A csantavéri nagytemetőben 2014 óta egy emléktábla áll, amelyen az 1944 novemberében ártatlanul kivégzett 53 helybeli nevét olvashatjuk. Hétfőn, halottak napján rájuk emlékeztek a helybeliek és a meghívottak.
A megemlékezés elején Utcai Róbert csantavéri plébános közös imára szólította fel a jelenlévőket, majd ezt követően a helybeli Hunyadi János Általános Iskola zenetanára, Tóth Anita énekelte el a Himnuszt, míg Horváth Kávai Hanna, az iskola tanulója Radnóti Miklós Erőltetett menet című versét szavalta el.
Ezután Agyánszki Máté történelemtanár tartott alkalmi előadást az 1944-ben történtekről. A történelemtanár arra hívta fel a jelenlévők figyelmét, hogy kötelező emlékeznünk mártírjainkra.
– Kötelező emlékeznünk, hogy az áldozatok mártírhalála ne egy lábjegyzet legyen a történelemkönyvben, és néhányan csak legyintsenek, mondván, hogy hiszen a háború áldozatai voltak. Nem azok voltak. A front régen nem Csantavérnél volt, amikor őket meggyilkolták. Nem háborús hősökről beszélünk, ami talán könnyebb lenne, hanem egyszerű, szegény emberekről, akiket meggyilkoltak. Egyetlen bűnük az volt, hogy magyarok voltak. Nekünk, csantavérieknek, ez egy nem begyógyult sebünk. Ez a seb nem tudott begyógyulni, mivel évtizedekig nem tudtunk emlékezni rá. Csantavér a néhány évtizedes kommunista uralom alatt átvette mindazt, amit ők propagáltak. Ha végignézzük a település utcanévtábláit, ez a mai napig visszaköszön. Emlékezni nemcsak egyszer kell, hanem mindig gondolnunk kell arra, hogyan tudnánk kiteljesíteni az emlékezés lehetőségét, és egyik ilyen lépés az lenne, hogy a településnek visszaadjuk azokat az utcaneveket, amelyeket korábban viselt – mondta Agyánszki Máté.
Kern Imre, Szabadka alpolgármestere beszédében szintén az emlékezés fontosságára emlékeztetett.
– 2013-ban a csúrogi emlékműnél végre megtörtént Magyarország köztársasági elnöke és az akkori szerb államfő közös főhajtása, amellyel az 1944–45-ös áldozatoknak állítottak emléket a megbékélés jegyében. A megbékélés és a békés egymás mellett élés szorosan összekapcsolódik. Ma már együtt, közösen tudjuk építeni a jövőt. A jövő közös, de a múltat nem feledhetjük. Meg kell tanítani gyermekeinket is arra, hogy a békés egymás mellett élés fontos, de az emlékezés talán még fontosabb – fogalmazott az alpolgármester.
A beszédeket követően a Vajdasági Magyar Szövetség, a Magyar Nemzeti Tanács, Szabadka Város önkormányzata, a VMSZ helyi szervezete, a csantavéri helyi közösség, valamint az áldozatok hozzátartozóinak képviselői elhelyezték az emlékezés virágait. A rendezvény a Szózattal ért véget Szedlár Barna Rózsa tanár előadásában.