Szabadka Város területén tavaly helyi közösségi választásokat tartottak. A közvetlenül az államhatár melletti Királyhalmon ezen választásokon egyetlen lista indult, viszont a helyi közösség tanácsa jelentős átalakuláson esett át, és jó néhány fiatal, lendületes taggal gazdagodott – tudtuk meg Katona Róberttől, a királyhalmi helyi közösség tanácsának elnökétől, akivel visszatekintettünk a 2019-es évre, és az előttünk álló tervekről is szót ejtettünk.
A kerékpárút kiépítésével javulhat a közlekedésbiztonság Királyhalmon (Fotó: Gergely Árpád)
– A tavalyi évre vonatkozó egyik legnagyobb tervünk a Domonkos-, vagy más néven Bárkányi-sor útjának szanálása volt. Egy olyan útszakaszról van szó, amely nyáron a homoktól, télen pedig a lyukaktól volt járhatatlan. Tavaly 1100 méteren zúzottkő-burkolatot kapott, és egyike lett a település legjobb utcáinak. Tavaly vette kezdetét a kerékpárút kiépítése, amelynek befejezése átcsúszott a 2020-as évre. Ezen európai uniós projektum keretein belül közel öt kilométer kerékpárút épül a településünkön a határátkelőtől a Buki-hídig, vagyis a falu kijáratáig. Jelenleg a teljes útszakasz fele le van aszfaltozva, és már csak a jó időt várjuk, hogy a hátralévő munkálatokra is sort keríthessünk. Úgy érzem, ezen projektumnak köszönhetően mind a kerékpárosok, mind pedig a gyalogosok biztonságban érezhetik magukat, ugyanis a határátkelő megnyitásával megtízszereződött a településen áthaladó forgalom – fogalmazott Katona Róbert.
A tanácselnök szavai szerint továbbra is szeretnék újraaszfaltozni a falu főutcáját, ugyanakkor egy fontos projektumnak tartja a Szeged–Szabadka vasútvonal felújítását is.
(Fotó: Gergely Árpád)
– Nem a saját projektumunk, viszont mindenféleképpen pozitív hozadéka lehet a településünkre nézve a Szeged–Szabadka vasútvonal felújításának, ami a tervek szerint az idén megkezdődik, és várhatóan két évet vesz igénybe. Ezzel sokat gazdagodhat a falunk, hiszen mindkét irányba sokan utaznak, dolgozók és diákok egyaránt. A nyári szezonban ez különösen sokat jelenthet a lakosoknak, akiknek így nem kell feltétlenül autóba ülniük, ha Magyarországra szeretnének menni, és ezzel csökkenhet a várakozási idő a határátkelőn. Már régóta beszélünk a vízhálózat bővítéséről, amire nagy az igény. Jelenleg a lakosság 33 százalékának van lehetősége a csatlakozásra. Tudjuk, hogy ez egy hatalmas beruházás, aminek a megvalósításához hosszabb időre van szükség, de a siker érdekében igyekszünk melegen tartani a témát – mondta a tanácselnök.
Katona Róbert szavai szerint problémát jelent, hogy a határátkelő megnyitása óta nem épült rá semmilyen ipar, nem nyíltak vendéglátóipari egységek, sem üzletek, sőt a nyilvános vécék hiánya is nagy gondot okoz.
– A határátkelő konkrét haszna abban van, hogy az ott lakó termelők sok termést el tudnak adni, ugyanis várakozás közben sokan megéheznek egy kis almára, őszibarackra, vagy akár süteményre, ami szinte állandó jelleggel kapható az út mellett. Sokáig nagy gondot jelentett a szemetesek hiánya is, ez a probléma megoldódott, viszont a nyilvános vécék hiánya továbbra is gond. Hallottam olyan vállalkozó kedvű emberekről, akik szeretnének ebbe belefektetni, illetve boltot is nyitnának. Tehát tervek vannak, és remélem, hogy megvalósulnak, mert van benne potenciál – nyilatkozta Katona.
Egy-egy kistelepülésen rendkívül nagy jelentőséggel bír a különböző egyesületek, szervezetek, intézmények közötti jó kapcsolat. Így van ez Királyhalmon is, ahol a különböző rendezvények szervezésében szorosan együttműködnek.
A határátkelő adta lehetőségeket még nem használták ki kellő mértékben (Fotó: Gergely Árpád)
– Nagyon jó a kapcsolatunk a művelődési és a nyugdíjas-egyesülettel, valamint a civil szervezetekkel. Szépen össze tudjuk hangolni a rendezvényeinket, kiegészítjük egymás programjait, és segítünk egymásnak. A legjelentősebb rendezvényünk a szamárverseny, amivel tavaly nagyon elégedett voltam. Több pályázaton is sikeresen szerepeltünk, és sikerült egy színvonalas rendezvényt tető alá hoznunk, komoly színpadtechnikával, magyarországi fellépővel, késő esti programmal, és ami a legfontosabb, szamarak is szép számmal voltak, valamint az időjárás is kedvezett. Sok pozitív visszajelzést kaptunk. Augusztus utolsó vasárnapján az idén is megrendezésre kerül, viszont nehéz tervezni, hiszen minden az anyagi források tükrében valósul meg, ezért meg kell várnunk a pályázatok eredményét – mondta Katona Róbert.
Mindezek mellett a tanácselnökkel, aki maga is termelő, szót ejtettünk az állami földterületek bérlésében bekövetkezett változásokról, ami lehetővé teszi azt, hogy egy-egy földet több évre is bérelhessenek a gazdák. Katona Róbert elmondása szerint Királyhalmon körülbelül 300 hektárnyi állami föld található, viszont ennek jelentős része természetvédelmi területen lévő kaszáló, aminek nem változtathatnak a besorolásán. A művelhető, jó minőségű földterületek mérete összesen körülbelül 150 hektár, ami viszont nagyon sok kis parcellából áll össze. Királyhalmon nagy hagyománya van a gyümölcstermesztésnek, viszont a tízéves bérleti idő ebből a szempontból rövidnek mondható. Beszélgetőpartnerünk szavai szerint egyre többen foglalkoznak krumplitermesztéssel, és nekik már megéri tíz évre bérelniük a földet, mivel ezen idő alatt tudnak tervezni, sőt még öntözőrendszer kialakítására is van lehetőségük.
