Amerre csak járunk, virágzó fákat láthatunk, és már csak napok kérdése, hogy az olajrepceföldek is virágba boruljanak. Mindez azt is jelenti, hogy a méheknek is megszaporodtak a teendőik, velük együtt pedig a méhészeknek is, akiknek kijárási tilalom ide, kijárási tilalom oda, el kell végezniük a teendőiket – még a 65 évnél idősebb termelőknek is.
Minderről és az ágazat egyéb aktualitásairól Dragoljub Matićtyal, a szabadkai Méhecske Méhészegyesület elnökével beszélgettünk.
– A mögöttünk hagyott tél nem éppen úgy alakult, ahogy a méhek, illetve a méhészek elvárták volna. Jobban szeretjük, ha hidegebb a tél. Olyankor nyugodtabbak a méhek, és tudnak pihenni. Az enyhe tél során mindig valami megzavarta a nyugalmukat, ami viszont nagyon fontos lenne a számukra. Ez is az egyik oka annak, hogy bizonyos fokú veszteségeink lettek az állományokban. Amikor beköszöntött a tavasz, folytatódtak a bajok. Egy felmelegedést követően egy nagyon hideg időszak következett, aminek hatására elfagytak a sárgabarack virágjai, de ami a számunkra nagyobb baj ennél, hogy az akácok is fagykárt szenvedtek. Ezután jött a koronavírus, amely tovább bonyolította a méhészek helyzetét is – fogalmazott Dragoljub Matić.
A járvány következményeként a mezőgazdaságban tevékenykedők kihívásokkal szembesültek. Igaz ez a méhészekre is, akiknek pedig ezen időszakban aktívan segíteniük kell a méhek felkészülését az előttünk álló időszakra.
A kaptárak rendbe tétele is fontos feladat (Fotó: Benedek Miklós)
– A méhészeknek is külön kellett kérvényezniük, hogy a kijárási tilalom ideje alatt is tudjunk foglalkozni a méhekkel. A kérvényezést egy weboldalon tehettük meg, ami viszont folyamatosan le volt terhelve, és lassan működött, de kivártuk. Nagyobb gondot okozott a 65 évnél idősebb méhészeknek, akik így nem tudták elvégezni a szükséges teendőiket. Március végén, április elején, vagyis amikor véget ér a telelés, nekünk fel kell készítenünk a méheket és a kaptárokat. A méheket etetni kell, vizet hordani a számukra, szükség esetén szűkíteni vagy bővíteni a fészküket, papírral kell kibélelni a kaptárokat vagy letakarni azokat, hogy a hőmérséklet-ingadozások, az éjszakai lehűlések ne tegyenek kárt a méhekben. Szerda óta a 65 évnél idősebb méhészeknek is engedélyezett a kijárás, reggel öt és este nyolc óra között el tudják végezni a méhek körüli teendőiket. Mindehhez nem kell külön engedély, elegendő az igazolás, hogy bejegyzett gazdasággal rendelkeznek, vagy az állatorvos által kiállított igazolás, esetleg valamely méhészegyesületi tagságot igazoló dokumentum, valamint a személyi igazolvány. Az egyesületünk tagságának körülbelül harminc százaléka idősebb hatvanöt évnél, ami jelentős aránynak mondható, de országosan is körülbelül ez a helyzet. A Szerbiai Méhészek Szövetségének nyolcezres tagságából csaknem háromezren idősebbek a hatvanöt éves kornál, és ők összesen 160 000 kaptárral rendelkeznek, ami hatalmas érték, és ha ők nem gondozhatnák azokat, hatalmas, több millió eurós károk keletkezhetnek – mondta a méhészegyesület elnöke.
A méhek már elkezdték a virágport gyűjteni, és ha minden jól megy, őszig folyamatosan dolgoznak.
– Jelenleg az olajrepce vonzza a legtöbb méhet, és a méhészek ezt ki tudják használni. A repce permetezése a legtöbb helyen befejeződött, így az nem okozhat károkat. Viszont a gyümölcsösök esetében nagyon óvatosaknak kell lennünk, mivel azok permetezése rendszertelen, és ez nagy károkat okozhat a méhállományban. Igyekszünk kerülni a gyümölcsösöket, hacsak előtte nem egyeztetünk a tulajdonosukkal. A világ bizonyos tájain a gyümölcstermesztők és a méhészek szerződést kötnek, amiben feketén-fehéren leírják a felek feltételeit és kötelezettségeit. Így mindketten jól járnak, hisz a méhek beporozzák a gyümölcsfákat és persze mézet is adnak. Sajnos nálunk sokan nem hajlandóak szerződést kötni, pedig ez mindkét fél előnyére válna. Az akác májusban virágzik, és ahogy arra már utaltam, elfagyott, viszont második hajtásból még lehetnek virágai, és bízunk benne, hogy sikerül valamennyi mézet is betakarítani. Ezt követően pedig a szokásos sorrendben a selyemkóró, a hárs és a napraforgó következik. A méheket rendszeresen utaztatjuk. Én péntek reggel elszállítok néhány családot olyan területre, ahol nagy területen termesztenek olajrepcét – nyilatkozta Dragoljub Matić.
