2024. november 8., péntek

Párbeszéd és fenntartható fejlődés

Döntéshozás dialógusokon keresztül

Az Európai Bizottság jelentése szerint Szerbiában kiváló jogszabályok vannak életben, ugyanakkor azok alkalmazása hagy kivetnivalót maga után. Ezen probléma megoldását jelenthetné a társadalmi párbeszéd fejlesztése, hogy egy-egy törvény, jogszabály, döntés meghozatala előtt minden érintett fél kifejezhesse véleményét, ami jobb döntéseket eredményezhetne. Ez volt az egyik témája a tegnap Palicson megrendezett Társadalmi dialógus és fenntartható fejlődés című találkozónak, amelyen az észak-bácskai körzet helyi önkormányzatainak, civil szervezeteinek, állami intézményeinek képviselői vettek részt.
A találkozó apropóján Gordana Čomić, emberi, kisebbségi jogi és a társadalmi párbeszédért felelős miniszter nyilatkozott a média képviselőinek.
– Ez a huszonegyedik állomása azon körutunknak, amelynek során ellátogatunk a közigazgatási körzetekbe annak érdekében, hogy megismertessük a döntéshozókkal a fejlesztési tervek rendszeréről szóló 2018-ban elfogadott jogszabályokat, és ezáltal lehetővé tegyük azt, hogy a különböző jogi folyamatok jobb eredményekhez vezessenek. Ehhez arra van szükség, hogy mindazok, akik különböző tisztségeket töltenek be, a civil szervezetek és a nemzeti tanácsok képviselői, a szakmai szervezetek és az állami intézmények, a rendőrség, a szociális és egészségügyi intézmények, iskolák küldöttei, vagyis mindazok, akiknek valamilyen módon köze van adott témához, a jövőben a dialógusokon keresztül hozzák meg az összes döntést a körzetben. A minisztériumunk ebben szeretne segíteni a döntéshozóknak. A fenntartható fejlődésben is rendkívül fontos a párbeszéd. A polgároknak el kell mondaniuk, hogy milyennek szeretnék látni a környezetüket 2030-ban, hogy milyen gazdasági miliőt kívánnak, és hogy milyen állapotban szeretnék látni a természetet. 2030-ra igyekszünk a minimálisra csökkenteni a környezetszennyezést, a víz, levegő és a talaj szennyezését, illetve azt szeretnénk elérni, hogy a diszkrimináció és az erőszak, beleértve a nők elleni erőszakot is, teljesen megszűnjön. Az Európai Bizottság jelentésében már három éve rendszeresen megjegyzik, hogy Szerbiában kiváló jogszabályok vannak érvényben, de azokat nem minden esetben alkalmazzák. A mi célunk az, hogy ezen mondat második felét teljesen el tudjuk törölni – fogalmazott Gordana Čomić.

A találkozón jelen voltak a civil szektor, a helyi önkormányzatok, valamint az állami intézmények képviselői is

A találkozón jelen voltak a civil szektor, a helyi önkormányzatok, valamint az állami intézmények képviselői is


Bojan Šoralov, az észak-bácskai körzet vezetője a Palicsi-tó problémájára hívta fel a jelenlévők figyelmét.
– A mai találkozónkon jelen vannak a civil szektor, a helyi önkormányzatok, valamint az állami intézmények képviselői, vagyis mindazok, akiknek döntéshozó szerepe van. Szerbia 2015-ban aláírta az ENSZ integrált fenntartható fejlődési és fejlesztési keretrendszerét, az Agenda 2030-at, ami a fenntartható fejlődés 17 célját fogalmazta meg, amelyek fontos szerepet töltenek be a mai ülésen is. Bízunk abban, hogy 2030-ra valóban sikerül nullára csökkentenünk a környezetszennyezés mértékét. Gordana Čomić ígérete szerint a következő találkozónkat a Palicsi-tó témája köré szervezzük. A tó körül rendkívül magas szintű infrastruktúra van, és az elmúlt időszakban számos beruházás valósult meg, de maga a víz továbbra is rossz állapotban van. Reméljük, hogy a jövőben egy dialógussal sikerül megoldást találnunk a problémára, és ebben számítunk az Emberi és Kisebbségi Jogi és Társadalmi Párbeszédért Felelős Minisztériumra és a Környezetvédelmi Minisztériumra is – mondta a körzetvezető.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás