Szabadka régi hírlapjait lapozgatva sokszor kapunk hírt a városban történt betörésekről, rablásokról és egyéb bűncselekményekről. A Hírlap 1927. február 24-ei, csütörtöki száma éppen egy ilyen esetről számol be, amely a város központjában történt, Szende Oszkár ékszerüzletében.
„Szerdán reggel, amikor nyolc óra után Szende Oszkár szuboticai ékszerész, akinek az Alekszandar-uccában [a mai Korzó] van az üzlete, felnyitotta a boltját, megdöbbenve látta, hogy az üzlet közepén egy nagy lyuk mered eléje. Az ékszerész rémületében először a páncélpulthoz ment, hogy megnézze, mit vittek el a betörők, de a pénztárszekrény, amelyben az értékesebb áruk vannak elhelyezve teljesen sértetlen volt. Erre megnyugodva átnézte az el nem zárt árukat, de mindent a helyén talált. A meglepő felfedezés után Szende Oszkár értesítette a közelben posztoló rendőrt, hogy be akartak törni hozzá. A rendőr jelentést tett dr. Momirovics Velikó főkapitányhelyettesnek, aki nemsokára megjelent a bűnügyi osztály detektívjeivel Szende Oszkár üzletében.
A pince bejárata az udvarban van és a pince felett két üzlet: Szende Oszkár ékszerüzlete és Tenner Imre optikusüzlete van. Az alacsony, nappal is sötét pince bal sarkában dolgoztak a betörők. A szűk helyiség közepén egy gyalulatlan konyhaszék áll, felette tátong a lyuk, amelyet a betörők az éjszaka törtek a pince mennyezetén át. A lyukat a bolthajtás mellett furták és olyan precízen, hogyha csak néhány centiméterrel előbbre vagy hátrább feszítik fel a falat, vagy a páncélszekrény alá jutnak és a munkájuk céltalan lett volna, vagy pedig a vastraverz alá kerülnek. Ebből a körülményből kétségtelenné vált az emberei előtt, hogy gyakorlott betörők munkájával állnak szemben, akik nemcsak, hogy ismerték az üzlet fekvését, de centiméternyire pontossággal operáltak és valószínű, hogy előzőleg többször is jártak az ékszerüzletben és a teljesen elhagyott, ajtónélküli bárki által megközelíthető pincében. A fal, amelyet a betörők kivágtak, harminc centiméter vastagságú és efelett még vastag padló is van. A betörők, akiknek nehéz munkájukba kerülhetett, amíg a falat kibontották, váratlanul nehézséggel találták szembe magukat. A lyuk felett ugyanis két vastag padló fekszik és az egyik padlót sikerült átfűrészelniük, de a másikat nem tudták sem áttörni sem átfűrészelni” – olvasható a szabadkai napilapban.
A tudósításból kiderül, hogy ez a második padlóléc akadályozta meg a rablókat abban, hogy bejussanak az ékszerüzletbe. A főkapitány-helyettes a vizsgálat során megállapította, hogy a betörőknek reszelés közben eltört a szerszámuk, másik pedig nem volt náluk. Így kénytelenek voltak üres kézzel távozni a helyszínről.
„A pincét a rendőrség emberei a legaprólékosabban átkutatták, de a betörők semmit nem hagytak hátra, amivel elárulhatták volna magukat. A rendőrség mindössze egy darab és foggal összerágott törött ceruzát talált a betörés helyszínén. Azt is megállapították, hogy a betörők petróleumlámpa fényénél dolgoztak. Ujjlenyomatokat és lábnyomokat a rendőrség nem tudott találni, mert a földön annyira össze van taposva, hogy ezen az alapon el sem indulhat a nyomozás. A terepszemle után a rendőrség még a délelőtti órákban kihallgatta a ház valamennyi lakóját” – tudható meg a beszámolóból.
A ház lakói közül csupán egyetlen személy tudott érdemi információkkal szolgálni a rendőrök számára. Molnár Sándor, a ház egyik lakója elmondta, hogy kedd éjjel egy órakor tért haza, „és meglepetésére a folyosón két munkáskülsejü fiatalemberrel találkozott, akik a kezükben valami csomagfélét szorongattak”. Molnár Sándor meg is kérdezte tőlük, hogy mit csinálnak, mire azt a választ kapta, hogy „látogatóba voltak egy ismerősüknél és hazamennek”. A rendőrség kihallgatta a házbelieket, és mindegyikük kijelentette, hogy kedd este nem volt látogatójuk. Molnár Sándor tehát a betörőkkel találkozott. A szemtanú a rendőrségnek részletes személyleírást adott, majd ez alapján megkezdődött a betörők kézre kerítése. A későbbi lapszámokban azonban nem találtunk az esettel kapcsolatos további tudósítást. Így feltételezhető, hogy a betörők végül nem kerültek rendőrkézre.
