A koronavírus-járvány az egész világ gazdaságára hatással van. Az elemzők a legtöbb ország esetében visszaesést prognosztizálnak, és igen kevés azon ágazatok száma, amelyet valamilyen szinten nem érint, illetve nem érintett a világjárvány. Szerbiában március közepén hirdettek rendkívüli állapotot, ami az egész ország, és így a gazdaság nagy mértékű leállását vonta magával. A Szabadkai Városi Jóléti és Gazdasági Tanács csütörtökön megtartott ülésének központjában a koronavírus-járvány gazdasági következményei álltak, illetve az, hogy ez mit jelentett a munkavállalók számára. A tanácsban a helyi önkormányzat, a munkaadók és munkavállalók, valamint az egészségügyi intézmények képviselői kapnak helyet. Az ülést követően a tanács több tagja is nyilatkozott a médiának.
Hugyi István, a Jóléti és Gazdasági Tanács ülésének elnöklője elmondása szerint a járvány okozta nehézségekre a szabadkai vállalatok időben tudtak reagálni.
Júniustól októberig folyamatosan nőtt a munkavállalók száma Szabadkán (Fotó: Gergely Árpád)
– Szabadkán nincs sok fertőzött, és örömteli az a hír, hogy a gazdasági aktivitás, amely jelentős részben az ipari parkokban folyik, nem csökken és folyamatos a munkavállalók számának emelkedése, illetve az emberek is térnek vissza a munkahelyükre. A munkavállalóktól kapott információink szerint a dolgozók többségét továbbra is vállalkozási, vagy meghatározott idejű munkaszerződéssel alkalmazzák. A járvány elején megtörtént, hogy a munkavállalóknak nem volt maszkjuk, nem volt lehetőségük betartani az egymás közötti távolságot, illetve nem állt a rendelkezésükre megfelelő közlekedési lehetőség. A munkavállalók több esetben a szakszervezetekhez fordultak segítségért, ezért felkerestük a munkaadókat, akiktől megtudtuk, hogy hiába szerettek volna maszkokat beszerezni, nem volt rá lehetőségük, szerencsére ez a probléma 7–10 nap alatt megoldódott. Emellett egy ideig a tömegközlekedés sem működött rendesen, viszont erre is sikerült rövid idő alatt megoldást találni. A mai ülésen elfogadtuk azt a kezdeményezést, hogy egy átiratot küldjünk a polgármesternek, amiben azt kérjük tőle, hogy a válságkezelő törzskarban, illetve az egyéb döntéshozó testületek munkájában vegyen részt a Jóléti és Gazdasági Tanács valamely tagja, hisz fontos lenne, hogy a munkavállalók érdekei is képviselve legyenek – fogalmazott Hugyi István, aki azt is elmondta, céljuk, hogy magasabb szinteken is vonják be a munkavállalók képviselőit a munkába, mert fontos, hogy a dolgozók biztonsága is biztosítva legyen.
Milan Jerinkić, a Szabadkai Munkaadók Egyesületének elnöke szavai szerint pillanatnyilag nincs ok az aggodalomra.
(Fotó: Gergely Árpád)
– A jelenlegi gazdasági helyzet nem ad okot aggodalomra. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint a járvány első hullámát követően 393 munkanélküli jelentkezett be a munkaközvetítőhöz, akik egy része elveszítette a munkáját, de olyan is van közöttük, aki korábban nem állt alkalmazásban. Az államvezetésnek az első hullámban hozott intézkedései megmentették az ország gazdaságát. Júniusban a gazdaságunk kilábalt a gödörből, és a munkaerő iránti kereslet folyamatosan nőtt, egészen mostanáig. Most már érezhető a gazdasági szereplők aktivitásának csökkenése. Előrejelzéseink szerint az év végéig nem lesznek nagyobb elbocsátások – mondta a munkaadók egyesületének elnöke, aki emellett arról is beszélt, hogy várhatóan csak a következő év első hónapjaiban látják meg a koronavírus-járvány gazdasági következményeit.
Dr. Nebojša Bohucki, a Szabadkai Közegészségügyi Intézet járványügyi szakorvosa a megelőző intézkedések betartásának fontosságáról ejtett szót.
– A járványhelyzet Szabadkán pillanatnyilag kedvező. Viszont tekintetbe véve, hogy az elmúlt héten ismét a megbetegedések számának növekedését regisztráltuk, a helyzet instabil. Az elkövetkező 1-2 hétben minden bizonnyal a fertőzések számának emelkedésével kell számolnunk. Hogy ez milyen mértékű lesz, az csak attól függ, hogy milyen mértékben tartjuk tiszteletben a megelőző intézkedéseket. Pillanatnyilag 18 aktív fertőzöttet tartunk nyilván. Enyhe tüneteket produkáló betegekről van szó, akik többsége 20 és 40 év közötti személy. A koronavírus-járvány ellenére alapvető álláspont az, hogy az élet nem állhat meg, és ugyanez igaz a gazdaságra is – fogalmazott a szakember.
