Tegnap a szabadkai Szabadegyetemen kerekasztal-beszélgetést tartottak Jogom van tudni! címmel, amelynek fókuszában a környezet megóvása szempontjából releváns információk megszerzésének módja és lehetősége állt. A rendezvény a Zöld beszélgetések programsorozat részeként a Szerbiai Fiatal Kutatók, a Környezetvédelmi Mérnökök Egyesülete, valamint a Belgrádi Nyílt Iskola szervezésében, és az Európai Unió támogatásával valósult meg.
Tanja Petrović, Szerbiai Fiatal Kutatók végrehajtó igazgatójának elmondása szerint a törvény szavatolja a környezetvédelem szempontjából szükséges adatokhoz való hozzájutást, de ez nem minden esetben valósul meg.
– Szemmel láthatóan mind többen érzékelik, hogy a természeti környezetünkre egyre nagyobb nyomás nehezedik. Az embereknek joguk van tudni, hogy mi folyik körülöttük, és ennek következtében egyre több tiltakozásnak lehetünk tanúi országszerte. Úgy gondoljuk, itt az idő, hogy vitasorozatot indítsunk, hogy könnyebbé tegyük a közérdekű információkhoz való hozzájutást. Ezt a törvény szavatolja, de kérdés az, hogy a polgárok mennyire tudják érvényesíteni a jogaikat. A szerbiai társadalomban nincs nagy hagyománya a demokratikus folyamatokban való aktív részvételnek, így a környezetvédelmi kérdések és a hozzájuk köthető információk megszerzésének sem, és ha valaki belevág, számos akadályba ütközhet – fogalmazott Tanja Petrović.
A környezetvédelmi mérnökök képviseletében Igor Jezdimirović nyilatkozott a média képviselőinek.
– Immár tizenöt éve követjük, mi történik a környezetvédelem terén, és különleges figyelmet fordítunk a hulladékgazdálkodásra. Azt látjuk, hogy e téren csak felületes információk állnak a rendelkezésünkre, a helyi önkormányzatok egy része nem adja le rendszeresen a szükséges adatokat, a magánszektor képviselőinek részéről pedig még nehezebb a pontos információk megszerzése – összegezte tapasztalatait a mérnök.
Snježana Mitrović, a Szabadkai Regionális Aarhus Központ menedzsere nyilatkozatában a média szerepét is hangsúlyozta.
– Eddigi munkánk során sikerült jó együttműködést kialakítanunk a helyi önkormányzattal és annak különböző szerveivel, és azt hiszem, ebben Szerbia más régiói előtt járunk. A helyi önkormányzat több felületet is működtet, illetve több lehetőséget ad annak érdekében, hogy a polgárok bejelenthessék, ha valamilyen ökológiai problémát észlelnek, vagy ha csak ehhez köthető információhoz szeretnének jutni. A rendelkezésünkre álló információk szerint az adatigénylésre elsősorban a különböző környezetvédelmi civil szervezetek vállalkoznak, hisz a magánszemélyek leginkább nem is tudják, hogy kitől kérjék az információkat. Éppen ezért még nagyobb feladat hárul az egyesületekre és a médiára – mondta Snježana Mitrović.
