A Magyar Szó egyik 2002-ben megjelent tudósításának címe pusztuló kultúránk szimbólumának nevezte a palicsi Bagolyvárat, amely a mai napig a tóparti sétány egyik jellegzetes épülete, ami mellett sokan fényképezkednek, és amely az egykori palicsi olimpiai játékokra emlékezteti a polgárokat. A 2002-es cikkben arról informálják az olvasókat, hogy képzőművészek egy csoportja, Török István kezdeményezésére, több alkotásukat is árverésre bocsátotta, és a várható bevételeket a Bagolyvár felújítására szeretnék fordítani. Az akció csak részben volt sikeres, viszont a figyelmet az épület romló állagára irányította, és az akkori városvezetés végül elvégezte a legfontosabb feladatokat, így az épületet sikerült megmenteni a pusztulástól. Az azóta eltelt csaknem két évtizedben azonban mintha újra megfeledkeztek volna a Bagolyvárról, amelyre újra ráférne egy nagyobb felújítás.
A renoválás szükségességére ismét a már említett képzőművész, Török István igyekszik felhívni a közvélemény figyelmét. Az alkotó lapunknak is nyilatkozott az épület fontosságáról, és a lehetséges felhasználási módjáról.
A Bagolyvár a palicsi olimpiai sportközpont részeként épült (Fotó: Benedek Miklós)
– A Csurgói Ifjúsági Művésztelep 1967-ben alakult meg, és 1972-ben ki kellett költöznünk a Ludason lévő házból, amit művészházként használtunk. Az akkori városvezetés ígért nekünk fűt-fát, amiből viszont nem lett semmi, és hoppon maradtunk. De sikerült ideiglenes megoldást találni, és 1972 kora őszén beköltözhettünk a Bagolyvárba. Nem sokáig voltunk ott, mivel 1973 júniusában betörtek az épületbe, amit tudtak elvittek, vagy szétvertek, a tubusokból kinyomkodták a festéket, és mindent összekentek vele. Egy hosszú jelentést készítettünk arról, hogy mi minden tűnt el, de csak három alkotást sikerült megtalálni. Ezután ki is költöztünk az épületből, de mivel itt élek, Palicson, láttam, hogy milyen állapotba került a Bagolyvár, és 2002-ben sikerült összefogni néhány képzőművészt, építészt, illetve a Vermes család örököseit, és rendeztünk egy kiállítást. Az akcióval sajnos minimális összegek gyűltek össze, de három hónappal később az önkormányzat felújította a tetőt, az erkélyeket kijavították, az alsóbb szintek ablakait befalazták. Most, 18 évvel később azonban újra ugyanolyan rossz állapotban van, mint volt a felújítást megelőzően – fogalmazott Török István.
A képzőművész emellett szót ejtett arról is, hogy milyen módon lehetne hasznosítani a Bagolyvárat. Mint mondta, az épület fenntartását a képzőművészek nem tudnák vállalni, viszont véleménye szerint az attraktív hely miatt exkluzív apartmanokat lehetne kialakítani benne.
Augusztus végén a Bagolyvár melletti emlékműnél emlékeztek meg arról, hogy 1880-ban kezdetét vették az első palicsi olimpiai játékok. A megemlékezésen jelen volt dr. Pásztor Bálint, a szabadkai városi képviselő-testület elnöke, aki a média képviselőinek adott nyilatkozatában arról is szót ejtett, hogy az új összetételű városvezetés a jövőben nagyobb figyelmet fordít Szabadka Város építészeti örökségére.
Bízunk benne, hogy a szabadkai épületek mellett a Bagolyvár felújítása is minél hamarabb napirendre kerül.
