Közszemle, közfelháborodás, majd azt követően közvita, amelyre 26 észrevétel érkezett – ebből 25 elmarasztaló jellegű –, végül pedig a Tervbizottság döntése, hogy visszaküldi Szabadka kettes övezetének részletes szabályozási tervét a kidolgozónak, azaz a dokumentum jelenlegi formájában nem kerül elfogadásra.
Dr. Pásztor Bálint (Gergely Árpád felvétele)
A témában dr. Pásztor Bálint, a szabadkai városi képviselő-testület elnöke nyilatkozott lapunknak, aki az elmúlt hetekben folyamatosan a terv kártékony jellegére igyekezett felhívni a közvélemény figyelmét.
Milyen lépések esedékesek azt követően, hogy a Tervbizottság visszaküldte a részletes szabályozási tervet a kidolgozónak?
– A folyamat elölről indul. Csütörtöki ülésén a Tervbizottság egyhangúlag helyt adott a szabályozási tervet elmarasztaló beadványoknak, majd ezt követően újbóli kidolgozás céljával visszaküldte azt a kidolgozónak, a Szabadkai Útfenntartó, Várostervezési és Lakásüzemeltetési Közvállalatnak. Ha a terv elfogadásra került volna, akkor például a Gombkötő utcában felépült volna több mint 100 lakás, a Rudics utca bal oldalának a második felét lebontották volna, míg a Jakab és Komor téren lebonthatóvá vált volna a Zsinagógával szembeni épületegyüttes, helyükre pedig üveg és beton lakótömbök épülhettek volna. Ez nemcsak a történelmi városközpont képét változtatta volna meg, hanem újabb több száz gépkocsit jelentett volna, valamint a kommunális infrastruktúra bővítését is szükségessé tehette volna. Azt is kiemelném, hogy a szabályozási terv ismételt kidolgozása során figyelembe kell venni a Köztársasági Műemlékvédelmi Intézet álláspontját, amelyik szinte teljes egészében megegyezik a VMSZ által képviselttel. Nevezetesen, a VMSZ álláspontja szerint a történelmi városmagot kultúrtörténeti egységként kell kezelni, nem elegendő a műemlékké nyilvánított épületeket megvédeni. Ez azt jelenti, hogy például azoknak az épületeknek a helyére sem építhetők 4–5 emeletes tömbházak, amelyek egyébként nem élveznek védettséget.
Ez azt jelenti, hogy az említett közvállalat nem kerülheti meg a közvita során felsorakoztatott ellenérveket, azaz egy hasonló szabályozási terv a jövőben már nem kerülhet(ne) napirendre?
– Igen. Ez hatalmas győzelem. A szabadkai polgárok összefogásának és a VMSZ szívósságának köszönhetően ez a koncepció lekerült az asztalról. A következő hónapokban persze oda kell figyelni arra, hogy milyen terv kerül kidolgozásra. A döntéshozatal több szintű. Azt követően, hogy a Szabadkai Útfenntartó, Várostervezési és Lakásüzemeltetési Közvállalat a műemlékvédelmi szempontok maradéktalan figyelembevételével ismét kidolgozza a szabályozási tervet, azt újra közszemlére kell bocsátani, majd megtartani a közvitát, ezt követően kerül a Tervbizottság napirendjére, majd a Városi Tanács vitatja meg, végül pedig a városi képviselő-testület dönt.
Korábban már kifejtette, hogy a VMSZ és személyes álláspontja szerint a 2018-as általános szabályozási tervet kellene első lépésben módosítani. Miért és mik az esélyek arra, hogy ez megtörténjen?
– Továbbra is úgy gondolom, hogy a városrendezés terén rendet kell tenni a vonatkozó dokumentumokban. Ennek az alapja az, hogy egységes városfejlesztési stratégia kerüljön kidolgozásra, amelyikből kiderülne, hogy miként képzeljük el a városközpontot. A VMSZ a városközpontra úgy tekint, mint Szabadka legnagyobb komparatív előnyére. Amennyiben mi idegenforgalmi központként tekintünk Szabadkára és Palicsra, akkor arra kell törekednünk, hogy értékeinket megóvjuk, a központban álló épületeinket pedig felújítsuk, függetlenül attól, hogy szecessziós stílusban épültek, vagy nem. Annak érdekében, hogy rend legyen ezekben a dokumentumokban, azaz egyértelművé váljon a városfejlesztés iránya, elő kell venni az általános szabályozási tervet, azaz a részletes szabályozási tervekhez viszonyítva magasabb rangú jogszabályt, és felülvizsgálni, hogy az megfelel-e az előbb említett szempontoknak, tartalmazza-e azokat és szükség esetén módosítani.
Hogyan készülhetett el egyáltalán egy ilyen jellegű részletes szabályozási terv? Mulasztás, esetleg érdektelenség okán, vagy azért, mert a városvezetésen, valamint a városi intézményeken belül nem egységes a városképpel kapcsolatos álláspont?
– Értékelésem szerint az elmúlt évtizedek bebizonyították, hogy nem voltak egységesek az elképzelések azzal kapcsolatban, hogy mit akarunk a várossal és miként képzeljük el annak jövőjét. Nagyon örülök annak, hogy nemzeti és párthovatartozástól függetlenül most egység alakult ki ezzel kapcsolatban. Annak pedig még inkább örülök, hogy ennek az egységnek az alapját a VMSZ, a dokumentum közzétételét követően az első naptól kezdve képviselt álláspontja képezte. Nagyon sok mindenről kellene beszélni és sok mindent kellene újragondolni. Mint arra már rámutattam, ez nem pusztán építészeti jellegű kérdés. A város kinézetével és jövőjével kapcsolatos elképzeléseknek az építészeti mellett idegenforgalmi, gazdasági, szociológiai, kommunális és jogi vetülete is van. A szabadkaiak, akik a tervezetre 25 elmarasztaló jellegű beadványt nyújtottak be, most arra az álláspontra helyezkedtek, hogy nem szeretnének olyan városban élni, amelyben a Városháza tövében 4-5 emeletes lakótömbök épülnek. Ezt egyébként Közép-Európa és a kontinens egyéb térségeiben sem így csinálják. Magyarországon számos városnak van – és szerintem Szabadkának is lennie kellene – arculati kézikönyve, amelyik világos útmutatást ad a beruházóknak arra vonatkozóan, hogy milyen típusú homlokzatot vagy tetőszerkezetet lehet tervezni az új épületekre. Például Szabadkán az elmúlt években divatossá váltak a lapostetők, amelyek teljes mértékben elütnek a szabadkai hagyományoktól. Utóbbiak pusztán gazdasági érdekek okán váltak népszerűvé, hiszen a magassági korlátokon belül lehetővé teszik még egy plusz emelet kialakítását. Ezeknek az épületeknek nem a városközpontban kell megépülniük. Az elmúlt években sajnos kizárólag az építési lobbi érdekei érvényesültek a városépítés folyamatában, ennek véget szeretnénk vetni, mert nem szeretnénk, ha Szabadka városközpontja elveszítené évszázados jellegét, hiszen azzal egyebek mellett az idegenforgalmat is „térden lőnénk".
A héten bejelentette, hogy közbenjárása nyomán a Városi Könyvtár homlokzatának felújítására Szabadka 18 millió dinárt nyert az államigazgatási és helyi önkormányzati minisztérium pályázatán. Mire elegendő ez az összeg és mikor kezdődhetnek meg a munkálatok?
– Az említett összeg a könyvtár központi homlokzatának a rendezésére lehet elegendő. Arról a részről beszélünk, ahol a két Atlasz-szobor található. Novemberben ezeknek a szobroknak az egyike súlyosan megrongálódott, ez is indokolttá tette a könyvtár homlokzatának soron kívüli felújítását. Amikor ez kiderült, elkezdtünk köztársasági források után kutatni. A művelődési minisztériumnál is pályáztunk, itt a pályázatok elbírálása még nem ért véget, de ha itt is nyernénk, akkor a könyvtár épületének a teljes homlokzatát, azaz mindhárom oldalát, fel lehetne újítani. Azért „dicsekszem" személyesen azzal, hogy az államigazgatási minisztérium pozitívan bírálta el pályázatunkat, mert Marija Obradović miniszter asszony korábban több mandátumban is parlamenti képviselő társam volt, így személyesen ismertethettem meg a könyvtár, illetve annak épülete jelentőségével, nemcsak Szabadka, hanem az egész ország vonatkozásában, hiszen például Szerbia legrégebbi könyvtáráról van szó. Közpénzekről van szó, amelyek bárhová máshová is kerülhettek volna. Ha ilyen, költségvetésileg ínséges időkben sikerült pénzt szerezni egy szabadkai projektum számára, és elkerülni, hogy az Atlasz-szobrok évekig körbe legyenek álványozva, akkor az szerintem jó hír.
Tavaly városi és tartományi forrásokból három meghatározó épület homlokzatának a felújítása volt tervben, ám ezeket felülírta a tartományi költségvetés a járvány okán megejtett módosítása. Számíthatunk-e a jövőben ennek a projektumnak az ismételt napirendre tűzésére, valamint egyéb emblematikus épületek homlokzatának a felújítására?
– Attól tartok, hogy amíg a Covid–19 része a mindennapoknak, nem észszerű arra számítani, hogy a korábban tervezett tételek visszakerülnek a tartományi költségvetésbe. Azt viszont fontosnak tartom, hogy járvány ide vagy oda, minden évben legalább 1-2 emblematikus szabadkai épület homlokzata megújuljon. Erre lehet nemzetközi és belgrádi forrásokat is találni.
