Ahogy korábban beszámoltunk róla, kedden tartották meg a városi tervbizottság ötödik ülését, amelyen sor került a város kettes övezete részletes szabályozási tervének közvitájára. A tervhez huszonhat beadvány érkezett be, amelyek közül egy kivétellel mindegyik elmarasztaló jellegű volt.
Beadványokat szakmai szervezetek, szakemberek, közéleti személyiségek, közvállalatok és magánszemélyek egyaránt benyújtottak, többek között dr. Pásztor Bálint, a városi képviselő-testület elnöke, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, a Szolidaritás Szabadkai Polgárok Egyesülete, a Köztársasági Műemlékvédelmi Intézet, a szabadkai Vízművek és Csatornázási Kommunális Közvállalat.
A közvitán felolvasták a beérkezett észrevételeket. Túlnyomó többségük különböző szakmai kritikákat fogalmazott meg a szabályozási tervvel kapcsolatban. Dr. Mészáros Zoltán történész beadványában például arra mutatott rá, hogy a szabályozási terv mérhetetlen károkat okozna Szabadka történelmi belvárosának. Arra kérte a terv kidolgozóit, hogy kövessék más Szabadkához hasonló városok példáját, ahol a város történelmi központját igyekeznek megőrizni. Dr. Lovra Éva építész- és településmérnök, városmorfológus beadványában azt szorgalmazta, hogy a belvárosban ne épüljenek tömbházak. Rámutatott arra, hogy a lakóépületek megépülésével tovább növelnék a belváros sűrűségét, és ez tovább nehezítené a közlekedést. A Gombkötő utcával kapcsolatban megállapította, hogy ha ott többemeletes házak épülnének fel, akkor sötét, árnyékos utcává válna, és a város központjában egy marginális utca lenne belőle. Lovas Ildikó író beadványában azt írta, hogy Szabadkát minden szakértő szecessziós, tipikus közép-európai városként jellemzi, aminek központjában számos építészeti remekmű található. A szabályozási terv, azzal, hogy megengedi a műemlékvédelem alatt nem álló épületek lebontását, a történelmi városközpont területét a felére csökkenti.
A fenti szakmai érvek miatt Dr. Pásztor Bálint felszólalásában azt szorgalmazta, hogy a szabályozási tervet vonják vissza az eljárásból, és azt adják vissza újbóli kidolgozásra az illetékes Szabadkai Útfenntartó, Várostervezési és Lakásüzemeltetési Közvállalatnak. Emellett a képviselő-testület elnöke elengedhetetlennek tartja, hogy előtte felülvizsgálják a város 2018-as általános szabályozási tervét is. A rendezési tervvel kapcsolatban Pásztor Bálint megengedhetetlennek tartja azt, hogy a terv a védettség alatt lévő épületeket meghagyja, viszont az összes többit lebonthatóvá teszi. Ez azt jelentené, hogy a belvárosban 55 épületet lebontanának. A helyükre pedig három, négy, ötemeletes lakóházak épülnének.
– Ez nem egy tisztán építészeti jellegű kérdés, hanem itt a város jövőjéről van szó, és figyelembe kell venni egyéb szempontokat is, mint a gazdaság vagy a turizmus. A város magja egységes egészként kell, hogy védettséget élvezzen, úgy, hogy ne kelljen egyenként beszélnünk az épületekről. Meg kell védenünk a Gombkötő utcát, a város egyik legrégebbi utcáját, a jellegzetes kockakövekkel. Remélem, ebben a formában ez a szabályozási terv nem kerül a képviselő-testületi tagok elé, és a Községközi Műemlékvédelmi Intézet minden előírását tiszteletben fogják tartani. Abban az utcában található Stipan Matijevićnek, Szabadka I. világháborút követő első polgármesterének háza. Képzeljék el, hogy ezt az épületet tömbházak vennék körül. Mi lenne, ha ezt megtennék Belgrádban a Skadar utcában, vagy Újvidéken a Laza Telečki utcában? Ha máshol ezt nem teszik meg, ne tegyék meg Szabadkán sem – érvelt Pásztor Bálint.
A közvita után a városi tervbizottság egy zárt ülésen dönt arról, hogy a szabályozási tervet visszavonják, vagy továbbengedik azt az eljárásban, és a városi tanács, majd a városi-képviselő testület elé kerülhet.
