A Délmagyarország című szegedi napilap 1914. február 21-ei száma egy érdekes szabadkai rágalmazási perről számolt be. Az ügy azért figyelemre méltó, mert a per két főszereplője városunk történetének jeles alakja. Az egyik személy Blaško Rajić (a korabeli magyar nyelvű lapokban Raich Balázs) pap, író, politikus volt, a Szent Rókus-templom plébánosa, aki 1911-ben életre hívta a bunyevácok és horvátok első, egyházi szervezésű aratóünnepségét, a Dužijancát. A másik személy pedig nem más, mint a város talán legjelentősebb polgármestere, dr. Bíró Károly, a Városháza építtetője.
De, hogy került a plébános és a polgármester a bíróságra? Az ügy előzményeit a Délmagyarország következőképpen foglalta össze:
„Csiky Imre szabadkai járásbiró elé érdekes ügy került ma, Raich Balázs rókusi plébános rágalmazásért tett följelentést Biró Károly dr. udvari tanácsos polgármester ellen, mert a polgármester a városi képviselőválásztások előtt, 1913. október hó 12-én este a Pest szálló [a mai Népszínház épülete] nagytermében tartott pártlakomán rókusi Júdásnak nevezte őt.
Az első tárgyaláson, amely január 8-án volt, Biró Károly beismerte azt, begy beszédében ezt a mondatot használta: »le akarják venni a városházáról a keresztet, kiáltja a rókusi Júdás«. Ezt és még több rágalmat dobtak ellene. Ő a rágalmazók ellen használta az inkriminált kitételt és ha Raich Balázs is azok között volt, akik a rágalmakat ellene felhozták: a rókusi Júdást ő reá értette.
A bíróság Raich kérésére ujabb tanuk kihallgatása végett a polgármester kérelmére, aki a valódiság bizonyítását kérte, – a tárgyalást elhalasztotta és a feleket felhívta, hogy bizonyitékaikat írásban terjesszék be.
Ez meg is történt és Csiky Imre ma délelőtt 10 órára tűzte ki az uj tárgyalást. A felek személyesen is ügyvédekkel jelentek meg” – írta a napilap.
A tárgyalás azzal vette kezdetét, hogy a két felet a bíró megpróbálta kibékíteni.
„Minthogy Raich Balázs most első izben volt jelent a tárgyaláson, biró kérdésére kijelenti, hogy ha sértő sajnálatát fejezi ki és a költségeket megfizeti, valamint ha még egy kérését teljesíti – ezt csak négyszemközt mondhatja meg a sértőnek – akkor hajlandó kibékülni.
Biró Károly dr. kéri az ügy letárgyalását mert nincs szándéka békülni.” – olvasható a Délmagyarország tudósításában.
Ezután megkezdődött a tanúk kihallgatása. Egy Mészáros Béla nevű római katolikus káplán Blaško Rajić ellen tett vallomást. Többek között azt mondta, hogy a plébános újságcikkeiben „olyan izgató magatartást tanúsított, hogy ő is megbotránkozott rajta” és hozzátette, hogy a plébános olyanokat írt, hogy „a polgármester le akarja venni a városházáról a keresztet, el akarja vinni a szt. háromságot [itt a Szabadka főterén álló szoborra utal], le akarja rombolni a Rókus-kápolnát”.
A per során ismertették Blaško Rajić néhány írását is, amelyek szabadkai bunyevác nyelvű napilapokban jelent meg. A plébános ügyvédje azzal védekezett, hogy a tolmács rosszul fordította le a szóban forgó írásokat, és szakszerű fordítást követelt.
„Pleszkovics dr. a plébános ügyvédje inditványozza azután, hogy a Neven és Narine Novine beterjesztett példányait, adják ki a tolmácsnak hiteles fordítás végett. A bíróság megtagadta a kérelem teljesítését, mert ez az ügy eldöntését késlelteti csak. Pleszkovics semmiségi panaszt jelentett be.
Ezután a tolmács ismertette a Neven 1913. okt. 18-án kelt száma »Nyílt levél a III. köri polgárokhoz« című cikkét, melyben Raich azt irta, hogy a polgármestert nem támogathatja egy tisztességes katolikus sem. A biróság a cikk többi részét, mint fölöslegest nem ismertette és a bizonyítási eljárást befejezte. Pleszkovics Lukács dr. semmiségi panaszt jelent be és kéri a tolmácsot megkérdeztetni, hogy a »gyatra« és »tisztességes« jelzők szó szerint vannak-e fordítva, vagy szabad forditások s kéri az egész cikk hiteles lefordítását.
A tolmács előadja, hogy a kérdéses szavakat szószerint fordította, csak a »tisztességes« szó nem fedi teljesen a bunyevác eredetit, a mely jóravalót jelent.”
A bíróság dr. Bíró Károlyt végül felmentette a vád alól, hiszen a per során kiderült, hogy valójában a plébános illette válogatott sértésekkel a polgármestert.
