A szabadkai városi képviselő-testület legutóbbi ülésén Tóth Szalai Erika okleveles jogász személyében kinevezték az önkormányzat új polgári jogvédőjét, aki a nyugdíjba vonult Zlatko Marosiuk helyét vette át.
Az ombudsman irodája Szabadkán 2006-ban kezdte meg működését, és a polgárok egyre inkább megismerik munkáját, hatásköreit, jogosultságait. Mindezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy évente 1600–2000 polgár veszi igénybe a polgári jogvédő irodájának szolgáltatásait. Ez a szám az újvidéki ombudsman esetében 400–500, vagyis kijelenthetjük, hogy a szabadkaiak érzékenyebbek a jogaikra, illetve az azokat ért sérelmekre.
Lapunk kérdésére Tóth Szalai Erika elmondta, hogy az ombudsman hatáskörébe elsősorban a városi közigazgatás, a városi alapítású közvállalatok és közszolgálatok munkájának ellenőrzése tartozik. Emellett amennyiben a polgárok olyan panasszal fordulnak hozzájuk, ami ugyan nem tartozik a hatáskörükbe, viszont sérülnek az állampolgári jogaik, akkor tanácsadással nyújtanak segítséget.
Tóth Szalai Erika: A leggyakoribb panasz, hogy bizonyos hivatalokban nem beszélik a magyar nyelvet (Fotó: Benedek Miklós)
– Az ombudsmannak nincs döntéshozó és végrehajtó jogköre, és alapvetően csak figyelemfelhívó funkciója van. Működésünket egy példán keresztül tudnám ábrázolni. Tavaly a legmarkánsabb ügycsoportunk a Vajdaság Vizei Közvállalattal való jogvitánk volt. Szabadkáról körülbelül ezer ember fordult hozzánk azzal, hogy a lecsapolási illetékről szóló végzéssel probléma van, pontosabban ebben a végzésben volt egy kitétel, hogy az adott polgár mennyivel tartozik, azt viszont nem tüntették fel, hogy a tartozás melyik időszakra vonatkozik, hogy mi a tőke, és mi a kamat, illetve mik a jogorvoslati lehetőségek. Ezt mi szabálytalannak ítéltük meg. A Vajdaság Vizei azonban nem tartozik egyetlen helyi ombudsman hatáskörébe se. Mi kapcsolatba léptünk velük, átbeszéltük az egész rendszert, ők pedig elfogadták a véleményünket, és minden hivatalos átirat nélkül leállították a megfizettetést. Ebben az esetben a figyelemfelhívó szerepünkkel tudtunk megoldást találni egy sok embert érintő problémára. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján kijelenthetem, hogy a városban megvan a szükséges társadalmi érzékenység, ami az állampolgári jogvédelmet illeti. Tavaly egyetlen olyan véleményezésünk vagy javaslatunk sem volt, amit a közszféra adott szereplője nem fogadott volna el. Miután a panaszos megkeres bennünket, az adott jogsérelemmel kapcsolatban nyilatkozatra kérjük fel az illetékes közvállalatot, és leggyakrabban már a válasziratban közlik velünk, hogy javították a szabálytalanságot – fogalmazott Tóth Szalai Erika.
Szabadka új polgári jogvédője emellett azt is fontosnak tartotta kiemelni, hogy külön odafigyelnek a kültelepüléseken élő polgárok jogainak érvényesítésére.
– Fontosnak tartjuk a falusi helyi közösségekben folytatott tevékenységünket. Azt tapasztaltuk, hogy a városi polgárok nagyon gyorsan megtalálják az irodánkat, és tudnak élni a polgári jogvédő intézménye adta lehetőséggel. A falusi polgároknak ez nehezebb, és ezért is született az a döntés, hogy heti három alkalommal fogadóórákat tartunk a helyi közösségekben. Amióta megkezdtük ezt a tevékenységünket, 2123 polgár fordult hozzánk a helyi közösségi ügyfélfogadásokon. A helyi közösségek esetében a vagyonadóval kapcsolatban fordulnak hozzánk a leggyakrabban, hisz a polgárok sokszor nincsenek tisztában azzal, hogy van-e lehetőségük bizonyos könnyítésre, vagy hogy milyen joguk van az ellenőrzésre – mondta az ombudsman.
Beszélgetőpartnerünk emellett szót ejtett a nyelvhasználat területét érintő ügyekről is.
– A nyelvhasználat területén csak közvetítőszerepet látunk el, mivel ez köztársasági törvény, vagyis a köztársasági és részben a tartományi ombudsman hatáskörébe tartozik. Viszont ha a polgár nálunk jelentkezik, igyekszünk segíteni. A tavalyi évben a Vajdasági Rádió és Televízióval kapcsolatban volt egy panaszunk, miszerint egy bizonyos formanyomtatvány csak szerb nyelven szerepelt a honlapjukon. A formális procedúra túl hosszú időt vett volna igénybe. Megpróbáltuk felgyorsítani a megoldást, és a Magyar Nemzeti Tanácshoz fordultunk segítségért, valamint felkerestük a médiaházat is. Ennek köszönhetően hamarosan megjelent a magyar nyelvű formanyomtatvány is. A nyugdíjalappal kapcsolatban szintén a formanyomtatványok, bizonylatok fordításának problémájával jelentkeztek a polgárok, és ilyen esetekben próbáltunk direkt kapcsolatot teremteni a nyugdíjalappal. A leggyakoribb panasz, hogy bizonyos hivatalokban nem beszélik a magyar nyelvet. Ebben az esetben is igyekszünk segíteni a polgárnak, és ha valamilyen beadványt kell megírni, vagy megválaszolni, akkor a rendelkezésükre állunk – fogalmazott a polgári jogvédő.
Az elkövetkező időszakban a hivatal a megelőzési tevékenységét, valamint a közvetítői szerepkört szeretné erősíteni, mivel a jogvédő tevékenység akkor a leghatékonyabb, ha nem történik meg a jogsérelem, mondta Tóth Szalai Erika.
