A szabadkai homokpuszta területén korábban honos közönséges ürge az intenzív mezőgazdasági tevékenység folytán eltűnt vidékünkről. A biológusok, természetvédők már le is mondtak arról, hogy az ürgék valaha újra otthonra találnak a területen. Két évvel ezelőtt azonban egy nagyobb állományt találtak Csantavér mellett. Mivel az állatok fennmaradása azon a területen nem biztosított, megkezdődött a terület előkészítése a csantavéri állomány áttelepítésére. Az áttelepítés az elmúlt napokban kezdetét is vette, és a tervek szerint az elkövetkező időszakban mintegy 150 ürge találhat új otthonra a szabadkai homokpusztán.
Szekeres Ottó, a Palics–Ludas Közvállalat természetvédelmi őre elmondása szerint a védett területen minden feltétel adott ahhoz, hogy az ürgék otthonra találjanak.
– A közönséges ürge egy fokozottan védett emlős, amely valamikor nagy számban fordult elő az országunkban. Azután drasztikusan lecsökkent az állománya, és nagyon sok helyről el is tűnt. Az elbeszélések szerint az 1950-es-, 1970-es években nagy egyedszámban fordult elő Szabadka környékén, de a területek felszántása, a gyepes területek eltűnése az itteni állomány eltűnését eredményezte. Tavalyelőtt egy viszonylag jó populációt találtak szántóföldi körülmények között Csantavér közelében. Most ezeket az állatokat próbáljuk átmenteni, mivel ott sok veszélynek vannak kitéve, elsősorban a mérgezés veszélyezteti őket, másrészt a kotorékaikat a szántás megsemmisíti, és ha olyan időben szántják ezeket a területeket, amikor az állatok már a téli álmukat alusszák, el is pusztíthatják őket. Igyekszünk még az ősz beállta előtt befogni minél több állatot, és a szabadkai homokvidékre áthozni. Előzőleg előkészítettünk egy terepet. Az öt éve tartó munkánknak köszönhetően egy szántóból gyepterületet hoztunk létre, ami számukra tökéletes élőhelyet biztosít. Az ürgéket előre kifúrt üregekbe engedjük be, majd a lyukakat almával tömjük be. Mire kirágják, kikaparják magukat, megnyugszanak, és nem szaladnak szét a területen, hisz már érezni fogják a saját szagukat, és visszajárnak az üregbe, ezáltal pedig védve lesznek a ragadozóktól is. Kezdetben etetjük és itatjuk őket – fogalmazott Szekeres Ottó, akitől azt is megtudtuk, hogy az ürgék a szabadkai homokvidéken egy hatalmas védett területet tudnak belakni.
A Palics–Ludas Közvállalat munkatársa elmondta, hogy eddig 39 állatot fogtak be, de ennél lényegesen nagyobb a Csantavér közelében talált állomány. Az első felmérések során 17 parcellán találtak egyedeket, viszont az idén már csak hat parcellán láttak nagy mértékű aktivitást. Becslések szerint egy-egy parcellán 25–30 egyed található, vagyis összesen körülbelül 150 állatról van szó, amiket az idén ősszel és jövő tavasszal szeretnének áttelepíteni.
A projekt több intézmény összefogásával valósul meg. Dr. Tijana Nikolić, az Újvidéki Egyetem BioSense Intézetének munkatársa szavai szerint az ürgék az egész ökoszisztéma fontos elemét képezik.
– Hosszabb ideje foglalkozunk az ürgék és az élőhelyeik megóvásával. Az ürgék megmentésével a gyepes élőhelyek egész ökoszisztémáját javítjuk, vagyis az itt élő egyéb állatfajok életfeltételeit is jobbá tesszük, ami rendkívül fontos most, amikor az időjárási és környezeti körülmények folyamatosan változnak. Bízunk abban, hogy sikerül megtalálni a közös hangot a környezetvédelem, valamint a mezőgazdasági termelés között – mondta Tijana Nikolić.
Duško Ćirović, a Belgrádi Egyetem Biológiai Karának rendkívüli tanára arra is kitért, hogy az ürgék zsákmányállatként is jelentős szerepet játszanak.
– Ezen ürgék nagyobb része lucernásokban él, és ezeket a lucernásokat hamarosan felszántják, így veszélybe kerülne az életben maradásuk. Az áttelepítésnek több kedvező hozadéka lesz. Egyrészt megmentjük magukat az ürgéket, másrészt újra benépesítjük velük ezt a területet, ahol hosszú időn keresztül honosak voltak. Idetelepítésükkel a sztyeppei ökoszisztéma egy fontos eleme kerül a területre, és fontos zsákmányállat a ragadozók, elsősorban a ragadozómadarak számára – nyilatkozta a szakember.
