Az utóbbi időben a téli hónapok során a világ legszennyezettebb levegőjű települései között rendre ott találjuk a szerbiai városokat is. Ennek oka, hogy a háztartásokban még ma is sok helyen szénnel fűtenek, emellett az elektromos áram 70 százalékának megtermelését is a fosszilis energiaforrásokból biztosítják. A szófiai nyilatkozat értelmében a régió országainak 2050-ig el kell érniük a karbonsemlegességet. A fosszilis energiák leváltása egy hosszan tartó folyamat, és mindenkinek ki kell vennie a részét belőle. Tuzla városának esete jó példa arra, hogy ebbe hogyan lehet bekapcsolni a polgárokat. Tegnap a szabadkai városházán kerekasztal-megbeszélést tartottak, amelynek keretében a boszniai település küldöttei a szabadkai városi közigazgatás, valamint a helybeli civil szervezetek képviselői előtt ismertették tapasztalataikat az energiahatékonyság növelése és a széndioxid-kibocsátás terén.
A kerekasztal-megbeszélést követő sajtótájékoztatón Zvezdan Kalmar, a Koalíció a Fenntartható Bányászatért Szerbiában nevű szervezet képviselője, valamint Denis Žiška, a tuzlai Ökológiai és Energetikai Központ koordinátora ismertette az ott elhangzottakat.
Zvezdan Kalmar szavai szerint a légszennyezés csökkentésében nagy szerepe van a szegények támogatásának.
– A Tuzláról érkező kollégákkal egy megbeszélést tartottunk, amelyen jelen voltak a város képviselői és a civil szervezetek tagjai, vagyis azok, akikkel együttműködünk annak érdekében, hogy megoldást találjunk arra, hogyan tudnánk segíteni Szabadka szegény sorsú polgárainak, illetve hogyan tudnánk csökkenteni az energiaszegénységet. Támogatni kell azt, hogy szigeteljék a házukat, vagy változtassák meg az alkalmazott tüzelési módot. A megbeszélésen arra kerestük a választ, hogyan indíthatnánk el a folyamatot annak érdekében, hogy érvényesítsük a a megújuló energiaforrásokról és az energiahatékonyságról szóló új törvényt, amely lehetővé teszi, hogy a városi, tartományi és köztársasági költségvetésből anyagilag is támogassák a lakóépületek energiahatékonyságát a légszennyezés csökkentése érdekében. Szabadka város már megkezdte a konzultációt ezzel kapcsolatban. Tuzla esetében a helyi önkormányzat fizeti az 50 százalékát az ilyen jellegű beruházásoknak, és Szerbiában is ezt az irányelvet követik. Ezzel szemben mi azt szeretnénk elérni, hogy a rossz anyagi körülmények között élők nagyobb támogatást kapjanak, mint azok, akik jobb anyagi helyzetben vannak. A Harcosok Szövetségével együtt egy kérdőív kitöltésére kérjük a szabadkaiakat, mely által felmérhetjük a lehetőségeket és az igényeket. A terveink között szerepel, hogy hőkamerákkal is megvizsgáljunk bizonyos háztartásokat – fogalmazott Zvezdan Kalmar, aki azt is elmondta, hogy reményei szerint ezzel a projekttel az idén megteremthetik a feltételeket ahhoz, hogy jövőre már konkrét lépéseket tegyenek az ügyben.
Denis Žiška szavai szerint Tuzla önkormányzata 2019-ben kezdte meg az energiahatékonyság és a karbonsemlegesség felé irányuló projektumát, és eddig több száz háztartás kapcsolódott be a programokba. A legutóbb, a februárban kiírt pályázatukon több mint 400 jelentkező vett részt.
– Tuzlán a civil szektor és helyi önkormányzat közötti együttműködéssel nagy sikereket tudtunk elérni. A tuzlai önkormányzat több módon igyekezett megoldani a légszennyezés problémáját, például a szilárd tüzelőanyagokkal működtetett kazánok cseréjének támogatásával. A régió országainak 2050-ig el kell érniük a karbonsemlegességet, vagyis 30 évünk van arra, hogy megoldjuk ezt a problémát. A programunk egy elsődleges lépésnek tekinthető, aminek köszönhetően a polgárok is bekapcsolódhatnak a folyamatokba. Ez a folyamat nagyon hosszú lesz, ezért minél előbb el kell kezdeni megvalósítását, és nem az Európai Unióval kötött szerződések miatt van rá szükség, hanem az unokáink érdekében – nyilatkozta Denis Žiška.
