Szabadka város területén összesen 23 jégvédelmirakéta-kilövő állomás található, ám az elmúlt években több állomás nem volt működésben. Ez két okra vezethető vissza: egyrészt a munkaerőhiányra, illetve az alacsony bérezésre, másrészt némelyik kilövőállomás rendkívül rossz állapotára. Az idei idényben 13 kilövőállomás funkcionál, és a működésükhöz szükséges jégvédelmi rakéták is rendelkezésre állnak. Minderről Bognár Pásztor Hajnalka, a szabadkai városi tanács mezőgazdasággal megbízott tagja nyilatkozott lapunknak.
– A Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Titkárság költségvetéséből minden évben elkülönítünk bizonyos összegeket jégvédelmi rakéták vásárlására. Az utóbbi időben évente kétmillió dinárt tudunk biztosítani erre a célra. Ez az összeg körülbelül negyven rakéta megvásárlására elegendő, attól függően, hogy milyen fajta rakétákról van szó. Hogy milyen rakétákra van szükség, azt a Köztársasági Hidrometeorológiai Intézet bajsai radarközpontjának munkatársai határozzák meg, ugyanis ők koordinálják a munkát a terepen. Szabadka város a rakéták vásárlása mellett a rakétakezelők fizetése egy részének biztosításával is támogatja a jégvédelmet. A jégvédelmi szezon április 15-én kezdődik, és október 15-éig tart. Egy-egy rakétakezelő összesen nyolcezer dinár fizetést kap havonta. Ennek felét a város fizeti két részletben, a szerződés aláírásakor, valamint az idény végén. Információink szerint a Köztársasági Hidrometeorológiai Intézet a béreket a szezon végén egy részletben juttatja el a dolgozóknak. A rakétakezelők fizetésének kiegészítésére is a költségvetésünkből biztosítjuk a pénzt, így elmondhatjuk, hogy éves szinten összesen mintegy 3,5 millió dinárt költ jégvédelemre a város – fogalmazott a tanácsos.
Az idén sokáig úgy tűnt, hogy csak tíz állomás fog működni, de végül ez a szám 13-ra emelkedett.
– Szabadka város területén 23 rakétakilövő állomás van, és ezek közül jelenleg 13 aktív. A szerződések aláírásáig úgy tűnt, hogy csak tíz állomás tud működni, de szerencsére további három állomás kezelésére is akadt jelentkező. Minden állomáson két-két személy teljesít szolgálatot. Ami problémát jelent, és erre a bajsai radarközpont szakemberei mutattak rá, hogy van egy lyuk a rendszerben, hiszen a Nagyfény körüli részen egyetlen kilövőállomás sincs funkcióban. Nem működik a györgyéni, a misityevói és a csantavéri állomás sem, ugyanakkor a Nagyfényen lévő két rakétakilövő állomás sincs funkcióban; itt a gondot nem az emberhiány okozza, hanem az állomások rossz állapota, az egyiket illegális szemétlerakóként használják, ezért szanálásuk drága lenne. A rakétakezelők általában nyugdíjasok, vagy munkanélküliek. Tudjuk, hogy a bérük alacsony, de a falvak, illetve helyi közösségek gazdáinak megvan rá a lehetőségük, hogy összefogjanak és közösen jutalmazzák meg a rakétakezelőket – nyilatkozta Bognár Pásztor Hajnalka.
Beszélgetőpartnerünk emellett elomdta, hogy a jelentkezők hiánya miatt nem funkcionáló rakétakilövő állomások működtetésére az idény során is várják a jelentkezőket, és bármikor aktivizálhatják.
Tavaly szerencsére nem keletkezett jégkár, és a kilövőállomásokat mindössze négy alkalommal kellett aktivizálni. 2019-ben egyetlen alkalommal 71 rakétát lőttek ki az állomásokról, ennek ellenére jelentős jégkár keletkezett. Az idén ez idáig egyszer sem volt szükség bevetésre.
