Hatalmas lakossági felháborodást váltott ki Temerinben az a hír, hogy az ötvenes években kulturális célokkal felépített, a város szívében elhelyezkedő, több mint 3600 négyzetméteres telken fekvő épületegyüttes bírósági határozat alapján a Szerbiai Szocialista Párt tulajdonába került. A múlt hét elején ugyanis a helyi kataszteri hivatalt országos szintű végzéssel arra kötelezték, hogy az addig állami tulajdonban levő középületet vezesse át az említett párt nevére. Az átíratásról a községi vezetés a kataszteri hivatal felháborodott munkatársától értesült, hivatalosan azonban a mai napig nem kapták kézhez azt a bírósági határozatot, amely a telekkönyveztetés alapját képezi – mondta felkeresésünkre Pásztor Róbert, a temerini képviselő-testület elnöke. Hozzátette: a községi vezetés a végsőkig hajlandó harcolni azért, hogy érvényesítsék azt az évtizedek óta szorgalmazott indítványt, miszerint a civil és községi érdekeltségű szervezeteknek otthont adó épületnek az önkormányzat tulajdonában kell lennie. A pártérdekek ugyanis soha, semmilyen indokkal, de még jogi hivatkozással sem írhatják felül a közösségi érdekeket – hangsúlyozta a Vajdasági Magyar Szövetség temerini szervezetének képviselője.
A temerini önkormányzat a tegnap délután megjelentetett közleményében kiemeli, hogy a színház- és moziteremmel, galériával és más közhasznú helyiségekkel rendelkező épületet a temeriniek saját eszközökből és önkéntes munkával építették az ötvenes években. Évtizedek óta olyan jelentős szervezetek használják mint Temerin Kulturális Központja, a több mint kétszáz aktív tagot számláló Szirmai Károly Magyar Művelődési Egyesület, a Temerini Múzeumbarátok Egyesülete által gondozott Helytörténeti Múzeum és a Temerini Idegenforgalmi Központ. Az emeleten pedig a Szerbiai Szocialista Párt helyi szervezete mellett irodával rendelkeznek a Vajdasági Magyar Demokrata Párt, a Demokrata Párt és a Szerb Radikális Párt helyi szervezetei is, itt tevékenykedik többek között a Községi Szakszervezetek Szövetsége is, de a Vajdasági Bank jogutódja, az OTP Bank is itt működik – támasztják alá az épület közhasznú rendeltetését a közleményben. Ugyanitt a községi vezetés kifejezi aggodalmát amiatt, hogy a párttulajdon veszélyeztetheti az épület eredeti rendeltetését, miszerint a lakosság kulturális igényeit hivatott szolgálni. Minden jogi eszközt bevetnek annak érdekében, hogy bebizonyítsák: a lakosok érdekében a közhasznú épületnek az önkormányzat tulajdonába kell kerülnie.
Kordokumentumokkal és tanúkkal is igazolható, hogy az épületet a temeriniek saját eszközökből és önkéntes munkával építették meg (Archív felvétel: Temerini Önkormányzat)
Ennek érdekében a községi vezetés egy jogászokból álló munkacsoportot hoz létre, amely felülvizsgálja az épületegyüttes jogi hátterét – utalt az elmúlt napokban megtett lépésekre Pásztor Róbert.
– Már korábban is rendelkeztünk olyan kordokumentumokkal, amelyek bizonyítják, hogy az épületet a temeriniek építették, többségben magyarok. Ezt jelenleg is tudjuk igazolni tanúkkal, akik annak idején részt vettek a munkálatokban. Többek között az én nagyapám is önkéntes alapon hordta a lovas kocsijával a téglát a felszámolt és lerombolt német, illetve magyar tanyákról, túlnyomórészt ugyanis ezekből építették fel a szóban forgó épületet. Az ő meséiből tudom, hogy az emberek szabadságot vettek ki azért, hogy közösen színháztermet építsenek. A közösségi összefogást képek is igazolják, amelyeken nők és férfiak együtt cserepezik a tetőt. A befejezett épületet szinte a kezdetektől használja a magyar művelődési egyesület és a helytörténeti múzeum is, de annak idején itt kapott helyett a Népkönyvtár, majd később a Temerini Rádió is.
Az épületben tevékenykedik a több mint 200 aktív tagot számláló Szirmai Károly MME, Temerin Kulturális Központja, de itt kapott helyet a Galéria, a Helytörténeti Múzeum és a helyi idegenforgalmi központ ajándéküzlete is (Tóth D. Lívia felvétele)
AZ ÉPÜLET A TEMERINIEKÉ!
A képviselő-testület elnöke a tulajdonjog alakulásával kapcsolatban elmondta, hogy a begyűjtött dokumentumok közül az 1961. szeptember 25-én meghozott községi határozat utal arra, hogy addig a helyi földműves-szövetkezet tulajdonában volt a Szövetkezeti Otthonként emlegetett épületegyüttes, kiköltözés miatt azonban a használati jogot az említett dátumon átruházták a Jugoszláv Dolgozó Nép Szocialista Szövetségének községi szervezetére. A vajdasági magyar sajtó is tudósít a költözésről, melynek révén az irodahelyiségeket a kultúrközpont és a tömegszervezetek kapja el – mutat az asztalon fekvő sajtószemelvényekre Pásztor Róbert.
– Nem múlik el sok idő, mire egy újabb községi határozattal térítésmentesen a Népegyetemre ruházzák rá a tulajdonjogot. Az 1962. január 29-ei határozat érvényesítését követően évtizedeken keresztül kizárólag kulturális tartalmak töltik meg az épületegyüttes helyiségeit. Majd a rendszerváltáskor az az országos szintű rendelet írja felül a helyi érdekeket, mely szerint a Szerbiai Szocialista Párt kinevezi magát a Jugoszláv Dolgozó Nép Szocialista Szövetsége jogi utódjának. Így minden olyan épület a szocialista párt tulajdonába került telekkönyvileg is, amely addig a szocialista szövetség nevén vezetődött.
Ez a momentum az önkormányzat jogászai szerint azért fontos, mert az 1962-es községi határozat szerint az épületegyüttes tulajdonjoga addigre már a Népegyetemé volt, nem pedig a Jugoszláv Dolgozó Nép Szocialista Szövetségéé. Ezen alapon tehát vitatható az az alapdokumentum, amely révén feltehetően a szocialista párt pert folytatott a szerb állam ellen az elmúlt években. A szakemberek szerint ugyanis a kilencvenes években jogtalanul telekkönyvezték át a Népegyetemről a szocialista pártra a tulajdonjogot.
– Ugyanebben az időszakban már volt egy próbálkozás a szocialista párt részéről arra, hogy a helytörténeti múzeum helyiségeit kisajátítsa. Akkoriban a magyar helytörténészek a kiállított tárgyak között aludtak azért, hogy ez ne történhessen meg – emeli ki az évtizedek óta zajló huzavona egyik sajtóvisszhangos harcát Pásztor Róbert. Hangsúlyozza, hogy teljesen véletlenül bukkant rá arra a levéltárban lapuló dokumentumra is, amely újra községi hatáskörbe helyezi az épületet – A Hivatalos Közlöny első oldalán szerepel az a községi döntés, amely megerősíti, hogy 1994. március 30-ától a használati jog Temerin községé, nem pedig a szocialista párt helyi szervezetéé. Ezen határozat kötelezi az akkoriban telekkönyvezéssel megbízott helyi bíróságot arra, hogy 6-8 napos határidővel bevezesse a változást. A sors fintora, hogy akkoriban a képviselő-testület elnöke Branko Rujević, a szocialista párt tagja volt. Elgondolkodtató az is, hogy a dokumentumok között keresgélve nem találtunk bizonyítékot arra, hogy ezt a határozatot bevezették a telekkönyvekbe. Meg kell azonban említeni, hogy az akkori helyi bíróság elnöke szintén a szocialista párt tagja volt: ugyanarról a személyről van szó, aki 2017-ben a párt nevében indítványozza a pert a szerb állam ellen – vázolta a helyi viszonyokat Pásztor Róbert.
Pásztor Róbert: A végsőkig harcolni fogunk!(Tóth D. Lívia felvétele)
ÉVTIZEDES HARC
Ezt megelőzően azonban a miloševići rendszerben a kilencvenes évek közepén és végén minden középületet államosítottak, így a temerini kulturális központ is állami tulajdonba került. Ez bekerült a telekkönyvekbe is, így két héttel ezelőttig a hivatalos dokumentumok alapján állami kézben volt a szóban forgó épületegyüttes – mondta Olivera Grbić, az önkormányzat jogásza, aki a kétezres évek elejétől foglalkozik a községi vagyon ügyeivel.
– Az egyik első megbízásom épp az volt, hogy kérelmezzem az illetékes állami szervektől a szóban forgó épületegyüttes tulajdonjogát. Erre már 1996-ban megteremtődtek a jogi lehetőségek, az akkor érvényesített, politikai pártok finanszírozásáról szóló törvény értelmében ugyanis a társadalmi-politikai szervezetek tulajdonában levő közhasznú épületek az állam hatáskörébe kerültek. Éveken keresztül kerestük annak lehetőségét, hogy ezzel a szabályozással összhangban az érintett épületeket hogyan lehetne községi tulajdonként kezelni. Erre azonban csak 2011-ben teremtődnek meg a jogi feltételek: ekkor lép életbe a köztulajdonról szóló törvény, amely lehetővé teszi, hogy az állami tulajdonban levő épületeket átvezessék az önkormányzatok nevére. Ettől kezdve a közhasznú vagyonügyeket Pethő Magdolna községi tanácstag rendezte Temerinben: számos igényléssel és kérelemmel fordult az állami szervek felé annak érdekében, hogy a szóban forgó épület községi tulajdonba kerüljön. Egy ilyen beadvány átadása folyamán értesült először a községi vezetés arról, hogy az épület 2017 óta per alatt van. A bírósági eljárás ugyanis a szocialista párt és az állam között zajlott, amelynek lefolyásáról nem értesítették a mindenkori községi vezetést – vázolta a helyzetet a községi jogász.
Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az öt éve tartó per ideje alatt az államot képviselő ügyészek közül senki nem kért olyan dokumentumokat a temerini önkormányzattól, amelyekkel igazolni lehetett volna azt, hogy a per tárgya közhasznú épület, amely a temerini lakosokat illeti meg.
Számos dokumentummal igazolható, hogy a mindenkori községi vezetés évtizedek óta szorgalmazza az önkormányzati tulajdonjog megszerzését (Tóth D. Lívia felvétele)
ÖSSZEFOGÁSSAL A KÖZÉRDEKÉRT
A tulajdonjog tehát tíz-egynéhány nappal ezelőttig az államon volt, így az önkormányzat az elmúlt években is gondot viselt az épületről. Meg kell említeni, hogy községi forrásokból nemcsak az épület közüzemi számláit fedezték, de több tízmillió dináros befektetést is megvalósítottak: teljes egészében felújították a színháztermet és az ahhoz tartozó vizesgócokat, korszerűsítették a galériát, de a tetőszerkezet bizonyos részeit is megjavították.
Pásztor Róberttől azt is megtudtuk, hogy az önkormányzat a 2023-as költségvetési tervében jelentős eszközöket irányozott elő a klubhelyiséget borító tetőrész felújítására. Ez a befektetés azonban így már jogilag nem valósítható meg, hisz tulajdonképpen magánkézbe került az épület. Ugyanez a gond a közüzemi számlák megtérítésével is, amelyek immár az új tulajdonost terhelik. Félő azonban, hogy a párt a saját eszközeit nem közérdekekbe kívánja fektetni – mutatott rá a képviselő-testület elnöke. Hozzátette: a legnagyobb problémát viszont továbbra is az jelenti, hogy a szocialista párt azt tesz a saját vagyonával, amit csak akar. Így akár eladásra is bocsáthatja a temeriniek kulturális életének központját – mutatott rá a helyi magyar képviselő.
Pásztor Róbert és Olivera Grbić is kiemelte: a bírósági határozat mind a lakosság, mind a községi vezetés köreiben is mély felháborodást váltott ki. Érthetetlen ugyanis az a merénylet, amelyet a Szerbiai Szocialista Párt a saját közösségével szemben követett el. A végsőkig harcolni fognak azért, hogy a pártérdekek ne írhassák felül a közösségi érdekeket – utalt a községi vezetés egységes álláspontjára Pásztor Róbert.
Nyitókép: A 3600 négyzetméteres telken fekvő épületegyüttest a megépítése óta kulturális tartalmak töltik meg: itt helyezkedik el a csaknem 600 férőhelyes színház- és moziterem is (Tóth D. Lívia felvé
