hangot, hogy a második világháborút, illetve az azt követő időszak eseményeit alakító tényezőket akadémiai vegyesbizottság elemzi és tárja fel, majd az aktuális válság vonatkozásában a térség nemzetei közötti együttműködés meghatározó természetét hangsúlyozta, emlékeztetvén: „A szomszédokkal mindig jóban kell lenni, mert létezésünk állandó szereplői, akikre a bajban leginkább számíthatunk”. Mint hozzátette, „az átjárást a két világlátás között nemzeti kisebbségeink biztosítják, kettős nyelv-, hely- és mentalitás ismeretükkel”.
Zajlik a konferencia (Molnár Edvárd felvétele)
Európában évszázadok óta a nemzetállamok korát éljük, emelte ki Manzinger Krisztián. Mint hozzátette, Európában jellemző, hogy az állam és a nemzet határai sok esetben nem esnek egybe, a Kárpát-medencei magyarok számára is ez a valóság. Vannak olyan államok, amelyek tisztelik a területükön élő egyéb nemzeteket, de olyanokat is, amelyek kevésbé, számos példa van arra, hogy egy-egy államban megpróbálják asszimilálni a nemzeti kisebbségeket, ez viszont az esetek többségében feszültségeket szül, hangsúlyozta Manzinger Krisztián. Mint arra rámutatott, nincsen általános gyakorlat a nemzetiségi kérdés kezelésére, minden egyes országban sajátos megoldásokat alakítanak ki, ez attól is függ, hogy az adott nemzeti kisebbségi közösség minek az elérésére képes. Előadásának folytatásában Manzinger Krisztián részletesebben ismertette a vonatkozó nemzetközi megállapodásokat, valamint néhány európai modellt elemzett.
A folytatásban megtartott kerekasztal-beszélgetés során egyebek mellett arról volt szó, hogy milyen törvényes megoldásokkal, illetve modellekkel lehet biztosítani ugyanazon az államon belül a különböző nemzetek békés együttélését és miként lehet szavatolni a nemzeti közösségek jogainak megfelelő szintű érvényesülését. Erdődi Edvina ezzel összefüggésben mindenekelőtt az MNT tevékenységét és működési alapelveit ismertette a hallgatósággal, de a kétnyelvűség eredményezte előnyökre, valamint kihívásokra is kitért. A Kárpát-medencében az elszakított területeken elsőként a Vajdaságban alakult meg az MNT-hez hasonló kisebbségi önkormányzati szerv, hangzott el. Erdődi Edvina emlékeztetett, hogy az MNT négy területen fejt ki tevékenységet, ezzel befolyásolva a magasabb szintű döntéshozatalt, nevezetesen az oktatás, a kultúra, a tájékoztatás és a hivatalos nyelv- és íráshasználat területén. Erdődi Edvina a folytatásban részletesen kitért az MNT alapításában működő Magyar Szó napilapra, rámutatván a hallgatóságnak a vajdasági magyarság egyetlen napilapjának a jelentőségére, majd az anyanyelvi oktatásról és ezzel összefüggésben az MNT felsőoktatási ösztöndíjprogramjáról beszélt, rámutatván: utóbbi szinte csodálatos lehetőségeket tesz elérhetővé a fiatalok számára. Az MNT a közösség tagjainak a mindennapi gondjait orvosolja és a megfogalmazott igényeknek tesz eleget, emelte ki Erdődi Edvina, a folytatásban pedig az MNT hatáskörébe tartozó egy-egy területről beszélt részletesen.
